Cikkek

Európa gazdasága és polgárainak jólléte nagyban függ az egészséges és reziliens természeti környezettől, a stabil éghajlattól és az erőforrások hosszú távú, fenntartható felhasználásától. Európa új szakpolitikai ciklusának kezdetével a Bizottság megválasztott elnöke politikai iránymutatásaiban és a leendő biztosoknak címzett megbízóleveleiben megerősítette a fenntarthatóság célkitűzését, miközben nagyobb hangsúlyt helyezett a versenyképességre és a biztonságra Európa jelenlegi és jövőbeli válságokkal szembeni rezilienciájának fokozása érdekében.

Olvasson bővebben

Az EEA idei munkájának kulcsfontosságú területei közé tartoztak az éghajlatváltozás hatásai, valamint az, hogy társadalmaink miként tudnak megbirkózni az egészségünket és jóllétünket fenyegető veszélyekkel és kockázatokkal, és hogyan tudnak jobban felkészülni rájuk. Három szakértővel beszélgettünk – Ine Vandecasteele, Aleksandra Kazmierczak és Eline Vanuytrecht –, akik kifejezetten azt vizsgálják, hogy miként javíthatjuk alkalmazkodásunkat és rezilienciánkat a városokban, valamint hogyan azonosíthatjuk az árvizek, aszályok és vízminőség által okozott, újonnan felmerülő, éghajlatváltozás miatti egészségügyi kockázatokat.

Olvasson bővebben

Az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak, és ezáltal az elkövetkező öt évre meghatározzák az uniós szakpolitikák irányát. Leena Ylä-Mononent, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatóját kérdeztük ezen választások jelentőségéről, valamint az előttünk álló környezetvédelmi és éghajlati kihívásokról.

Olvasson bővebben

Az EEA nemrég tette közzé Európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) című kiterjedt jelentését, amely Európának hivatott segíteni az éghajlatváltozásból eredő, növekvő kockázatok kezelésében. Interjút készítettünk kollégáinkkal, Julie Berckmans-szel, Marianne Dons Tychsennel és Hans-Martin Füssellel, akik az elmúlt két évben szorosan együttműködtek a jelentés elkészítésében.

Olvasson bővebben

A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint – érinti az egészségünket, a gazdaságunkat és a társadalmunkat. A növekvő kihívásokra és hatásokra válaszul Európa ambiciózus szakpolitikákat és célokat tűzött ki. Az eddig elért eredmények számbavétele azt mutatja, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikák teljes körű végrehajtása és más szakpolitikai területeken történő általános érvényesítése, valamint szükség esetén további intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU előrehaladhasson célkitűzéseinek teljesítése terén. A gyorsabb előrehaladáshoz kulcsfontosságú lesz a megfelelő finanszírozás.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió az 1980-as évek óta szakpolitikák és intézkedések elfogadásával és végrehajtásával jelentős előrelépést tett a levegőminőség javítása terén. Azonban továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberek egészségére Európában. Ez a kockázat az éghajlatváltozás hatásaival – például a szélsőséges hőséggel – együttesen még nagyobb veszélyt jelent, és leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat, például az időseket és a gyermekeket fenyegeti.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió és tagállamai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biomasszával kapcsolatos kérdésekre, többek között arra, hogy az hogy járulhat hozzá a fenntartható, klímasemleges gazdaságra való átálláshoz. Katarzyna Kowalczewskával, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mezőgazdasággal, valamint a földhasználati, földhasználat-változtatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) szempontok integrálásával foglalkozó szakértőjével az EEA által nemrégiben közzétett, „The European Biomass Puzzle” (Az európai biomassza-dilemma) című kiadványról és arról beszélgettünk, hogy miért igényel ez a téma alapos megfontolást a szakpolitikai döntéshozók részéről.

Olvasson bővebben

A számos műanyag és fém élelmiszertartályban és más fogyasztási cikkekben található biszfenol A (BPA) szintetikus vegyi anyag használata és az azzal szembeni lakossági expozíció Európa-szerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot sok ember számára. Magnus Løfstedttel, az EEA vegyi anyagokkal, környezettel és egészséggel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk a biszfenol A által jelentett kockázatokról szóló, nemrégiben közzétett EEA-tájékoztatóról.

Olvasson bővebben

Az erdőtüzektől a katasztrofális árvizekig, 2023 nyara egész Dél-Európában emlékezetes marad a szélsőséges időjárás miatt. Mennyire vagyunk felkészülve ezekre az eseményekre és hatásaikra? A kontinens-szerte európaiak millióit sújtó hőhullámok, a számos közösséget érintő erdőtüzek és hirtelen áradások még ambiciózusabb fellépést igényelnek az új helyzetre való felkészítés érdekében, miközben fel kell gyorsítani a fenntarthatóság felé való átmenetet is.

Olvasson bővebben

Mindenütt vannak vegyszerek. Valójában kémiai elemek alkotják a kőzeteket, a tengert, a levegőt, a növényeket, az állatokat, sőt még minket, embereket is. A jó hír az, hogy nem minden vegyi anyag mérgező. A rossz hír az, hogy több viszont igen. Szerencsére Európa a veszélyes anyagok okozta károk csökkentésére törekszik.

Olvasson bővebben

Európában javul a levegőminőség. A szennyezett levegő azonban még mindig rontja az egészségi állapotot, és megelőzhető halálesetekhez vezet, különösen a városokban. A jó hír az, hogy a közlekedés, a fűtés, az ipar és a mezőgazdaság területén megvannak a tisztább megoldások.

Olvasson bővebben

A változó éghajlatot jellemző hőhullámok, aszályok, erdőtüzek és árvizek egyre jobban befolyásolják egészségünket és jóllétünket. Az EU nemzeti, városi és önkormányzati szinten egyaránt ösztönzi az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket. Segítenek-e ezek az intézkedések abban, hogy a jövőben ellenállhassunk a szélsőséges időjárási viszonyoknak?

Olvasson bővebben

Az EEA Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Atlasza olyan adatok és térképek gyűjteménye, amelyek a környezetminőségre és a kockázatokra vonatkozó legfontosabb információkat mutatják be Európa-szerte. Gerardo Sanchezzel, az EEA környezetvédelmi, egészségügyi és jólléti szakértőjével az atlaszról és arról beszélgettünk, hogy ez kik számára lehet előnyös.

Olvasson bővebben

Körülvesznek bennünket a veszélyes vegyi anyagok. Biztonságosabb alternatívák, vegyi anyagok a körforgásos gazdaságban, valamint hogy a tudás és a szabályozás hogyan segíthet a fogyasztói és befektetői döntések alakításában – többek között ezekről a témákról beszélgettünk Jerker Ligtharttal, a ChemSec svéd civil szervezet munkatársával, amely a veszélyes vegyi anyagoktól mentes világra való átállás felgyorsítását tűzte ki célul.

Olvasson bővebben

Mindenütt zaj van. A zaj – a hangos szirénázástól kezdve az autópályán közlekedő autókon át a repülőgépekig – minden eddiginél elterjedtebb az életünkben. Sokan talán nem tudják, hogy a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség sokkal több, mint bosszúság - fizikai és mentális egészségünket is károsítja.

Olvasson bővebben

A tiszta víz kritikus fontossággal bír a természet, valamint az emberek egészsége és jólléte szempontjából. Ugyanakkor számos gazdasági ágazat számára kulcsfontosságú erőforrás. A túlhasználat és az éghajlatváltozás miatt Európa számos területét egyre jobban sújtja a vízhiány. A szennyezés ráadásul további nyomást gyakorol erre a véges erőforrásra.

Olvasson bővebben

A természet egészségünk és jóllétünk alapja. A természetnek köszönhetjük a tiszta levegőt, a vizet, az élelmet, különféle anyagokat, valamint helyet a kikapcsolódáshoz. A természetben eltöltött idő jót tesz a mentális egészségünknek. Ám ha nem vigyázunk a bolygóra, annak éghajlatára és ökoszisztémáira, veszélyeztetjük társadalmaink működését, rontjuk életminőségünket, ráadásul talán a legközvetlenebb módon ártunk saját jóllétünknek.

Olvasson bővebben

Az emberek egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy fogyasztásunk milyen hatással van a természetre és az éghajlatra. Az egyik legfontosabb fogyasztási kategória a ruházat és egyéb textiltermékek. Lars Mortensennel, az EEA körforgásos gazdasággal, fogyasztással és termeléssel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, aki számos értékelés elkészítésében vett részt a textiltermékekkel és azok környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Olvasson bővebben

1972: emlékszem, ahogy egy rakás könyvvel sétálunk haza apámmal az antwerpeni könyvvásárról. Három közülük még ma is megvan: egy, a veszélyeztetett fajokról szóló könyv, a Times Világatlasza, és „A növekedés korlátai”. Az évek során apám folyamatosan táplálta bennem a kíváncsiságot a természet iránt, ami a közvetlen környezetünknél sokkal szélesebb világot jelentett, és felhívta a figyelmem a tudománynak arra a változatára, amelyben kritikus viták folytak a társadalom jövőjéről.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozással, a felfelé szökő energiaárakkal és az ellátás biztonságát illető aggályokkal szembesülve egyértelműen úgy látszik, hogy a megújuló energiaforrások – mint például a szél- és napenergia – jelentik az előre vezető utat. Mi kellene ahhoz, hogy Európa meglévő energiarendszerét olyanná alakítsuk, amely megújuló forrásokon alapul?

Olvasson bővebben