A talaj — Az elfedett erőforrás

Miért kell vigyáznunk a talajra?

Sár, iszap, agyag, föld, talaj: sok nevünk van rá, de kevés igazán méltányos. Napjaink virtuális világában közülünk sokan alapjában véve elvesztették kapcsolatukat a talajjal. De a talaj a föld élő bőre, betakarja az alatta található sziklaágyat, és lehetővé teszi az életet a földön. A levegőhöz és a vízhez hasonlóan, a talaj is része az életünket fenntartó rendszernek.

Őseink sokkal közelebbi viszonyban voltak a talajjal. Közülük sokan a talajjal dolgoztak egész nap. Akkor, ahogyan most is, a talaj kulcsfontosságú szerepet játszott az élelmiszerellátásban. Amit a múltban nem értettünk meg az az, hogy a talaj milyen létfontosságú szerepet játszik a klímaváltozásban, mint a szén hatalmas és természetes tárolója.

Talaj és szén

A talaj kétszerannyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7%-át a föld szénháztartásának (8). Az EU-ban a föld alatti szénnek több mint a fele Finnország, Írország, Svédország és az Egyesült Királyság mohos tőzegében található.

Ezt a számadatot más számokkal együtt kell vizsgálni: gondoljuk meg, hogy az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1%-át kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50%-os növekedésének felel meg.

A talaj szervesanyag-tartalma

A talaj és a széntárolás közötti viszony kulcsa egy anyag, amit a „talaj szervesanyag-tartalmának” neveznek. Ez a talaj élő és holt anyagának összessége, beleértve a növényi maradványokat és mikroorganizmusokat. Ez egy rendkívüli módon kifinomult erőforrás, ami a környezet és a gazdaság szempontjából lényeges funkciókat hordoz és erre azért képes, mert ő maga egy mikroszkopikus nagyságrendű ökoszisztéma.

A talaj szervesanyag-tartalma jelentősen járul hozzá a talaj termékenységéhez. Ez az életelixír különösen a növényi élet számára. Tápanyagokat köt a talajba és hozzáférhetővé teszi azt a növények számára. Ez az otthona a talajban élő organizmusoknak, a baktériumoktól a férgekig és az ízeltlábúakig, és lehetővé teszi számukra, hogy átalakítsák a növényi maradványokat és tápanyagként tárolják, amit aztán vad- és a haszonnövények vehetnek magukhoz. Ez tartja fenn a talaj szerkezetét, ekként téve jót a víz beszivárgásának és a párolgás csökkenésének; növeli vízmegtartó képességet és elkerüli a talaj tömörödését. Ezen felül a talaj szervesanyag-tartalma gyorsítja a szennyeződés lebomlását és saját részecskéivel megköti azt, ekként csökkenti a terjedés kockázatát.

Talaj, növények, szén

A fotoszintézis révén minden növény elnyel a légkörből CO2-t, hogy saját bioanyagát építse. És míg látjuk, ahogy a növény növekszik a föld felett, ugyanilyen nagyságrendű láthatatlan növekedés folyik a felszín alatt. A gyökerek folyamatosan bocsátanak ki szerves vegyületeket a talajba, ezzel táplálva a mikrobák életét.

Ez megnöveli a talajban a biológiai aktivitást és elősegíti a talaj szerves anyagának lebomlását oly módon, hogy ásványi tápanyagok szabadulnak fel, ami a növénynek kell a növekedéséhez. És ez működik az ellenkező irányban is: a szén egy része stabil szerves vegyületté alakul, ami bezárja a szenet és néhány száz évre kivonja a légkörből.

Attól függően, hogy milyen gyakorlatot folytat a gazdálkodó, milyen a talaj típusa és milyenek a klimatikus feltételek, a biológiai aktivitás nettó eredménye a talaj szervesanyag-tartalma szempontjából lehet pozitív vagy negatív. Növekedése (egyéb pozitív hatásain felül) hosszú távra elsüllyeszti a szenet a légkörből. Ha a talaj szervesanyag-tartalma csökken, ez azt jelenti, hogy CO2 kibocsátás történik, és gazdálkodási gyakorlatunk hozzájárult az emberi tevékenység által okozott kibocsátás összességéhez.

Vagyis az, ahogyan a földet használjuk, rendkívüli módon befolyásolja azt, ahogy a talaj bánik a szénnel. Lényeges, hogy a talaj szenet bocsát ki, ha a legelőket, a művelt erdőket és őshonos ökoszisztémákat termőterületté alakítjuk.

Sivatagok költöznek Európába

Az „elsivatagosodás” - mikor az életképes, egészséges talajból olyan mértékben vész el a tápanyag, hogy nem képes az életet támogatni, sőt elfújja szél - drámai illusztrációja az egyik problémának, ami szerte Európában a talajra vár.

„A természetes feltételek: a szárazság, a változékonyság és a felhőszakadásszerű esőzések, sebezhető talajok, az ember által a múltban és a jelenben folytatott kihasználással együtt azt jelenti, hogy Dél-Európa jelentős része az elsivatagosodás hatása alá került” - mondja José Luis Rubio, a Talajmentés Európai Szövetségének elnöke és a valenciai Valencia Egyetem talajkutató csoportjának vezetője.

Dél-, közép- és kelet-Európában a terület 8%-a, kb. 14 millió hektár jelenleg könnyen elsivatagosodhat. Ha ehhez hozzávesszük a közepesen elsivatagosodásra hajlamos területeket is, már több mint 40 millió hektárral kell számolnunk. A veszélynek leginkább kitett európai országok Spanyolország, Portugália, dél-Franciaország, Görögország és Dél-Olaszország(10).

„A talaj fokozatos minőségromlása, amit az erózió, a szerves anyagok elvesztése, a szikesedés illetve a szerkezet tönkretétele okoz, egy spirál mentén továbbhalas az ökoszisztéma többi összetevői felé - vízkészletek, növénytakaró, állatvilág és a talajban élő mikroorganizmusok - ami kietlen és puszta tájat alakít ki.

„Néha az emberek nehezen értik meg, sőt nehezen látják meg az elsivatagosodás következményeit, mert általában rejtve és észrevétlenül következnek be. Azonban a mezőgazdasági termelésre gyakorolt környezeti hatás, az árvizek és a földcsuszamlások miatt növekvő gazdasági költségek, a táj biológiai minőségére gyakorolt hatás, valamint a földi ökoszisztémára gyakorolt általános hatás azt jelenti, hogy az elsivatagosodás az egyik legkomolyabb környezeti probléma Európában” - mondja Rubio.

Európa talajának védelme

A talaj kulcsfontosságú és nagyon komplex természeti erőforrás, habár még ma is egyre inkább semmibe vesszük az értékét. Az EU jogszabályai nem foglalkoznak kellően átfogó módon minden fenyegetéssel és a tagállamok némelyikének nincs is jogszabálya a talaj védelmében.

Az Európai Bizottság sok évre kidolgozta a talaj-politikával kapcsolatos javaslatát. Több tagállam azonban ezeket ellentmondásosnak tekinti és az irányelvek kidolgozása leállt. Ennek az az eredménye, hogy a talaj nem részesül ugyanolyan védelemben, mint a többi létfontosságú elem, pl. a víz és a levegő.

7 Természeti erőforrás-megőrzési szolgálat, USA Mezőgazdasági Minisztérium (The Natural Resources Conservation Service, U.S. Department of Agriculture)

8 Európai Bizottság http://ec.europa.eu/environment/soil/pdf/climsoil_key_messages.pdf

9 Európai Bizottság, 2008, “A talaj és a klímaváltozás közötti összefüggésről rendelkezésre álló információk áttekintése” http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/factsheets/soil.pdf

10 A Földközi tenger medencéjének elsivatagosodására vonatkozó információk rendszere (Desertification Information System in the Mediterranean Basin - DISMED)

11 UNEP Jelentés, 2011, A tőzegesek, a biodiverzitás és a klímaváltozás felmérése