Környezet, egészség és gazdaság, egységben szemlélve

Az újabb elemzéseink azt mutatják, hogy az a mód és sebesség, ahogyan a természeti erőforrásokat használjuk fel, fenntarthatatlan. Több természeti erőforrást élünk fel, mint amennyit bolygónk termelni képes, és szennyezőanyag-kibocsátásunk jóval meghaladja az ökoszisztéma jó minőségét biztosító fenntartható szintet. Tevékenységeink együttes hatásai aláássák egészségünket, bolygónk egészségét, és bolygónk arra való képességét, hogy el tudjon minket tartani. E kihívásokkal csak hosszú távú tervezés és átfogó fellépés segítségével tudunk megbirkózni.

Az Európai Unió nemrég jóváhagyta hetedik környezetvédelmi cselekvési programját. Ez a program vázolja Európa kiemelt környezetpolitikai célkitűzéseit a 2020‑ig terjedő időszakra, a kulcsproblémák kezelése érdekében pedig 2050‑ig előretekintve hosszú távú jövőképet határoz meg. Kiindulópontja az, hogy az európaiak gazdasági és egyéb értelemben vett jóléte Európa természeti erőforrásainak egészségi állapotától függ.

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program szorosan kapcsolódik más európai politikai keretrendszerekhez, így az Európa 2020 stratégiához, az uniós éghajlat-változási és energiacsomaghoz, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020‑ig teljesítendő uniós stratégiához, az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéhez, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050‑ig történő megvalósításának ütemtervéhez.

A „jólét” meghatározása

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program már a címében – „Jólét bolygónk felélése nélkül” –megragadja az előttünk álló kihívást és hosszú távú célkitűzésünket egyaránt. Gazdasági szempontból a jólét a megfelelő jövedelmet biztosító tisztességes munkát jelenti, de a szolgáltatásokhoz és árukhoz való hozzáférést is. Fizikai szempontból betegségtől, stressztől vagy zajtól mentes, egészséges életet, valamint tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférést jelent. A jólét azonban azzal is összefügg, hogy milyen döntéseket hozunk: végső soron e döntések határozzák meg, mit termelünk és mit fogyasztunk.

Egyesek számára hatástalannak, lassúnak és irreálisnak tűnhet, hogy fenntarthatatlan fogyasztásunkat jogalkotási csomagokkal, illetve a döntéseink környezetre gyakorolt hatásaira való figyelemfelhívó kampányokkal próbáljuk kezelni. A gondolatot azonban meg is fordíthatjuk, és feltehetjük a kérdést, reális-e arra számítani, hogy korlátlan ideig járhatjuk tovább jelenlegi utunkat. Adataink és mutatóink azt mutatják, hogy ezt nem tehetjük.

Már megtett lépések

A hetedik környezetvédelmi cselekvési programban vázolt kiemelt célkitűzések elérésére már számos uniós jogszabályt elfogadtak, ideértve az élőhelyekről és a madarakról szóló irányelveket, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvet, a levegőminőségről szóló irányelveket, a vízügyi keretirányelvet, valamint az éghajlatváltozással, a vegyi anyagokkal, a hulladékgazdálkodással stb. foglalkozó más intézkedéseket.

Az uniós költségvetésben a 2014–2020 közötti időszakra jelentős összegeket különítettek el a hetedik környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó célkitűzések támogatására. Ugyanakkor ezeknek az irányelveknek és intézkedéseknek a végrehajtásában, valamint végrehajtásuk javításában a központi szerepet az uniós tagállamok játsszák. E kiemelt célkitűzéseket helyi, nemzeti és európai szintű konkrét projektekké és kezdeményezésekké kell átalakítani.

A figyelem a városok felé fordul

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program keretében a környezet meghatározása nem korlátozódik a messzi, érintetlen erdőkre és tiszta tavakra. A környezet társadalmaink centrumát jelenti: a városokat, ahol az európaiak 80%‑a él.

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program nem csupán a városi területeken vagy azok környezetében található zöld területekkel és vizekkel foglalkozik. Tágabb szakpolitikai alkalmazási köre magában foglalja a városi mobilitásnak, a városi levegőminőségnek, az épületek energiahatékonyságának, a szennyvízkezelésnek stb. a javítását egy, a (városi) ökoszisztéma minőségére vonatkozó, egyértelműen integrált és összefüggő jövőkép keretében.

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program jelentős, időszerű és ambiciózus lépés az EU 2050‑re vonatkozó jövőképe irányában, figyelembe véve különösen, hogy az elhúzódó gazdasági válság mellett és ellenére fogadták el. Célkitűzéseinek elérése nem csupán egészségesebb környezetet biztosít majd számunkra, de gazdaságainkat, családjainkat és barátainkat is egészségesebbé teszi majd. Érdeklődéssel várom a program végrehajtási szakaszát.

Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok! 

Hans BRUYNINCKX

Ügyvezető igazgató

Az EEA hírlevél 2013. decemberi 2013/2. számában közzétett vezércikk