következő
előző
tételek

Article

Interjú — Termelő-fogyasztók és az energiaválság: lakossági hozzájárulás az EU energetikai átállásához

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2022. 10. 14. Utolsó módosítás 2023. 03. 16.
5 min read
Kik azok a „termelő-fogyasztók”, és milyen szerepet játszhatnak a megújuló energia használatának Európa-szerte történő fellendítésében? Az EEA energetikai és környezetvédelmi szakértőjével, Javier Esparragóval beszéltünk arról, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi energiaválság kezeléséhez azáltal, hogy termelő-fogyasztókká alakulnak, akik megújuló energiát állítanak elő és fogyasztanak. Az EEA a hónap elején közzétett egy jelentést, amely áttekintést nyújt a megújuló energiát termelő-fogyasztók szerepéről, a jobb és olcsóbb technológia felbukkanását követő elterjedésükről és a kapcsolódó támogató szakpolitikákról.

Úgy tűnik, hogy a termelő-fogyasztó fogalma Európa-szerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Pontosan mit értünk „termelő-fogyasztás” alatt?

A „termelő-fogyasztás” kifejezés értelmezése széles, de a különféle definíciók közt jelentős az átfedés. A legszűkebb körű értelmezés szerint termelő-fogyasztók azok a magánszemélyek, intézmények vagy kisvállalkozások, amelyek az energiát egyaránt termelik és fogyasztják. A fogalmat azonban kiterjeszthetjük mindazokra, akik aktívan hozzájárulnak az energiarendszerhez, például azáltal, hogy az akkumulátoraik segítségével hozzájárulnak a hálózati ellátás stabilizálásához. A termelő-fogyasztók egyénileg vagy kollektív módon is tevékenykedhetnek, például energiaszövetkezetek keretében is.

Az EEA „Energiatermelő-fogyasztók Európában – A lakosság részvétele az energetikai átállásban” című közelmúltbeli jelentése ezt a kialakulóban lévő gyakorlatot vizsgálja.

Melyek a termelő-fogyasztás fő előnyei a nagy teljesítményű megújulóenergia-erőművekhez képest? Melyek a hátrányok?

Széles a választék. Csak három előnyt fogok kiválasztani. Először is, a termelő-fogyasztók általában kevésbé vannak kitéve a magas energiaáraknak, mivel gyakran maguk állítják elő az általuk fogyasztott energia egy részét. Másodszor, számos termelő-fogyasztói létesítményt helyeznek el háztetőkön, így nincs szükség további földterületekre e célra. Harmadszor, ezeket a projekteket általában a háztartások finanszírozzák, ami az egyik módja annak, hogy a magánmegtakarításokat bevonják az energetikai átállásba.

Emellett azonban jelentős hátrányok is tapasztalhatók. Az egyik legfontosabb tényező az, hogy a termelő-fogyasztói projektek gyakran kevésbé költséghatékonyak, mint a nagyszabású projektek, pusztán a méretgazdaságosság miatt. Egyes termelő-fogyasztói modellek magas kezdeti költségét is kritika érheti, mivel azt nem mindenki engedheti meg magának.

Végül úgy vélem, hogy a jövőbeli energiarendszer decentralizáltabbá alakul, mivel a nagy és kis méretű erőművek egy rugalmas intelligens hálózaton keresztül kapcsolódnak majd össze.

Milyen jelentős hatást gyakorolhatnak a lakossági termelő-fogyasztók a jelenlegi energiaválság kedvezőtlen hatásainak mérséklésére, különösen az energiaszámlák csökkentése terén?

Hatalmas lehetőségek rejlenek e téren. A háztartások saját termeléssel – különösen akkumulátorokkal és hőszivattyúval kombinálva – néha képesek kielégíteni a teljes villamosenergia-szükségletüket. A kis méretű projektek általában viszonylag gyorsan megvalósíthatók a magas energiaárak időszakaira reagálva.

Tényszerűen az elmúlt néhány hónapban hatalmas kereslet mutatkozik a tetőre szerelt napelemek iránt. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek korlátozzák a termelő-fogyasztói projektek megvalósításának sebességét. Mostanság például a napelemekkel és azok alkatrészeivel kapcsolatban merültek fel ellátási problémák. Az engedély megszerzése is késedelmet okozhat, csakúgy, mint a szakemberhiány. Természetesen nem mindenki rendelkezik olyan tetővel, amelyre paneleket lehet szerelni.

Kizárólag a napelemek fogyasztói használatáról van szó? Milyen egyéb technológiákról beszélhetünk?

A tetőre szerelhető napelem az előnyben részesített technológia. Egyes kollektív termelő-fogyasztók azonban más technológiákba, például szélenergiába, kis méretű hidroerőműbe vagy a távfűtésbe is beruháznak.

Milyen európai uniós szakpolitikák segítik elő a termelő-fogyasztás népszerűsítését?

Az átdolgozott megújulóenergia-irányelv és a villamos energia belső piacáról szóló irányelv különféle termelő-fogyasztókat határozott meg, és mindegyikre vonatkozóan részletes jogokat és kötelezettségeket állapított meg. A legjelentősebb ösztönző mozzanat a tavaly májusban javasolt REPowerEU terv és annak a tetőkre szerelhető napelemekre irányuló kezdeményezése. Ez a javaslat jogi kötelezettséget tartalmaz a napelemek új épületekre való telepítésére vonatkozóan, és arra ösztönzi az országokat, hogy csökkentsék a bürokráciát, ösztönzőket biztosítsanak és tanácsot adjanak a polgároknak a termelő-fogyasztóvá válást illetően. Ez valóban gyökeres változás.

Mennyire lenne könnyű egy energiafogyasztó számára a termelő-fogyasztóvá átállás?

Ez nagyban függ a választott termelő-fogyasztói modelltől, és ezek közül is sok létezik. Például annak, aki napelemeket kíván telepíteni a tetőjére, jelentős kezdeti beruházással kell számolnia, tervezéssel, engedélyeztetéssel, és időnként a képesített szakemberekre is várnia kell.

Ezzel szemben egy nagyobb energiaszövetkezethez való csatlakozás majdnem ugyanolyan egyszerű lehet, mint az energiaszolgáltatók közti váltás. Nagy eltérések is lehetnek, de e belépési korlátok felszámolása kulcsfontosságú a termelő-fogyasztás gyorsabb bevezetéséhez.

Melyek a termelő-fogyasztók előtt álló legfontosabb kihívások és akadályok, és mit tehetnek a kormányok?

Kulcsfontosságú az egyértelmű, stabil és jól kidolgozott szakpolitikai keret. Egyes országokban a termelő-fogyasztás nincs beépítve megfelelően a nemzeti törvényekbe és rendelkezésekbe, ami bizonytalanságot teremt a leendő termelő-fogyasztók számára. A finanszírozáshoz való hozzáférés és az információhiány gyakran szintén akadályt jelent. A nemzeti vagy regionális hatóságok egyablakos ügyintézési pontokat hozhatnak létre, ahol a polgárok hozzáférhetnek a műszaki és szabályozási kérdésekre, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi támogatásra vonatkozó információkhoz. A kormányoknak kezelniük kell a készségekben jelentkező hiányokat is, és a szakképzést a piaci igényekhez kell igazítaniuk.

Milyen további feladatokat fog végezni az EEA ezen a területen?

Jelenleg az EEA tájékoztatóját véglegesítjük, amely egy rövid online értékelés, amelyet az elkövetkező hónapokban teszünk közzé a termelő-fogyasztókról és a városokról. A dokumentum elemzést tartalmaz a városi termelő-fogyasztókat érintő sajátos tényezőkről, valamint arról, hogy a települések hogyan tudják támogatni őket.

Javier Esparrago

Az EEA környezetvédelmi és energetikai szakértője

Az interjú az EEA hírlevelének 2022/03. számában jelent meg.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések