Elektromos járművek: elmozdulás a fenntartható mobilitási rendszer felé

Napjainkban milyen típusú elektromos járműveket használnak Európában?

Ma már számos különböző típus elérhető. A személyszállító járművek esetében megkülönböztethetjük a teljes mértékben elektromos motor hajtotta akkumulátoros járműveket, valamint az elektromos motorral és belső égésű motorral is rendelkező, hálózatról tölthető hibrid autókat.

Másfajta járműveket is lehet villamos energiával működtetni. Az utakon egyre több elektromos kerékpárt, kisteherautót és buszt láthatunk. A többi szállítási mód tekintetében léteznek továbbá vasúti motorok, vízi kompok, hajók és kishajók.

Mennyire elterjedtek az elektromos járművek Európában?

Minden évben egyre több elektromos személyautót értékesítenek, teljes mértékben akkumulátoros járműveket és hálózatról tölthető hibrid autókat egyaránt. Az elmúlt évben körülbelül 150 000 új elektromos járművet értékesítettek az EU-ban. Jóllehet az értékesítések százalékos arányban kifejezve rendkívül gyorsan nőnek, továbbra is csak töredékét, 2015-ben csupán 1,2%-át teszik ki a teljes értékesítésnek. Azzal számolunk, hogy az utakon közlekedő járműveknek csupán 0,15%-a elektromos. Más szavakkal kifejezve, minden 700 személygépjárműből csak egyetlen egy. Norvégiát kell megemlítenünk mint olyan országot, amely úttörő szerepet tölt be az elektromosjármű-értékesítésben. Az elmúlt évben körülbelül 34 000 új elektromos járművet értékesítettek ott, ez az új autók egyötödének felel meg.

Milyen az elektromos járművekkel foglalkozó európai szakpolitika?

Az EU elkötelezte magát a közlekedési rendszerének dekarbonizációja, valamint a hagyományos, belső égésű motorokon alapuló technológiák és azokhoz használt üzemanyagok alternatíváinak támogatása mellett. Az elektromos járművek ennek csupán egyetlen elemét jelentik. Néhány szakpolitika ösztönzi a megújuló üzemanyagok és a villamos energia fejlesztését; mások az elektromos járművek igényelte infrastruktúra kialakítását tűzték ki célul, mint például a töltőállomások elterjesztését egész Európában. Külön jogszabályok rendelkeznek arra irányuló célkitűzésekről, hogy az új járművek mennyi szén-dioxidot (CO₂) bocsáthatnak ki kilométerenként. Mindez segítette az alacsony kibocsátású járművek – beleértve az elektromos autók –gyártásának előretörését.

Miért fontos az elektromos járművek jármű-állományba való bevonása?

A közlekedésben a fosszilis tüzelőanyagok használata árt a helyi levegőminőségnek és az éghajlatnak. Ezt a CO₂ égéstermék-kibocsátás, valamint a nitrogén-dioxidhoz és a részecskés szilárd halmazállapotú szennyezőanyagokhoz hasonló légköri szennyezőanyagok kibocsátása okozza. A közúti közlekedés jelenti továbbá az európai zajszennyezés fő forrását. Egyértelmű, hogy az elektromos járművek jármű-állományba való bevonása jelentős mértékben csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) általános kibocsátását és a légszennyezettséget, különösen abban az esetben, ha a villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. A csökkenő helyi légszennyezettség és zajszint következtében a városi környezet még abban az esetben is nyer az elektromos járművekre való átállásból, ha fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő a villamos energiát.

Más országokhoz képest bizonyos országokban miért elterjedtebbek az elektromos autók?

Szinte mindegyik ország tesz valamit az elektromos járművek népszerűsítéséért, de viszonylag kevés ország tudta eredményesen növelni az eladásokat. 2015-ben például csupán hat uniós tagállamban értékesítették az új elektromos járművek 90%-át – ezek az országok Dánia, Franciaország, Németország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság. A korábban említett Norvégia vezet ezen a területen, és egy teljes ösztönző csomagot kínáló országként jó példával jár elöl. A leghatékonyabb intézkedések egyikének az elektromos autók árának a hagyományos autók árához való igazítása tűnik. Más kezdeményezések a tulajdonhoz kapcsolódó költségek csökkentésére irányulnak, például az éves adó csökkentésére vagy az ingyenes töltésre, ingyenes parkolásra, vagy a buszsáv-használat elektromos autók számára történő engedélyezésére.

Milyen további kihívások állnak előttünk?

Több irányban is tovább kell fejleszteni a technológiát annak érdekében, hogy a fogyasztók számára minél szélesebb körben igénybe vehető legyen az elektromos közlekedés. Növelni kell például a megtehető távolságokat és a feltöltés sebességét. Jelenleg a leggyorsabb töltőállomáson 20-30 perc alatt lehet feltölteni a járművet egy 100 km-es útra. Jobb infrastruktúrára is szükségünk van ahhoz, hogy a nyilvános töltőállomások olyan elterjedtek legyenek, mint a hagyományos töltőállomások, és ki kell terjesztenünk a megújuló energiát használó generáció kapacitásait, hogy teljes mértékben ki tudják használni az elektromos közlekedés előnyeit. Az elektromos járművek drágábbak is a hagyományos járműveknél.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a hagyományos járművek elektromos járművekkel való helyettesítése önmagában nem fogja megoldani a közlekedéssel kapcsolatban felmerült problémák többségét. Jóllehet segítenek csökkenteni az ÜHG-kibocsátást, a levegő- és zajszennyezést, az elektromos járművek nem fogják megoldani a torlódásokkal, vagy az új közúti infrastruktúrák és parkolóhelyek szükségességével kapcsolatban felmerülő problémákat. A közlekedés valóban fenntarthatóvá tételéhez nekünk mint társadalomnak újra kell gondolnunk az egész mobilitási rendszerünket, és a járművekre való hagyatkozásunk csökkentéséhez innovatív utakat kell keresnünk. Ilyen új utakat jelenthetnek például a telekocsis rendszerek, a jobb tömegközlekedési infrastruktúra kialakítása, valamint az alacsony, vagy nulla kibocsátású közlekedési modellek igénybe vétele.

Mit tesz az EEA az elektromos járművekkel kapcsolatban?

Idén ősszel az elektromos járművekkel kapcsolatban két anyagot teszünk közzé: az egyik egy olyan iránymutatás, amely összefoglalja az elektromos járművekről szóló tudás jelenlegi állását Európában, a másik pedig egy rövid előremutató tájékoztató, amely bemutatja az elektromos járművek 2050-re várható feltételezett nagymértékű elterjedésének az energiarendszerre és a környezetre gyakorolt esetleges hatásait.

Magdalena Jóźwicka