következő
előző
tételek

Article

Légszennyezés: kezeléséhez ismeretekre van szükség

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2013. 11. 26. Utolsó módosítás 2021. 05. 11.
Photo: © EEA/ImaginAIR; Andrzej Bochenski
„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) munkája számos környezetvédelmi problémára kiterjed. A levegővel kapcsolatos kérdéseket illetően mit tesz az EEA valójában?

Röviden összefoglalva, megvizsgáljuk a kültéri levegő minőségét, hogy honnan jönnek a légszennyező anyagok, milyen szinteknek vagyunk kitéve, és ezek milyen hatással vannak ránk és a környezetre. Szakkifejezésekkel élve, elemezzük a környezeti levegőben lévő koncentrációs szintekre vonatkozó adatokat és az emissziós adatokat – azaz a légkörbe kibocsátott mennyiségeket. Emellett megbecsüljük a lakosság különböző szennyezőanyagoknak való kitettségét.

Európa-szerte több ezer állomás figyeli a levegőminőséget és követi nyomon a különböző szennyezőanyagok koncentrációs szintjeit. Az állomások többsége az AirBase-be, az EEA által fenntartott európai levegőminőségi adatbázisba jelenti az adatokat. Az AirBase 38 résztvevő ország tekintetében tartalmaz monitoring-információkat és adatokat, és több mint 100 légszennyező anyagról rendelkezik információkkal. E légszennyező anyagok közül tizenegyet uniós levegőminőségi jogszabályok szabályoznak.

Amint az országok rendelkezésre bocsátják az adatokat, ellenőrizzük, hogy az adatok harmonizáltak-e és megfelelnek-e az uniós jogszabályok rendelkezéseinek. Az adatokat ezenkívül különböző minőségbiztosítási és minőségellenőrzési tevékenységek keretében tovább vizsgálják, amire az adatokat szolgáltató országokkal való szoros együttműködésben kerül sor. Ezt követően áttekintéseket és értékeléseket készítünk, mint például a levegőminőségi jelentést, amelyet október közepén jelenik meg.

Mit mondanak a legfrissebb adatok az európai levegőminőségről?

Van egy pozitív és egy negatív üzenet. A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos szennyezőanyagnak való kitettség terén. Például a kén-dioxidnak, szén-monoxidnak, ólomnak és benzolnak kitett személyek száma jelentősen csökkent. Uniós szinten a városi lakosok kevesebb, mint 2%‑a van kitéve az e szennyezőanyagokra vonatkozóan az uniós jogszabályokban meghatározott levegőminőségi szabványokat meghaladó értékeknek.

A történet másik oldala azonban az, hogy ezek a szennyezőanyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve. Különösen az egészségkárosodás és a korai halálozások tekintetében magas relatív kockázatot jelentő finomszemcsés anyagok és talaj közeli ózon, van jelen továbbra is magas szinten a környezeti levegőben. Az EU városi lakosságának közel egy harmada továbbra is az EU által meghatározott határértékeket vagy célértékeket meghaladó szinteknek van kitéve.

Összességében véve a legártalmasabb szennyezőanyagok koncentrációjának lassú csökkenését figyelhetjük meg, ami e szennyezőanyagok tekintetében a levegőminőség kismértékű javulását jelenti. Ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy bizonyos helyeken e szennyezőanyagok koncentrációja emelkedett az elmúlt évtizedben. Ez kétségtelenül aggodalomra ad okot.

Honnan jönnek ezek a szennyezőanyagok?

Jelentős forrás a tüzelőanyagok égése. Számos olyan ágazat van, ahol tüzelőanyagokat égetünk el, például a közlekedés, az energiatermelés, az ipar, valamint otthonaink fűtése. További fontos forrás a mezőgazdaság.

A légszennyező anyagok kibocsáthatók közvetlenül a légkörbe (elsődleges kibocsátás), vagy létrejöhetnek prekurzor anyagok részvételével zajló kémiai kölcsönhatások eredményeként.

E téren is vegyes eredményekről számolhatunk be. Például az elsődleges finomszemcsés anyagok uniós kibocsátása az elmúlt évtizedben 14%‑kal csökkent. A finomszemcsés anyagok prekurzorai közül bizonyos anyagok kibocsátását jelentősen csökkentettük, a kén-dioxid esetében például a felére. Más prekurzorok esetében a kibocsátás korlátozott mértékben csökkent. Így például az ammónia-kibocsátás, amely főként a mezőgazdaságból származik, csak 7%‑kal csökkent.

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a kibocsátások csökkenése nem vezet automatikusan a koncentrációk hasonló csökkenéséhez. Itt e légszennyező anyagok kibocsátása és a levegőminőség közötti komplex összefüggésekről van szó. Ezek között szerepelnek a kibocsátási csúcsok, a kémiai átalakulások, a napfényre való reakciók, további természeti és az adott féltekével összefüggő tényezők, valamint az időjárás és a topográfia hatása. A kibocsátások jelentős csökkentése elengedhetetlen a levegőminőség javításához.

Valójában hogyan segíti az Önök munkája az európai levegőminőség javítását?

Az ismereteinket megosztjuk a nyilvánossággal és a politikai döntéshozókkal, európai és nemzeti szinten egyaránt. Tényekkel és információkkal szolgálunk a környezeti levegő minőségével, a légszennyező anyagok kibocsátásával és az expozíciós rátákkal kapcsolatos helyzetről és tendenciákról.  Ezeket az ismereteket ezután arra használják fel, hogy javítsák a levegővel kapcsolatos szakpolitikákat, amelyek végső célja a lakosság és a környezet védelme a légszennyezés magas szintjeivel szemben. A jelenlegi helyzet és okainak figyelemmel kísérése és megértése nélkül lehetetlen eredményes politikákat kialakítani.

Emellett azt is vizsgáljuk, hogyan hajtják végre a levegőminőséggel kapcsolatos jogszabályokat helyi szinten. Nemrég fejeztünk be egy számos európai városra kiterjedő projektet. A projekt segített nekünk abban, hogy azonosítsuk a városok által sikeresnek ítélt intézkedéseket, így például a kikötői területeken az alacsony kéntartalmú hajózási üzemanyagokat előíró új szabványoknak való megfelelés biztosítását; a bitumenes szén hirdetésére, értékesítésére és forgalmazására vonatkozó tilalmat; a tüzelőanyag-átalakítást a háztartási fűtés területén és a körzeti fűtés kiépítését. A projekt során bebizonyosodott, hogy kétségkívül jelentős mennyiségű tudás és tapasztalat áll rendelkezésre, amelyből tanulhatunk és amelyet továbbadhatunk.

Valentin Foltescu

Valentin Foltescu

Az EEA hírlevél 2013/1. számában közzétett interjú

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések