A hőhullámok és az éghajlatváltozással összefüggő egyéb szélsőségek veszélyeztetik az emberek, főleg a legkiszolgáltatottabbak egészségét

Az elmúlt tél kivételesen meleg volt, tavaly nyáron pedig Európa számos részén megdőltek az éghajlati rekordok. Számos régióban hosszú, intenzív hőhullámok tomboltak, és a hőmérséklet 40 Celsius-fok fölé emelkedett. Európában nyáron megdőltek az átlaghőmérsékleti rekordok.

Európa lakosságára a hőhullámok jelentik a legnagyobb, közvetlen, éghajlattal összefüggő egészségügyi veszélyt. Az áradások, az erdőtüzek, a viharok és az éghajlattal összefüggő fertőző betegségek szintén jelentős veszélyt jelentenek egészségünkre és jóllétünkre. A helyzet bizonyosan romlani fog, ha nem hozzuk meg az éghajlatváltozás miatt szükséges alkalmazkodási és enyhítő intézkedéseket.

Az éghajlatváltozás hatással van a legkiszolgáltatottabbak egészségére

Egy nemrégiben elkészült EEA-tanulmány szerint az időseket, a gyermekeket, az alacsony jövedelmű csoportokat, valamint az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékkal élő embereket érinti leginkább az éghajlatváltozás. Egy 2019-ben készült EEA-jelentés szerint ezeknek a környezeti fenyegetéseknek az eloszlása, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásai szorosan kapcsolódnak a bevételek, a munkanélküliség és az oktatás szintje között fennálló különbségekhez.

Az éghajlatváltozás, az elöregedő népességgel és az Európa-szerte fokozódó urbanizációval együtt azt jelenti, hogy sok veszélyeztetett ember lesz kitéve magas hőmérsékletnek. Ez különösen igaz Dél- és Közép-Európára. Az említett csoportok annál is inkább ki lesznek téve, mert sok iskola és kórház olyan területeken található, ahol érzékelhető a városi hőszigethatás.

A magas hőmérséklet hőstresszt okozhat, ami megnöveli a hőkimerülés és hőguta miatt bekövetkező halál kockázatát. Ez más közvetett egészségügyi hatásokhoz is vezet, ilyen például a mentális egészség hanyatlása. Összességében a becslések szerint a hőhullámok okozták az elmúlt négy évtizedben Európában az időjárással és éghajlattal kapcsolatos szélsőséges események miatti halálesetek mintegy 90 %-át.

Az éghajlatváltozás több árvizet is eredményez. Egyes országokban az árvízveszélyes területeken általában nagyobb az idősek és a munkanélküliek aránya. Ezek az emberek az EEA elemzése szerint nem feltétlenül tudnak majd elköltözni, illetve nem tudnak fizetni a biztosításért, illetve az otthonaik megfelelő árvízvédelméért. 

Ráadásul egy újonnan megjelenő fenyegetés, hogy megnövekszik a különböző fertőző betegségek valószínűsége az éghajlattal összefüggésben Európában. Az olyan betegségek, mint amilyen a dengue-láz és a nyugat-nílusi láz, Európa korábban nem érintett területein is terjednek.

1. térkép. A hőséggel összefüggő halálozások számának alakulása 2000 és 2020 között Európában

Megjegyzés: Az epidemiológiai modelleket heti hőmérsékleti és halálozási adatokkal kombináltuk, hogy megbecsüljük a hőség okozta halálesetek számát a 2000 és 2020 közötti időszakban. Lineáris tendenciát illesztettünk be a hőség okozta halálesetek éves idősorába, amelynek meredeksége az egy évtizedre eső, egymillió lakosra jutó éves halálozást reprezentálja. Az adott ország halálozási adatainak területi felbontásától függően a lehető legkisebb szintű régiókat használtuk, a NUTS 3-tól az országokig. Törökország, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. sz. határozata alapján) és Észak-Macedónia esetében nem álltak rendelkezésre adatok.

Források: van Daalen et al. (2022).

Explore different chart formats and data here

Az alkalmazkodás és a mérséklés kulcsfontosságú az egészségügyi kockázatok csökkentése szempontjából

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a hatások enyhítését célzó intézkedések meghozatala hiányában fokozódni fognak a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatok. Például a lakossági riasztórendszerek felállítása, a tudatosság növelése, az egészségügyi és szociális ellátó központokban a készenléti intézkedések bevezetése, a városok zöldítése, az épületek megfelelőbb kialakítása és a munkaidő kiigazítása egyaránt segíthet az emberek védelmében, az EEA jelentése szerint.

Az alkalmazkodási intézkedések azonban ritkán nyújtanak mindenki számára egyformán előnyt. Ahhoz, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportok se maradjanak le, a szóban forgó intézkedések kifejezetten ezeknek a csoportoknak kell, hogy kedvezzenek. Például zöldterületeket lehet létrehozni ott, ahol ezekre a leginkább szükség van. A méltányos alkalmazkodáshoz az is szükséges, hogy a kiszolgáltatott csoportok is beleszólhassanak a folyamatba. A városi zöldterületek egészségügyi előnyei jól ismertek, és különösen a gyermekek és az idősek számára fontosak.

Az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos uniós intézkedések a gyakorlatban

Az EU számos jogszabályt, szakpolitikát és intézkedést vezetett be az alkalmazkodás elősegítése érdekében. Ezek iránymutatásul szolgálnak a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára az ellenálló képesség kiépítéséhez, valamint a reagálással és az emberi egészség védelmével kapcsolatos felkészültséghez.

A kulcs az európai klímarendelet, amely az alkalmazkodást jogi kötelezettséggé teszi. Emellett az európai zöld megállapodás segíti elő az alkalmazkodást, amelynek célja a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ezt egészíti ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia, amely meghatározza, hogy az EU miként tud alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, és 2050-re hogyan tud az éghajlatváltozással szemben ellenállóvá válni.

A stratégia magában foglalja az adatfelhasználásnak az EU CLIMATE-ADAPT elnevezésű alkalmazkodási tudásbázisán  keresztül történő fellendítését. Ez magában foglalja az intézkedések felgyorsítására és annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket is, hogy valamennyi kormányzati szinten hozzanak alkalmazkodási intézkedéseket. Emellett létrehozták az Európai Éghajlat-változási és Egészségügyi Megfigyelőközpontot annak érdekében, hogy a hatóságok könnyen hozzáférjenek azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek segíthetik őket az éghajlatváltozás által okozott egészségügyi veszélyek előrejelzésében és minimalizálásában.

Jelenleg minden uniós tagállamban vannak érvényben nemzeti alkalmazkodási politikák. Több mint 300 európai régió és helyi hatóság vesz részt az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítését célzó uniós alkalmazkodási misszióban.

Image source: © Israil Pavel-Alexandru, Well with Nature /EEA

Az éghajlatváltozás és az egészség dióhéjban 

• Az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó következmények, például a hőhullámok, az áradások és a fertőző betegségek terjedése sokféleképpen befolyásolják az emberek egészségét. Gyakran a legveszélyeztetettebb csoportok a leginkább érintettek.
• Az emberi egészségnek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelmét az EU klímarendelete is elismeri. A nemzeti és helyi hatóságok az éghajlatváltozás hatásaival szembeni társadalmi ellenálló képesség kialakításával foglalkoznak.
• Európa-szerte minden kormányzati szinten további intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás által leginkább érintett idősek, gyermekek, alacsony jövedelmű csoportok, valamint egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő személyek védelme érdekében.

Mit tehetek?

• Járjunk utána, hogyan próbálnak helyi, regionális és nemzeti hatóságaink beruházni a városi zöldítésbe, az éghajlatálló középületekbe, ivóvízkutakba és más alkalmazkodási intézkedésekbe.
• Hőhullámok vagy egyéb szélsőséges időjárási események során kövessük a nemzeti vagy helyi önkormányzati útmutatásokat saját védelmünk, továbbá családtagjaink és közösségünk tagjai védelme érdekében.
• Gondoljuk át, mit tehetünk a szénlábnyomunk csökkentése érdekében. Az Európai Éghajlatváltozási Paktum egész Európában lehetőséget kínál az éghajlattal kapcsolatos fellépésekben való részvételre.