All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az EEA idei munkájának kulcsfontosságú területei közé tartoztak az éghajlatváltozás hatásai, valamint az, hogy társadalmaink miként tudnak megbirkózni az egészségünket és jóllétünket fenyegető veszélyekkel és kockázatokkal, és hogyan tudnak jobban felkészülni rájuk. Három szakértővel beszélgettünk – Ine Vandecasteele, Aleksandra Kazmierczak és Eline Vanuytrecht –, akik kifejezetten azt vizsgálják, hogy miként javíthatjuk alkalmazkodásunkat és rezilienciánkat a városokban, valamint hogyan azonosíthatjuk az árvizek, aszályok és vízminőség által okozott, újonnan felmerülő, éghajlatváltozás miatti egészségügyi kockázatokat.
Az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak, és ezáltal az elkövetkező öt évre meghatározzák az uniós szakpolitikák irányát. Leena Ylä-Mononent, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatóját kérdeztük ezen választások jelentőségéről, valamint az előttünk álló környezetvédelmi és éghajlati kihívásokról.
Az EEA nemrég tette közzé Európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) című kiterjedt jelentését, amely Európának hivatott segíteni az éghajlatváltozásból eredő, növekvő kockázatok kezelésében. Interjút készítettünk kollégáinkkal, Julie Berckmans-szel, Marianne Dons Tychsennel és Hans-Martin Füssellel, akik az elmúlt két évben szorosan együttműködtek a jelentés elkészítésében.
A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint – érinti az egészségünket, a gazdaságunkat és a társadalmunkat. A növekvő kihívásokra és hatásokra válaszul Európa ambiciózus szakpolitikákat és célokat tűzött ki. Az eddig elért eredmények számbavétele azt mutatja, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikák teljes körű végrehajtása és más szakpolitikai területeken történő általános érvényesítése, valamint szükség esetén további intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU előrehaladhasson célkitűzéseinek teljesítése terén. A gyorsabb előrehaladáshoz kulcsfontosságú lesz a megfelelő finanszírozás.
Az Európai Unió az 1980-as évek óta szakpolitikák és intézkedések elfogadásával és végrehajtásával jelentős előrelépést tett a levegőminőség javítása terén. Azonban továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberek egészségére Európában. Ez a kockázat az éghajlatváltozás hatásaival – például a szélsőséges hőséggel – együttesen még nagyobb veszélyt jelent, és leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat, például az időseket és a gyermekeket fenyegeti.
Az Európai Unió és tagállamai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biomasszával kapcsolatos kérdésekre, többek között arra, hogy az hogy járulhat hozzá a fenntartható, klímasemleges gazdaságra való átálláshoz. Katarzyna Kowalczewskával, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mezőgazdasággal, valamint a földhasználati, földhasználat-változtatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) szempontok integrálásával foglalkozó szakértőjével az EEA által nemrégiben közzétett, „The European Biomass Puzzle” (Az európai biomassza-dilemma) című kiadványról és arról beszélgettünk, hogy miért igényel ez a téma alapos megfontolást a szakpolitikai döntéshozók részéről.
A számos műanyag és fém élelmiszertartályban és más fogyasztási cikkekben található biszfenol A (BPA) szintetikus vegyi anyag használata és az azzal szembeni lakossági expozíció Európa-szerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot sok ember számára. Magnus Løfstedttel, az EEA vegyi anyagokkal, környezettel és egészséggel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk a biszfenol A által jelentett kockázatokról szóló, nemrégiben közzétett EEA-tájékoztatóról.
Az erdőtüzektől a katasztrofális árvizekig, 2023 nyara egész Dél-Európában emlékezetes marad a szélsőséges időjárás miatt. Mennyire vagyunk felkészülve ezekre az eseményekre és hatásaikra? A kontinens-szerte európaiak millióit sújtó hőhullámok, a számos közösséget érintő erdőtüzek és hirtelen áradások még ambiciózusabb fellépést igényelnek az új helyzetre való felkészítés érdekében, miközben fel kell gyorsítani a fenntarthatóság felé való átmenetet is.
Mindenütt vannak vegyszerek. Valójában kémiai elemek alkotják a kőzeteket, a tengert, a levegőt, a növényeket, az állatokat, sőt még minket, embereket is. A jó hír az, hogy nem minden vegyi anyag mérgező. A rossz hír az, hogy több viszont igen. Szerencsére Európa a veszélyes anyagok okozta károk csökkentésére törekszik.
Európában javul a levegőminőség. A szennyezett levegő azonban még mindig rontja az egészségi állapotot, és megelőzhető halálesetekhez vezet, különösen a városokban. A jó hír az, hogy a közlekedés, a fűtés, az ipar és a mezőgazdaság területén megvannak a tisztább megoldások.
A változó éghajlatot jellemző hőhullámok, aszályok, erdőtüzek és árvizek egyre jobban befolyásolják egészségünket és jóllétünket. Az EU nemzeti, városi és önkormányzati szinten egyaránt ösztönzi az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket. Segítenek-e ezek az intézkedések abban, hogy a jövőben ellenállhassunk a szélsőséges időjárási viszonyoknak?
Az EEA Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Atlasza olyan adatok és térképek gyűjteménye, amelyek a környezetminőségre és a kockázatokra vonatkozó legfontosabb információkat mutatják be Európa-szerte. Gerardo Sanchezzel, az EEA környezetvédelmi, egészségügyi és jólléti szakértőjével az atlaszról és arról beszélgettünk, hogy ez kik számára lehet előnyös.
Körülvesznek bennünket a veszélyes vegyi anyagok. Biztonságosabb alternatívák, vegyi anyagok a körforgásos gazdaságban, valamint hogy a tudás és a szabályozás hogyan segíthet a fogyasztói és befektetői döntések alakításában – többek között ezekről a témákról beszélgettünk Jerker Ligtharttal, a ChemSec svéd civil szervezet munkatársával, amely a veszélyes vegyi anyagoktól mentes világra való átállás felgyorsítását tűzte ki célul.
Mindenütt zaj van. A zaj – a hangos szirénázástól kezdve az autópályán közlekedő autókon át a repülőgépekig – minden eddiginél elterjedtebb az életünkben. Sokan talán nem tudják, hogy a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség sokkal több, mint bosszúság - fizikai és mentális egészségünket is károsítja.
A tiszta víz kritikus fontossággal bír a természet, valamint az emberek egészsége és jólléte szempontjából. Ugyanakkor számos gazdasági ágazat számára kulcsfontosságú erőforrás. A túlhasználat és az éghajlatváltozás miatt Európa számos területét egyre jobban sújtja a vízhiány. A szennyezés ráadásul további nyomást gyakorol erre a véges erőforrásra.
A természet egészségünk és jóllétünk alapja. A természetnek köszönhetjük a tiszta levegőt, a vizet, az élelmet, különféle anyagokat, valamint helyet a kikapcsolódáshoz. A természetben eltöltött idő jót tesz a mentális egészségünknek. Ám ha nem vigyázunk a bolygóra, annak éghajlatára és ökoszisztémáira, veszélyeztetjük társadalmaink működését, rontjuk életminőségünket, ráadásul talán a legközvetlenebb módon ártunk saját jóllétünknek.
Az emberek egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy fogyasztásunk milyen hatással van a természetre és az éghajlatra. Az egyik legfontosabb fogyasztási kategória a ruházat és egyéb textiltermékek. Lars Mortensennel, az EEA körforgásos gazdasággal, fogyasztással és termeléssel foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, aki számos értékelés elkészítésében vett részt a textiltermékekkel és azok környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.
1972: emlékszem, ahogy egy rakás könyvvel sétálunk haza apámmal az antwerpeni könyvvásárról. Három közülük még ma is megvan: egy, a veszélyeztetett fajokról szóló könyv, a Times Világatlasza, és „A növekedés korlátai”. Az évek során apám folyamatosan táplálta bennem a kíváncsiságot a természet iránt, ami a közvetlen környezetünknél sokkal szélesebb világot jelentett, és felhívta a figyelmem a tudománynak arra a változatára, amelyben kritikus viták folytak a társadalom jövőjéről.
Az éghajlatváltozással, a felfelé szökő energiaárakkal és az ellátás biztonságát illető aggályokkal szembesülve egyértelműen úgy látszik, hogy a megújuló energiaforrások – mint például a szél- és napenergia – jelentik az előre vezető utat. Mi kellene ahhoz, hogy Európa meglévő energiarendszerét olyanná alakítsuk, amely megújuló forrásokon alapul?
Az Európai Beruházási Bank (EBB) a világon a legnagyobb multilaterális pénzügyi intézmény, és az egyik legjelentősebb szereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatások, hitelek és garanciák formájában megvalósuló finanszírozásában. Eva Mayerhoferrel, az EBB biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértőjével arról beszélgettünk, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk azon az úton, amelyen Európa zöld átállását fenntartható finanszírozással gyorsítjuk fel.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/all-articles or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 15:19
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14