Vezércikk — A szakpolitikai törekvésektől az európai környezetvédelmi és éghajlatpolitikai fellépésig Európában

Számos tanulmány, köztük az ötévente megjelenő, az európai környezet állapotáról és kilátásairól szóló jelentéseink (SOER) is rámutatnak az előttünk álló kihívások nagyságrendjére és mértékére. A nemrégiben közzétett európai éghajlati kockázatértékelés megállapítja, hogy számos éghajlati kockázat már elérte a kritikus szintet, és sürgős és határozott fellépés nélkül katasztrofálissá válhat, illetve hogy Európa nem készült fel ezekre a növekvő kockázatokra.

A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás kezelése érdekében az európaiak ambiciózus szakpolitikai célokat tűztek ki, jogszabályokat fogadtak el, és számos kezdeményezést vezettek be az elmúlt négy évtizedben. A környezetvédelmi cselekvési programok képezték ezen erőfeszítések egyik lényeges elemét.

Az EU jelenlegi, 8. környezetvédelmi cselekvési programja 2022 májusában lépett hatályba. 2030-ig nyújt iránymutatást a környezetvédelmi szakpolitikákhoz, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa 2050-re megvalósítsa a jólét bolygónk tűrőképességének határain belül történő megvalósítására vonatkozó hosszú távú elképzelését. Az EEA-t bízták meg azzal a feladattal, hogy évente értékelje a 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései terén elért előrehaladást. 

Az első ilyen nyomonkövetési jelentést 2023 decemberében tették közzé. A jelentés az Európa kulcsfontosságú környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célkitűzései terén elért előrehaladást veszi számba a 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretrendszeréről szóló közleményben ismertetett 28 mutató és nyomonkövetési cél alapján.

Értékelésünk megállapítja, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az EU 2030-ra a legtöbb célt nem éri el. Az értékelés szerint különösen nagy kihívást jelent a termeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó környezeti és éghajlati terhelés csökkentése. Ez a kiemelt célkitűzés az energiafogyasztás csökkentésére, valamint a körforgásos anyagfelhasználásnak és az ökológiai gazdálkodás alá vont területek arányának növelésére irányuló célokat foglal magában. Mindezen célok elérése 2030-ig nagyon valószínűtlennek tűnik.

Másrészt az EU nagy valószínűséggel számos más célt el fog érni. Például a zöld gazdaság részaránya tovább fog növekedni. Hasonlóképpen, a finomrészecskéknek való kitettségnek tulajdonítható, idő előtti elhalálozások száma is csökkenni fog a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv céljával összhangban.

A jelentés kiemeli, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program számos nyomonkövetési céljának elérése az elmúlt tíz évben elértekhez képest többszörösen gyorsabb haladást igényel.

Cselekvés, késői cselekvés vagy tétlenség

Az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés hatásai minden nap az újságok címlapján szerepelnek: hómentes sípályák, vízben talált szennyezőanyagok, légszennyezés, aszályok, árvizek... Az emberek egészsége és megélhetése veszélyben van. Tudjuk, hogy cselekednünk kell. Azt is tudjuk, hogy minél tovább várunk, illetve minél lassabban cselekszünk, annál nagyobbak lesznek a problémák. Társadalmunk, gazdaságunk és környezetünk rezilienciája és a problémákkal való megbirkózásra való képessége pedig gyengülni fog.

Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a változás nem könnyű. A klímasemleges, tiszta, természetbarát és körforgásos gazdaság megvalósításához időre, beruházásokra és elkötelezettségre van szükség. A változás nehéz döntésekkel is jár. Azt is fel kell ismernünk, hogy minden választás valószínűleg nagyobb hatással lesz egyes csoportokra, mint másokra. 

Ez akkor is így van, ha úgy döntünk, hogy nem cselekszünk, vagy ha túl lassan cselekszünk. Minden döntés egyeseket jobban érint, mint másokat. Ezek az egyenlőtlenségek számos jelentésünkben felmerülnek, rámutatva arra, hogy az egészségügyi és éghajlati hatások súlyosabban érintenek  bizonyos csoportokat vagy régiókat. És természetesen a világ más régióit a legtöbb esetben sokkal súlyosabban sújtja a klímaválság, mint Európát. Az EEA nemrégiben közzétett, az igazságos átmenetekről szóló tájékoztatója hangsúlyozza, hogy az Európát a zöldebb, klímasemlegesebb körforgásos gazdaság felé terelő szakpolitikákat a siker érdekében az igazságosság és méltányosság fogalmaira kell alapozni.

Sürgős, határozott és tisztességes fellépés

E hét elején az Európai Bizottság közzétette a 8. környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelését, amelyben kiemelte a célkitűzések elérése érdekében már bevezetett jogszabályok széles körét, valamint a nyomonkövetési jelentésünkben azonosított kihívásokat. A megvalósítás, a finanszírozás és az igazságos átmenet az Európai Bizottság felülvizsgálatában kulcsfontosságú tényezőként van kiemelve.

Az egyre komolyabb kihívásokkal szembesülve sürgősen, határozottan és tisztességesen kell fellépnünk. Először is, a meglévő környezetvédelmi és éghajlat-politikák és jogszabályok teljes körű végrehajtása, beleértve a követelmények más szakpolitikákba való beépítését is, jelentősen elősegíti az EU további előrehaladását a célok elérése felé. További intézkedésekre is szükség lehet. A megfelelő erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása az átmenet során szintén létfontosságú. És ami a legfontosabb: amikor nehéz döntésekkel kell szembenéznünk, a leginkább érintetteket kell támogatnunk.

Az EEA elkötelezett az európai politikai döntéshozók és a nyilvánosság támogatása mellett, amennyiben rendelkezésre bocsátja azokat az ismereteket és adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Európa 2050-re megvalósítsa a jólét bolygónk tűrőképességének határain belül történő biztosítására vonatkozó hosszú távú elképzelését.