A nyugat-balkáni országok az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) partnereiként fontos szerepet töltenek be a környezeti és éghajlati kihívások kezelésében

Miért olyan fontosak a nyugat-balkáni országok az EEA számára? Milyen hozzáadott értéket képvisel az együttműködés?

Ezek az országok az EU-hoz történő csatlakozásra váró vagy előcsatlakozási támogatásban részesülő országok. Ahhoz, hogy teljes jogú uniós tagállamokká váljanak, számos szakpolitikát kell kidolgozniuk, és a környezetvédelem az egyik legnagyobb szakpolitikai terület, amely jelentős jogszabálycsomaggal rendelkezik.

Emellett a Nyugat-Balkán országai a szomszédaink, és mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a környezet nem ér véget a határoknál, ezért a környezetvédelmi kérdésekben folytatott szoros együttműködés az EU-nak is érdekében áll.

Végül pedig az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat (Eionet) együttműködő országaiként a nyugat-balkáni államoknak kiterjedt szakértői bázishoz van hozzáférésük, ami segíti őket az előttük álló környezeti kihívások kezelésében. Cserébe ezen országok szakértői saját szakismereteikkel járulnak hozzá a hálózat munkájához.

Konkrétan mely területeken nélkülözhetetlen az együttműködés az EEA munkájához?

Együttműködésünk középpontjában legfőképp a monitorozás, az adatok jelentése és az értékelés áll. A nyugat-balkáni országok rendszeresen szolgáltatnak adatokat az EEA-nak a légköri kibocsátásokkal, a vízminőséggel vagy hasonló kérdésekkel kapcsolatban, ami lehetővé teszi számunkra az adatok feldolgozását és értékelését. Ezek az adatok képezik a megalapozott döntéshozatal alapját.

A régió számos kihívással néz szembe, különösen a levegő-, a víz- és talajszennyezést illetően, amelyeket csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha helyes, megbízható adatok és információk állnak rendelkezésre. A régió az éghajlatváltozás szempontjából is különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Emellett számos érintetlen természeti kinccsel rendelkezik, amelyek hatékony védelemre szorulnak. A szakértelem biztosításán és a kapacitásépítésen keresztül az EEA az ezen a területen felmerülő problémákat is kezelni kívánja.

Hogyan valósul meg ez az együttműködés a gyakorlatban?

A nyugat-balkáni régió országai az Eionet tevékenységében mint „együttműködő országok” vesznek részt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezen országokban nemzeti Eionet-hálózatot tartunk fenn. Ezeket a hálózatokat a megfelelő intézményekben kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok (NFP-k) irányítják. Szorosan együttműködünk a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, akik meghívást kapnak az Eionet és a nemzeti kapcsolattartó pontok rendszeres üléseire, amelyek során tevékenységünk stratégiailag fontosabb szempontjai kerülnek megvitatásra, és itt hozzák meg az ezekkel kapcsolatos döntéseket is. A nemzeti hálózathoz tartoznak továbbá a nemzeti referenciaközpontok (NRC-k) is, amelyek mindegyike egy-egy konkrét környezetvédelmi témával foglalkozik.

A tagállamok és az együttműködő országok nemzeti referenciaközpontjai rendszeresen üléseket tartanak, hogy megvitassák az Eionetben folytatott együttműködés technikai jellegű vonatkozásait. Emellett a nyugat-balkáni államokkal és más érdekelt felekkel, például az Európai Bizottsággal közösen gyakran meghatározunk számos olyan tematikus területet, amelyen belül speciális támogatásra van szükség. Ezekkel a kérdésekkel az EEA szakértői, az európai témaközpontok (ETC-k) és a hálózat egyéb érintett partnerei foglalkoznak mélyrehatóan. Az általunk tárgyalt fő területek jellemzően a levegőminőségi jelentések támogatása, a vízminőségi problémák, a biológiai sokféleség, a hulladékgazdálkodás és az éghajlattal kapcsolatos kérdések.

Erre konkrét példa, hogy a közelmúltban tettük közzé a nyugat-balkáni országok hulladékgazdálkodásra vonatkozó országprofiljait , amelyeket az Európai Unió tagállamai vonatkozásában is elkészítünk. 

Melyek a környezetvédelmi problémák kezelésére irányuló együttműködésünk javításával kapcsolatos főbb kihívások?

Európa számos, határokon átnyúló környezeti kihívással szembesül, mint például a levegő- és vízszennyezés, valamint az éghajlatváltozás hatásainak kezelése. E problémák megfelelő kezeléséhez megfelelő adatokra és információkra van szükség.

Láthattuk, hogy egyes országokban a monitorozáshoz használt infrastruktúra egyre elavultabbá válik. Ez kifejezetten észlelhető a levegőminőség monitorozása terén. Míg a Nyugat-Balkán hozzájárul az európai levegőminőségi mutatóhoz, egyes területeken egyszerűen nincs elegendő megfigyelőállomás. Ezt a problémát a régióban található további érdekelt felek segítségével próbáljuk kezelni. Az adatok más területeken is hiányosak, ami figyelmet igényel.

A nyugat-balkáni országokkal folytatott együttműködés 20 évre nyúlik vissza. Mik az eddigi eredmények?

Ezekkel az országokkal különböző előcsatlakozási finanszírozási eszközök keretében dolgoztunk együtt. Az évek során a Nyugat-Balkán az Eionet szerves részévé vált, és valamennyi ország rendszeresen benyújtja az EEA-hoz a szükséges adatokat.

Az EEA éves áttekintést készít tagjai és együttműködő országai teljesítményéről. A nyugat-balkáni országokban az évek során egyértelmű előrelépés történt, és általában véve teljesítményük megegyezik az EEA-tagállamokéval; némelyik állam az időszerűség és az adatminőség tekintetében a követelmények akár 100%-át is teljesíti. A nyugat-balkáni államok szerves részeivé váltak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség öt évente összeállított, a környezet állapotáról szóló jelentésének is.

Hogyan illeszkedik ez az együttműködés az európai zöld megállapodásba? A nyugat-balkáni országok is törekednek e célok elérésére?

A Nyugat-Balkán országai elfogadták a „Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendet”, amely nagy részben összhangban áll a zöld megállapodással, és amelyet az országok széles körben támogattak. 

Az EEA-nál jelenleg folyamatban van egy, előcsatlakozási (IPA III) finanszírozás keretében megvalósítandó projektjavaslat előkészítése. Ez a javaslat teljes mértékben összhangban lesz a zöld menetrenddel, és számos témával foglalkozik majd, például a dekarbonizációval, a körforgásos gazdasággal, a szennyezés(mentesítés)sel, a fenntartható élelmiszerrendszerekkel és a biológiai sokféleséggel. E javaslattal az EEA segíteni szeretné a nyugat-balkáni országokat a „Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendben” meghatározott célok elérésében.

Ön szerint miként fog alakulni ez az együttműködés az elkövetkező években? Van kilátás a teljes jogú EEA-tagságra?

Az EEA-tagság nyitva áll „harmadik országok” előtt, amint arról az alapító rendelet is rendelkezik. Valójában az EEA-nak már öt olyan tagállama van, amely nem tagja az EU-nak.

Ennek értelmében egyértelműen látjuk az esélyét az EEA-tagságnak, amikor az országok arra technikai szempontból készen állnak. Ez egy meglehetősen politikai folyamat, amelyre az EEA-nak kevés ráhatása van, azonban határozottan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az elkövetkező években fenntartsuk és elmélyítsük kapcsolatainkat, amint azt az „EEA-Eionet stratégia (2021–2030)” című dokumentum is kifejti.

Az interjú az EEA 2021. decemberi hírlevelében jelent meg.