All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
„Tegnap jöttem vissza a Matternhornról, Svájcból, ahol egy mászást vezettem. A Hornli gerincen mentünk, híres útvonal ez, amit először 1865-ben másztak meg. Odamegyek minden nyáron. Ezek a jól használható útvonalak veszélyessé váltak és többet közülük lezártak. Az örök fagy, ami a sziklákat sokszázezer éven át egybetartotta, olvadni kezdett. Megolvad a nappali órákban és megfagy éjszaka, ami morzsolni kezdte a sziklát. Évről évre nagyobb magasságban folyik ez - megy felfelé a hegyekben.”
Sebastian Montaz Saint Gervais-ben lakik, egy kis faluban Franciaország Chamonix megyéjében. Foglalkozására nézve hegyi vezető és síoktató, a francia Alpokban nőtt föl, de vezet hegymászókat és síelőket mindenütt az Alpokban.
“A hegyek általában lassan változnak. De itt, az Alpokban azt látjuk, hogy a változások az évszakok változásával együtt következnek be. Drámai változások történtek azóta, hogy én kisfiú voltam, és ki tudja, milyen lesz az Alpok, mire a lányom felnő.
„Az utóbbi öt évben júniustól júliusig nem volt lehetőség vegyes mászásra, ahol havon és jégen mászunk. Most már nem biztonságos júniustól szeptember végéig. Múlt télen az utóbbi kilenc év legjobb hava esett, de az ilyen telek ma már a kivételek közé tartoznak.” - mondja Sebastian.
A klímaváltozás többféle hatást gyakorol az Alpokra, az örök jég összetételétől, ami a sziklákat tartja egyben, a hó mennyiségéig és minőségéig. A gleccserek visszahúzódnak, a jég- és hóhidak eltűnnek. A hegyi vezetői mesterség változik, ahogy a hagyományos útvonalak bizonytalanná válnak. Néhány gleccser, amin öt évvel ezelőtt át lehetett kelni, megváltozott. A jég eltűnt, és előkerült a szikla.
Az Alpok Európa ikonszerű szimbóluma. A földrész egyik elsőrendű idegenforgalmi célpontja, ez a hegylánc sokkal több, mint vakációs célpont. Európa folyóvizeinek negyven százaléka innen ered és a síkvidékeken élő több tízmillió európait lát el. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az Alpokat néha „Európa víztornyának” nevezik.
A folyóvíz életfontosságú nem csak az Alpok nyolc országában, hanem a kontinentális Európa jelentős részén is. Egy nemrégiben készített EEA jelentés, a „Regionális éghajlatváltozás és alkalmazkodás - Az Alpok a változó vízkészletek kihívásaival néz szembe” megvizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a folyóvizek hozamára és a vízigényre az Alpok fontosabb régióiban.
A figyelem középpontjában: a klímaváltozás hatásai az Alpok ökoszisztémájáraA klímaváltozásnak az Alpok ökoszisztéma szolgáltatásaira gyakorolt hatása nem csak az ivóvíz ellátásra korlátozódik. A hőmérséklet minden 1ºC fokos emelkedésére a hóhatár 150 méterrel húzódik feljebb. Ennek következtében a kisebb tengerszint feletti magasságokon kevesebb hó halmozódik fel. A jövőben a síparadicsomok fele Svájcban, sőt Németországban, Ausztriában és a Pireneusokban nehezen tudja magához csábítani a turistákat és a téli sport szerelmeseit. Egyes növényfajok is vonulnak észak felé illetve a magasabb helyekre. Az úgynevezett „úttörő fajták” felfelé költöznek. Azoknak a növényeknek, amelyek alkalmazkodtak a hideghez, most menekülniük kell természetes élőhelyeikről. Az európai növényfajok talán többszáz kilométert kell, hogy megtegyenek észak felé a 21. század második felében, és a hegyi növények 60%-a a kihalás szélére kerülhet. Az örök fagy világának megfigyelt illetve előre jelzett csökkenése várhatóan szintén növeli a természeti kockázatokat és károkat okoz a nagymagasságú infrastruktúrában. Az Európát érő 2003. évi hőhullám megmutatta, hogy a magas hőmérséklet és a szárazság milyen súlyos következményekkel járhat az emberi jólétre és a víz-függő gazdasági szektorokra nézve (ilyen az energiatermelés is). Abban az egyetlen évben az olvadás egy tizedével csökkentette az Alpok gleccsereinek tömegét és többtízezer ember halt meg szerte Európában. Az Alpok előrevetíti azokat a kihívásokat, amelyekkel az ökoszisztémáknak, az élőhelyeknek és a népességnek meg kell küzdeniük Európa- és világszerte. A most következő történet az Északi-sarkról szól, Európa sarkvidéki részén élő emberek mesélik el, hogy milyen hatással volt a klímaváltozás az életükre. |
Sebastian Montaz megfigyelése szerint a hegyek általában lassan változnak. De az Alpok klímája az utolsó száz évben jelentősen megváltozott, a hőmérséklet 2ºC-kal nőtt, ami kétszerese a világátlagnak. Ennek az az eredménye, hogy az Alpok gleccserei olvadnak. 1850 óta jégtömegüknek mintegy felét elveszítették és a veszteség aránya alaposan felgyorsult az 1980-as évek közepe óta.
A hóhatár is emelkedik és a csapadékformák (eső, hó, jégeső, ólmos eső) úgyszintén változnak. Valószínű, hogy közepes és kis gleccserek nagy számban fognak eltűnni századunk első felében. Az előrejelzések szerint olyan régiókban, ahol jelenleg hó szokott esni, egyre inkább téli esők várhatók, miáltal kevesebb lesz a havas napok száma. Ez befolyásolja azt, ahogyan a hegyek a vizet gyűjtik és tárolják télen, és ahogy szétosztják a vizet a melegebb nyári hónapokban. Így a talaj által el nem nyelt csapadék több lesz télen és kevesebb lesz nyáron.
A tél folyamán a víz összegyűlik és megmarad, mint hó és jég a gleccserekben, a tavakban, a talajvízkészletben és az Alpok talajában. Ez aztán lassan kiszabadul, ahogy a jég és a hó tavasszal és nyáron felolvad és táplálja a folyókat, például a Dunát, a Rajnát, a Pót és a Rhonet, ezek a folyók mind a hegyekben erednek. Így áll rendelkezésre víz akkor, amikor az utánpótlás csökken a síkvidéken, és amikor az igény a legnagyobb.
Azt a kényes kölcsönhatást, ami fenntartja a tárolás és kibocsátás ősi folyamatát a klímaváltozás miatt veszély fenyegeti. Miként fogja befolyásolni a klímaváltozás az Alpok ökoszisztémáját? Miként változnak meg az ökoszisztéma szolgáltatásai? Mit tehetünk mi?
Az Alpok „víztornyai” rendkívül érzékenyek a meteorológiai és klimatikus folyamatok valamint a táj és az emberi vízhasználat változásaira. A változások befolyásolhatják európaiak tízmilliói vízellátásának minőségét és mennyiségét.
A klímaváltozás azzal fenyeget, hogy drasztikusan megváltoztatja az Alpok „víz-körforgását”. Várható, hogy a csapadékban, a hótakaró mintázatában és a gleccserek tárolókapacitásában bekövetkező változások átalakítják a víz szállításának útját. Ez nyáron több szárazságot jelent, télen árvizeket és földcsuszamlásokat, és egész évben a vízellátás megnövekedett változékonyságát. A víz minősége is változik.
Vízhiányok és egyre gyakoribb rendkívüli események a víz iránti állandóan növekvő igénnyel (pl. öntözéses mezőgazdaság és idegenforgalom) párosulva valószínűleg sebet ejtenek az ökoszisztémán és a gazdaságon. A háztartások, a mezőgazdaság, az energiatermelés, az erdőgazdaság, az idegenforgalom és a folyami hajózás egyaránt szenvedni fognak ettől. Ez súlyosbíthatja a már meglévő víztartalék problémákat és összeütközéseket idézhet elő a felhasználók között az Alpok régióiban és másutt is. Dél-Európa valószínűleg gyakoribb aszályokkal kell, hogy szembenézzen.
A víz, egy olyan erőforrás, amit biztosnak gondoltunk, a klímaváltozás összefüggésrendszerében felértékelődik.
„Az a víz, amit mi itt Bécsben kapunk, legalább 100 kilométert tesz meg a hegyekben eredő forrásoktól” - mondja Dr. Gerhard Kuschnig a bécsi Városi Vízművek Forrásvédelmi osztályának vezetője. Dr. Kuschnig többszáz kilométerre van Sebastian, a hegyivezető Alpok-béli otthonától. De neki is a klímaváltozás jár az eszében.
„Most még nincs komoly probléma a víz mennyiségével és minőségével, de a jövő bizonytalan. A éghajlatváltozás kezelése a bizonytalanság kezelését jelenti. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a megfelelő kérdést tesszük fel” - teszi hozzá Dr. Kuschnig.
Bécs és Graz városában és az azokat körülvevő településeken kétmillió ember függ az osztrák Alpok egy bizonyos részének vízétől. Ezért a régióban a vízforrásokat törvény védi. Ezeken a hegyvidéki területeken a vízelvezető rétegek (olyan telített sziklaképződmények, amelyekben a víz jól tud mozogni) rendkívül sebezhetőek a sziklák geológiai összetétele, a klíma és a talajhasználati tevékenység miatt, amelyek együttesen alapvetően befolyásolják a rendelkezésre álló víz minőségét és mennyiségét.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során ebben a régióban az egyik legfontosabb kihívás az, hogy meg kell védeni a folyóvizek mennyiségét és minőségét. Hosszú távon csak úgy lehet jó minőségű vizet biztosítani, hogy védjük a vidéket, amelyen a víz keresztülhalad. A földeket érő változások - ilyenek például az új gazdálkodási gyakorlat vagy az építkezés - mind hatással vannak a víz minőségére és mennyiségére. Bécs már több mint 130 éve védi a környezetében lévő hegyi forrásokat, fokozatosan adva át hatalmas területek tulajdonjogát vízvédelmi és tájvédelmi körzeteknek. A Stájerországban és Alsó-Ausztriában található vízvédelmi zóna kiterjedése kb. 970 km².
Tudta?
|
„A víz keresztülfolyik a sziklák felső rétegein, a hegyben cirkulál, és amikor elér egy át nem eresztő réteget, forrásként bukkan fel és így tér vissza a felszínre” - magyarázza Dr. Kuschnig.
„Egy eső után a víz beszivárgása (a talajba való belépése) és kitörése (visszatérés a felszínre mint forrás) között eltelő idő nagyon rövid. Rendkívüli események, mint például felhőszakadás vagy gyors hóolvadás, nagy mennyiségű üledéket mozgatnak meg, ami befolyásolja a víz minőségét. A nagy mennyiségű üledéket a felszínre kerülés előtt gyakorta képtelenség megszűrni. A rendkívüli időjárási események valószínűsége a klímaváltozással nő.”
A régióban a változó klimatikus feltételek - mint például az emelkedő hőmérséklet - a megnövekedett páratartalom és a csapadékban bekövetkező változások révén közvetlenül befolyásolják a vízminőséget. A klímaváltozás a növényzet megváltoztatásával közvetett hatásokat is gyakorol a vízkészletekre.
A védelmi zóna kétharmadát erdő borítja. A mezőgazdasághoz hasonlóan a régió erdőgazdálkodásánál is észben tartják az ivóvíz védelmét. „A klímaváltozás által előidézett legnagyobb veszély az erózió növekedése, mert ez fenyegeti az erdőket. A fák és a megfelelő növénytakaró nélkül a talaj elmosódna és pont a talaj az, ami tisztítja a vizet. A hőmérséklet növekedése újfajta fákat jelent. A klímaváltozás nem más, mint bizonytalanság és új tényezők - és ez mindig kockázatot jelent.” - mondja Dr. Kuschnig.
Mindezenközben az oktatás fontos feladata a vízfelügyeletnek. Az elmúlt 13 évben egy vízgazdálkodással foglalkozó iskolában tanítotják a helyi gyermekeket a víz és az azt biztosító táj fontosságára. Rendszeres utazási lehetőségről gondoskodnak a hegyi forrásokhoz, így a hallgatók jobban megértik, honnan jön a víz. A tájékoztatás fontos az Alpok magas hegyein állatokat tenyésztők közössége számára is. Felelősség terheli őket azért, hogy védjék a tájat a források környékén, különösen az állati eredetű szennyvíztől.
A bécsi Vízhatóság már most is részt vesz projektekben, amelyek összehozzák a vízvilág más szereplőivel, hogy megvitassák a klímaváltozás hatásait és az ehez való alkalmazkodás lehetőségét. Például a CC-WaterS projekt nyolc országból 18 szervezetet hoz össze, hogy tapasztalatot cseréljenek és megtárgyalják a közös adaptációs megközelítéseket.
„A klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos politikai intézkedéseket gyakorta a cselekvésért kiáltó rendkívüli időjárási eseményekre adott válaszul hozzák meg” - mondja Stéphane Isoard, az EEA Sebezhetőség és adaptáció csapatának tagja.
„A 2003. évi hőhullám ilyen eset volt. Ma már azonban a sebezhető régiók, szektorok és emberek rendszerezettebb elemzésére alapuló adaptációs stratégiákra kell gondolnunk és azokat minél előbb be kell vezetnünk, feltéve, hogy ezek elég teherbírók és hatékonyak ahhoz, hogy a jövőben megküzdjenek a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaival. A klímaváltozás és a vízkészletek problémáihoz való adaptálódás a nagyobb regionális, nemzeti és EU-s összefüggések között működő helyi irányítást tesz szükségessé” - mondja Stéphane Isoard.
Kulcsfontosságú elem a vízgyűjtő területek határokon átnyúló kezelése. Máig nagyon kevés országok közötti együttműködés alakult ki az Alpok régiójából eredő vagy onnan táplált vízgyűjtő területek mentén fellépő aszályok kezelésében. Az EU erős pozícióban van ahhoz, hogy az együttműködés feltételeinek javításán keresztül elősegítse ezt a folyamatot.
A klímaváltozás mérséklése jelenti az „üvegházhatású gázok” kibocsátásának csökkenését, azaz a klímaváltozás már kezelhetetlen hatásainak elkerülését. Bár, ha a kibocsátás mára már megszűnne, a klímaváltozás még hosszú ideig folytatódna, mert korábban a légkörben már felhalmozódtak az üvegházhatású gázok. El kell kezdenünk tehát az alkalmazkodást. A klímaváltozáshoz való adaptálódás azt jelenti, hogy felmérjük, hogy a természeti és humán rendszereket mennyire sebezhetik meg olyan tényezők, mint árvíz, aszály, tengerszint emelkedés, betegség és hőhullámok. Végső fokon az alkalamzkodás annak az újragondolását jelenti, hogy miként és hol élünk most és fogunk élni a jövőben. Honnan jön majd a vizünk? Miként védjük meg magunkat a rendkívüli eseményektől? A „Jelzések” által tárgyalt témákkal kapcsolatos további információért keresse fel honlapunkat: www.eea.europa.eu. |
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/az-alpok or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 20:28
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal