következő
előző
tételek

Article

Észrevesszük a káros zajt magunk körül?

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2023. 10. 29. Utolsó módosítás 2023. 11. 16.
5 min read
Photo: © Musa Haef on Unsplash
Mindenütt zaj van. A zaj – a hangos szirénázástól kezdve az autópályán közlekedő autókon át a repülőgépekig – minden eddiginél elterjedtebb az életünkben. Sokan talán nem tudják, hogy a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség sokkal több, mint bosszúság - fizikai és mentális egészségünket is károsítja.

A zaj a legbosszantóbb dolgok egyike. A repülőgépek, a járművek dudái vagy a szemétszállító teherautók mindenkinek megemelhetik a stressz-szintjét. A legtöbb ember, főleg éjszaka, csendre vágyik, és szeretne jól aludni.

Ennek ellenére, különösen, ha városban élünk, a zajnak való kitettség a mindennapi életünk része lehet. Európában sokan állandó környezeti zajjal kell, hogy együtt éljenek, ez pedig negatívan hat az egészségükre.

 

Hogyan hat a környezeti zaj az egészségre?

A közúti közlekedés okozta zaj különösen nagy problémát jelent Európában, és minden ötödik európai ember egészségére és jóllétére kihat. A közlekedésből származó hosszú távú zaj több mint kellemetlenség. Súlyos egészségügyi hatásokat okozhat, többek között iszkémiás szívbetegséget, elhízást és cukorbetegséget.

Bár európai szinten történtek már erőfeszítések a zajszennyezés kezelésére, beleértve a zajszint megfigyelését is, az előrelépés összességében lassú volt.

Az EEA legutóbbi szennyezőanyagmentesség-megfigyelésről szóló értékelése úgy becsüli, hogy az EU-ban legalább 18 millió fő küzd zajártalommal, és 5 millióan szenvednek súlyos alvászavarban a közlekedésből származó zajnak való tartós kitettség miatt. Emellett a becslések szerint a hosszú távú zajterhelés miatt évente 41 000 esetben alakul ki szívbetegség, és 11 000 idő előtti halálesetre kerül sor Európában.

Ezek a számok azonban valószínűleg alatta maradnak a valós adatoknak. Az uniós tagállamok által szolgáltatott információk nem fedik le az összes városi területet, utat, vasutat és repülőteret, sem pedig az összes zajforrást.

 

Hogyan mérsékeljük a hangerőt?

Az EU több intézkedést is hoz a zaj elleni küzdelem érdekében. A az Európai Bizottság szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének egyik fő célkitűzése az, hogy 2030-ra (2017-hez képest) 30 %-kal csökkentse a közlekedési zajnak krónikusan kitett emberek számát.

Ehhez 5,3 millió fővel kellene csökkenteni az EU-ban az erős zajártalommal szembesülők számát. Ez azonban valószínűleg nehéz feladat, mivel a káros zajszintnek kitett emberek teljes száma az elmúlt évtizedben nem változott. A környezeti zajról szóló irányelvről nemrégiben közzétett végrehajtási jelentés azt is megállapítja, hogy a zajszennyezés-mentesség eléréséhez több helyi, nemzeti és uniós szintű intézkedésre lesz szükség.

Ugyanakkor a helyi és nemzeti hatóságok máris sokat tettek a zaj csökkentése és kezelése érdekében. Néhány példa: a régebbi burkolt utak simább, alacsony zajszintű aszfaltra cserélése, a sebességkorlátozások szigorítása, a közúti útvonalak újratervezése és a vonatok csendes fékekkel történő utólagos felszerelése.

A szennyezésmentességi cél elérése érdekében fontos, hogy a zajt a forrásánál mérsékeljük. Erre példa a járművek és a gumiabroncsok zajának csökkentése vagy a vasúti sínek csiszolása vagy a repülőgépek leszállási és felszállási módszereinek fejlesztése.

És önmagában egyetlen intézkedés sem lehet elég: megfelelőbb város- és közlekedéstervezésre, valamint jóval kisebb közúti forgalomra van szükség a városokban. A tudatosság növelése és a csendesebb közlekedési módok, például a kerékpározás és a gyaloglás ösztönzése szintén segíthet.

Számos város és régió úgynevezett csendes területeket is kijelölt – többségében parkokat és egyéb zöldfelületeket –, ahová az emberek elmenekülhetnek a városi zaj elől. Az EEA 2020. évi zajvédelmi jelentése szerint továbbra is foglalkozni kell a városon kívüli csendes területek kialakításával és védelmével, valamint az emberek városon belüli csendes területekhez való hozzáférésének a javítása érdekében.

1. ábra. A közlekedési zaj csökkentésére kiválasztott intézkedések

Forrás: Az EEA „Kilátások 2030-ra – Csökkenthető-e 30 %-kal a közlekedési zaj által érintett emberek száma?” című tájékoztatójának 1. ábrája alapján

  

Dióhéjban: zajszennyezés

  • Környezetünkben egyre nagyobb problémát jelent a zajszennyezés. A legnagyobb bűnösök az olyan közlekedési módok, mint amilyenek az autók, a repülőgépek és a vonatok.
  • Összességében az európai lakosság mintegy 20 %-a van kitéve egészségét károsító, tartós zajnak.
  • A szennyezőanyag-mentesítési cselekvési terv ambiciózus célt tűzött ki a zajszennyezés kezelésére, de a célt nemigen sikerül időben elérni. További erőfeszítésekre van szükség.

 

Mit tehetek?

  • Autó helyett térjünk át az aktív közlekedési módokra, például a gyaloglásra vagy a kerékpározásra. Vezetés közben figyeljünk oda a vezetési stílusra, és fontoljuk meg az elektromos járműre történő váltás lehetőségét.
  • Keressük a zöld és kék felületeket, vagy menjünk ki a természetbe, hogy zajmentes környezetben tartózkodhassunk.
  • Ellenőrizzük a lakóhelyünk zajszintjét az EEA európai zajmegfigyelő és információs szolgálata (NOISE) segítségével.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések