A szervezetek környezeti teljesítményének javítása

Mi az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)?

Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, röviden EMAS, a vállalatok és egyéb szervezetek által önkéntes alapon használható környezetgazdálkodási eszköz. Az EMAS-t a szervezet környezeti teljesítményének értékelésére, jelentésére és javítására, például az energiafogyasztás, a papírfogyasztás, a hulladékképződés, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére stb. használják. Az EMAS-t az Európai Bizottság hozta létre 1993-ban.

Ha egy szervezet környezetgazdálkodási rendszere követi az EMAS-rendelet iránymutatásait, akkor az felvehető az EMAS-nyilvántartásba. Az EMAS-nyilvántartásban jelenleg több mint 4600 szervezet szerepel.

Hogyan alkalmazza az EEA az EMAS-t?

Az EEA feladata, hogy segítse Európa környezetének jelentős és mérhető javulását, és támogassa a fenntartható fejlődést. Ennek fényében elismerjük, hogy egyértelmű felelősséggel tartozunk saját környezeti teljesítményünk irányításáért.

Minden más szervezethez hasonlóan mi is igénybe veszünk természeti erőforrásokat, és mindennapi tevékenységeink révén hatást gyakorolunk a környezetre. E hatások minimalizálása és környezeti teljesítményünk strukturált módon történő folyamatos javítása érdekében létrehoztunk egy környezetgazdálkodási rendszert. Környezetgazdálkodási rendszerünk az EMAS-rendelet szabályait követi, és az EEA-t 2005-ben felvették az EMAS-nyilvántartásba.

Célunk egy olyan ügynökség kialakítása, amely a lehető legfenntarthatóbb módon működik. Az EMAS-szal garantálni tudjuk a hitelességet és a teljes átláthatóságot. Környezetgazdálkodási rendszerünket és környezeti teljesítményünk folyamatos javulását évente egy független, külső hitelesítő értékeli, és az EEA környezetvédelmi nyilatkozatáról szóló jelentésben évente közzétesszük környezeti teljesítménymutatóinkat, céljainkat és cselekvési terveinket.

Mit ért el az EEA mostanában az EMAS révén?

Az EEA 2020. évi környezeti teljesítményét nyilvánvalóan erősen befolyásolta a Covid19-világjárvány, amely jelentősen csökkentette a villamosenergia-fogyasztást, a papírfogyasztást és az üzleti utak és találkozók okozta szén-dioxid-kibocsátást.

Úgy véljük, hogy a Covid19-világjárvány hatásai katalizátorként szolgáltak azokhoz a fejleményekhez, amelyek máskülönben több évet is igénybe vettek volna: például a papírmentes irodához és a személyes ülések helyett a videokonferencia széles körű elterjedéséhez. A világjárványból való kilábalás során fontos lesz a hasznos gyakorlatok és szokások fenntartása, valamint az erre vonatkozó tudatosság növelése. Meg kell próbálnunk elkerülni az esetleges bumeránghatásokat, például hogy a személyzet tagjai az irodában visszatérjenek a korábbi nyomtatási szokásaikhoz, illetve a megnövekedett távmunkával járó bumeránghatásokat, mint például a nagyobb villamosenergia-fogyasztást az otthoni irodában.

Mit mondana azoknak a szervezeteknek, amelyek fontolóra veszik az EMAS alkalmazását?

A szervezetek környezeti teljesítményüket illetően – különösen szénlábnyomuk tekintetében – egyre inkább reflektorfénybe kerülnek és az érdekelt felek ellenőrzése alatt állnak. Az általuk a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatásokért való proaktív felelősségvállalás egyre fontosabb nemcsak a szervezet értékeinek alátámasztása, hanem a kockázatok és a hírnév kezelése szempontjából is. Az EMAS segítségével ezt a munkát megfelelő módon és hitelesen végezhetik el.

A szervezet számára további előny lehet az erőforrás- és hulladékgazdálkodás költségeinek csökkentése, a kockázatok minimalizálása, a szabályozás betartásának elősegítése, valamint a belső és külső érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok javítása. Az Európai Bizottság egyik tanulmányából kiderül, hogy az EMAS segíthet versenyelőny elérésében is.

Melyek a következő lépések az EEA környezeti teljesítményének javítása terén?

Tavaly úgy döntöttünk, hogy az EEA környezetvédelmi politikájában magasabb szintű éghajlatvédelemre törekszünk. Valamennyi gazdasági ágazatnak – csakúgy, mint az összes uniós szervnek és intézménynek – hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Ezért az EEA célja, hogy 2030-ra klímasemleges szervezetté váljon, és támogassa más európai ügynökségek fenntarthatóságát, különösen idén, amikor az EEA tölti be az uniós ügynökségek hálózatának elnöki tisztjét.

Az EEA villamosenergia-ellátása már 100%-ban megújuló energiaforrásokból, főként szélenergiából származik. A személyzet üzleti utazásaihoz és a látogatók utazásaihoz kapcsolódó CO2-kibocsátást ellentételezzük. A kompenzációkat afrikai Gold Standard-tanúsított energiahatékonysági projektek támogatására használják. Most azon dolgozunk, hogy szénlábnyomunkat nagyobb hatókörrel értékeljük, és megvalósítható ütemtervet dolgozzunk ki a klímasemlegesség 2030-ig történő eléréséhez. Az EEA teljes mértékben elkötelezett ezen törekvések megvalósítása mellett.