All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
Halat ennénk vacsorára egy egyszerű salátával? Vagy ideje befesteni vagy megmosni a hajunkat? Nap mint nap számos vegyi anyagnak vagyunk kitéve a tányérunkra kerülő haltól kezdve a kozmetikai és tisztítószerekig. Attól függően, hogy milyen vegyi anyagoknak vagyunk kitéve és mennyi ideig, ez hatással lehet az egészségünkre.
Előfordulhat, hogy kis dózisban és hosszú időn keresztül, anélkül vagyunk kitéve mérgező vegyi anyagoknak, hogy arról tudomásunk lenne. Az európai folyókban és tengerekben található szennyeződések – a tartósan megmaradó vegyi anyagoktól kezdve, mint amilyen a PFAS, a mikroműanyagokig – bejuthatnak az általunk fogyasztott halakba és tenger gyümölcseibe. Hasonló kockázatot hordoznak az általunk elfogyasztott növényi termékek is: a délután elnassolt narancs és körte növényvédőszer-maradványokat tartalmazhat.
A növényvédő szerekben használt egyes vegyi anyagokról tudjuk vagy feltételezhető, hogy különféle krónikus betegségeket okoznak, többek között cukorbetegséget, rákot és neurodegeneratív betegségeket, valamint csökkentik a termékenységet, és születési rendellenességeket eredményezhetnek. Bár a legújabb megfigyelési adatok szerint egy-egy növényvédő szernek való étrendi kitettség nemigen jelent egészségügyi kockázatot, mindennapi táplálkozásunkban többféle növényvédő szernek vagyunk kitéve. Ezek halmozódó hatását jobban meg kell ismerni.
Egy humán biomonitoringgal kapcsolatos európai kutatási projektben (HBM4EU) különféle veszélyes vegyi anyagokat kerestek több ezer Európa-szerte élő önkéntesben. A vizsgált emberek 84 %-ánál legalább két különböző növényvédő szert találtak a véráramban.
Közvetett módon a növényvédő szerek által a beporzókra és az élelmiszer-termelés szempontjából létfontosságú egyéb rovarokra gyakorolt hatások is érinthetnek bennünket.
Az elmúlt években a növényvédő szerek számos alapanyagát betiltották az EU-ban. Ugyanakkor csökkentenünk kell a felhasznált növényvédő szerek összmennyiségét is, vagy környezetbarát kártevőirtás révén, vagy a biogazdálkodásra és a precíziós gazdálkodásra való áttéréssel. Eredményesebb ellenőrzéseket és szabályokat kell bevezetnünk új vegyi anyagok használatának és értékesítésének engedélyezése előtt.
Aggályra többek között a vegyi anyagok biszfenoloknak nevezett csoportja ad okot. Ezeket a szintetikus vegyi anyagokat műanyagok és gyanták gyártásához használják. Az EU-ban a biszfenol-A már nem használható fel cumisüvegekben. Ez az endokrin diszruptor a szervezetbe jutva megzavarhatja testünk hormontermelését és -szabályozását, és fejlődési problémákat okozhat.
A HBM4EU tíz országot képviselő résztvevői több mint 90 %-ának a szervezetében volt biszfenol-A. A biszfenol-A-val kapcsolatos aggályok eredményeként azt a biszfenol-S és biszfenol-F helyettesítő anyagokkal váltották fel, és ezek a résztvevők több mint 60 %-ában kimutathatók voltak. Európában a gyermekek és serdülők több mint 17 %-át fenyegeti a ftalátoknak való kitettség. Ezeket a vegyi anyagokat főként a műanyagok lágyítására használják.
Aztán ott vannak a PFAS-ek (per- és polifluor-alkil anyagok), amelyek körébe több ezer szintetikus vegyi anyag tartozik. Perzisztensek, vagyis örökre a környezetben maradhatnak. Sokféle termékben használják ezeket: a serpenyők tapadásmentes bevonatától a körömlakkig, a víztaszító szövetekig és a gyógyszerekig. És mindenhol megtalálhatóak, az anyatejben éppúgy, mint a Mount Everest csúcsán.
Csak néhány ilyen örökéletű vegyi anyagot vizsgáltak eddig részletesen. Tudjuk azonban, hogy a leggyakrabban vizsgált anyagok mérgezőek, és komoly egészségügyi hatásokkal járnak. A PFAS-ek némelyike bioakkumulálódik az élő szervezetekben, és magas koncentrációt érhet el a vacsoraasztalra kerülő halakban és húsokban. Más PFAS-ek bekerülhetnek a felszín alatti vizekbe, és szennyezhetik az ivóvizet.
1. ábra A PFAS anyagok emberi egészségre gyakorolt hatása
Forrás: EEA (2019).
Európa továbbra is rengeteg veszélyes vegyi anyagot állít elő és fogyaszt, amelyek aztán a környezetbe kerülnek, és egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ugyanakkor Európa vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályai világszerte a legszigorúbbak, szakpolitikái pedig a legambiciózusabbak között vannak. Ilyen például az EU vegyi anyagokra vonatkozó stratégiája és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv.
Az ipari vegyi anyagokat a REACH-rendelet szabályozza. Bizonyos termékekre, például a biocidekre, növényvédő szerekre, kozmetikumokra és gyógyszerekre vonatkozóan egyéb jogszabályok vannak hatályban. Határértékek vonatkoznak a vegyi szennyező anyagokra és az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokra is.
Az európai zöld megállapodás és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja összességében egy olyan toxinmentes környezet, ahol a levegő, a víz és a talaj szennyezése immár nem károsítja az egészséget és a természetet.
A veszélyes vegyi anyagok továbbra is komoly és egyre fokozódó aggodalomra adnak okot egészségünk és környezetünk szempontjából, mivel az ökoszisztémák és az emberek gyakorlatilag egy vegyi koktélnak vannak kitéve. Ezeket a vegyi anyagokat azonban nem ok nélkül állítják elő. Megvédenek bennünket a tüzektől vagy az esőtől, hosszabb ideig megőrzik az élelmiszereinket, és megvédik a terményeinket. Mi lenne, ha biztonságosabb és fenntarthatóbb alternatívákkal helyettesíthetnénk ezeket, a káros anyagokat pedig fokozatosan megszüntetnénk?
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/jelzesek/jelek-2023/cikkek/biztonsagos-es-fenntarthato-vegyi-anyagok or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 20:28
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal