A fenntarthatóság felé: az új európai politikákegyedülálló lehetőséget kínálnak

Sürgősen tenni kell az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága ellen

Európában más régiókhoz képest jól meghatározott jogszabályi keretek vannak hosszú távú politikai célkitűzésekkel és megbízható adatokkal számtalan témakörben, az üvegházhatású gázok kibocsátásától és a természetvédelmi területektől kezdve egészen a levegőminőségig és a települési hulladékig. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ezen szakpolitikai és ismereti keretek között működik. Feladatkörünknek és hálózatunknak köszönhetően széles földrajzi hatókört érünk el, integrált és tematikus értékeléseket készítünk és európai, illetve országos szinten egyaránt hozzá tudunk járulni a politikai párbeszédhez.

 Értékeléseink szerint egyes területeken van előrehaladás, máshol viszont aggasztóak a fejlemények (a főbb pontokat lásd az EEA pillanatképében). Az éghajlatváltozás mérséklése terén például az Európai Unió tagállamainak sikerült csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátásait, és teljesíteni fogják a rövid távú céljaikat. A hosszú távú célokhoz azonban nagyobb csökkentésekre van szükség, lényegesen gyorsabb tempóban.

Hogyan tudjuk kibővíteni és felgyorsítani a kibocsátások csökkentését, hogy elérjük a klímasemlegességet? Különösen akkor nehéz ez, amikor közben néhány ágazat, például a közlekedés, alig tud csökkentést elérni, nagyrészt a növekvő kereslet miatt. Az éghajlatváltozás Európát is egyre nagyobb mértékben sújtja. Elegendő intézkedést teszünk az alkalmazkodás és a felkészülés érdekében?

A környezet pusztulása, ezen belül a biológiai sokféleség csökkenése a fokozott erőfeszítések ellenére nem állt meg. A hosszú távú kilátások még inkább elszomorítóak. A fogyasztási és termelési rendszerek fenntarthatatlan mértékben igénybe veszik a szárazföldi és vízi ökoszisztémát Európában éppúgy, mint globálisan. E rendszerek egyik kimenete – a szennyezés – szintén állandó probléma. Különféle szennyezőanyagok kerülnek ki és halmozódnak fel a légkörben, a vízben és a talajban, ami komoly potenciális hatással lehet az ökoszisztémára és az emberek egészségére. Annak ellenére, hogy Európában az elmúlt évtizedekben sokat javult a környezeti levegő minősége, a légszennyezés becslések szerint európai szinten még mindig évente 400 000 ember idő előtti halálát okozza. Ráadásul a népesség egyes csoportjai másoknál is jobban ki vannak téve az ilyen ártalmas környezeti és éghajlati hatásoknak.

 Európában ugyanakkor valószínűleg a világ legszélesebb körű környezetvédelmi jogszabálygyűjteménye van érvényben. Mit kell még tennünk, hogy megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenését, tovább javítsuk a levegő minőségét és megelőzzük az embereket érő egészségügyi ártalmakat?

Az európai lakosság felkészült az ambiciózusabb célokra

Az európai közvélemény követeli a fellépést az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság ügyében. Európa-szerte diákok ezrei vonulnak az utcára, és a szüleik, sőt a nagyszüleik is velük tüntetnek. A soha nem látott mértékű lakossági támogatottságot és az előttünk álló feladatok nagyságát tekintve nem meglepő, hogy az elkövetkező hónapokban és években ezek a kérdések központi helyen fognak szerepelni az európai politikai törekvések között. Az új Európai Parlament összetétele tükrözi ezt a lakosság részéről jelentkező igényt, akárcsak Von der Leyen programja, az Ambiciózusabb Unió. A program politikai prioritásokat vázol fel a következő Európai Bizottság számára. Az első fő cél – az európai zöld irányvonal – olyan prioritásokat tűz ki, amelyek közvetlenül és szorosan kapcsolódnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkájához és ismereteihez.

Az EEA értékeléseiben az elmúlt évek folyamán rendszeresen felhívta a figyelmet a fontos társadalmi rendszerekhez kapcsolódó kérdésekre, amilyen a mobilitás, az energia és – újabban – az élelmiszer. Az európai szakpolitika ezt a hozzáállást jogalkotási csomagok formájában tükrözte, többek között az éghajlat és az energia ügyében. Ugyancsak felhívtuk a figyelmet a fenntarthatóság felé való átmenet fontosságára és a politika szerepére ezen átmenet megkönnyítésében, amint azt von der Leyen programja is hangsúlyozza.

A fő kérdés továbbra is az: Hogyan tudjuk a politikai célokat együttes erővel valóra váltani európai, országos vagy akár városi szinten? Hogyan fogjuk megvalósítani az európai zöld irányvonalat?

 Biztos, hogy ez együtt fog járni a legnagyobb rendszerek teljes újragondolásával és átalakításával – ideértve azt, ahogyan közlekedünk, ahogyan energiát termelünk és használunk, illetve élelmiszert termelünk és fogyasztunk... De a mobilitás vagy az energiaellátás rendszerében kezelendő kihívások nem azonosak az élelmiszerek terén jelentkezőkkel. A megújuló energia az elmúlt években az energiarendszer egyik meghatározó összetevője lett, miközben a közúti közlekedés még mindig a magántulajdonú autókra támaszkodik. Az EEA ismeretanyagában kiemeli az egyes rendszerek esetében lehetséges beavatkozási pontokat.

Az előttünk álló problémák sürgőssége és nagysága azt jelenti, hogy nem halogathatjuk tovább e nehéz kérdések megoldását. A könnyen elérhető megoldásokat már alkalmazzuk. Hogyan tudunk élelmiszert termelni úgy, hogy közben nem károsítjuk a környezetet és támogatjuk a vidéki közösségeket? Hogyan tudjuk megvalósítani az igazságos átmenetet és gondoskodni arról, hogy senki ne maradjon le? Hogyan irányítsuk át az állami és magánforrásokat a környezetet romboló és az éghajlatváltozást fokozó tevékenységektől a fenntarthatóságot támogatók felé?

Európában az innovatív ötletek és szakpolitikák számtalan jó példáját meg lehet találni. Ideje kibővítenünk és felgyorsítanunk az erőfeszítéseket. A rekordnagyságú lakossági támogatásnak köszönhetően most egyedülálló történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor megtehetjük a döntő lépéseket annak érdekében, hogy Európa a fenntarthatóság útjára lépjen. Az átmenet megkönnyítése céljából az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a továbbiakban is támogatni fogja a politikai döntéshozókat és a lakosságot azzal, hogy az elérhető legalaposabb ismeretanyagot biztosítja az aktuális és újonnan felmerülő kérdésekről.

Hans Bruyninckx

Az EEA ügyvezető igazgatója

Ez a vezércikk az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019/03. számú hírlevelének 2019. szeptemberi kiadásában jelent meg.