Vezércikk — Ideje gyorsabb lépéseket tenni a fenntartható és reziliens Európa felé

Az elmúlt öt évre visszatekintve mindannyian láthatjuk, hogy milyen gyorsan változott a világ. Gazdasági szempontból az olyan új technológiák által vezérelt átalakulásoknak vagyunk tanúi, mint a mesterséges intelligencia, ugyanakkor az ellátási lánc zavaraival és a megélhetési költségek emelkedésével kell szembenéznünk. Politikai szempontból a biztonsági aggályok – a kiberbiztonság, a háború, az energiaellátás és a gazdasági stabilitás – határozzák meg a narratívát. Az egészségügyi aggályok pedig kihatnak mindennapi életünkre: biztonságosak-e az élelmiszerek, tiszta-e a víz és a levegő? Képesek-e egészségügyi ellátó rendszereink egy újabb, a közelmúltbeli világjárványhoz hasonló sokk esetén helytállni?

Alig telik el egy hónap anélkül, hogy ne látnánk Európa-szerte az éghajlatváltozás hatásait. A közösségi média és a címlapok tele vannak az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges események – mint például Közép- és Kelet-Európában a közelmúltban bekövetkezett katasztrofális árvizek – miatt az életüket, megélhetésüket vagy ingatlan vagyonukat elvesztő emberek történeteivel. Nemrégiben készült éghajlati kockázatértékelésünkből kiderül, hogy Európa nincs felkészülve. Most kell cselekednünk a kibocsátások mielőbbi csökkentésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, erőteljes szakpolitikák végrehajtásával az éghajlati kockázatok mérséklése és felkészültségünk fokozása érdekében.

Nem csoda, hogy sokan aggódunk a jövő miatt. De sok döntést hozhatunk – olyan döntéseket, amelyekkel képesek leszünk alakítani a közös jövőnket.

Európa politikai prioritásai

A polgárok ötévente, az európai parlamenti választások révén hangot adnak aggályaiknak, és meghatározzák az Unió jövőbeli prioritásait. Júniusban az európaiak ismét hangot adtak véleményüknek. Erre válaszul, Ursula von der Leyen megválasztott elnök júliusban bemutatta politikai iránymutatását, amelyben felvázolta a következő Európai Bizottság 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásait.

Az Európa előtt álló rövid és hosszú távú kihívások tükrében az iránymutatás megerősíti az európai zöld megállapodás céljai elérésének szükségességét, miközben nagyobb hangsúlyt helyez a versenyképességre és a biztonságra.

Beruházás és a szakpolitikák összehangolása

Hogyan tud Európa a sokkhatások és a válságok közepette a fenntarthatóság irányába haladni? Hogyan kapcsolhatjuk össze a környezetvédelmi és éghajlati prioritásokat más újonnan felmerülő prioritásokkal, mint például a biztonság, a versenyképesség és a méltányosság? Pontosan ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a július elején közzétett, „Europe's Sustainability Transitions Outlook” (Európa fenntarthatósági átállással kapcsolatos kilátásai) című jelentésünkben. A stratégiai előretekintő jelentés az állami és magánfinanszírozás hatékonyabb összehangolására szólít fel, valamint kiemeli az európai gazdasági, társadalmi és biztonsági politikák éghajlati és környezetvédelmi célkitűzésekkel való további összehangolásának szükségességét.

Ursula von der Leyen szavaival élve, a következő Bizottság „beruházási Bizottság” lesz. A beruházáson lévő hangsúly erőteljesen visszaköszön a Draghi-jelentésben. Egyértelmű, hogy az állami finanszírozás önmagában nem elegendő. A magánberuházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfeleljünk mind az előttünk álló kihívások nagyságrendjének, mind a kitűzött céljainknak.

A fenntarthatósági átállásról szóló jelentésünkben kért szakpolitikai összehangolás már tükröződik a biztosjelölteknek címzett megbízólevelekben felvázolt, egymással összefüggő portfóliókban és prioritásokban. A tiszta iparpolitikától a dekarbonizációig és az energetikai átalakulásig, a körforgásos gazdaságtól az igazságos átmenetig, valamint a megfizethető és fenntartható lakhatásig, a felelősségi körök elosztása tükrözi a szakpolitikai területek közötti koherencia biztosításának fontosságát.

Tudásmegosztás a fellépéshez

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az a szerepe, hogy tájékoztassa a politikai döntéshozókat és a polgárokat az Európa előtt álló környezetvédelmi és éghajlati kihívásokról, és segítse őket abban, hogy megbízható adatok alapján megalapozott döntéseket hozzanak. Ebben az új szakpolitikai ciklusban továbbra is szorosan nyomon fogjuk követni az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása terén elért eredményeket, meg fogjuk határozni, hogy mi működik a legjobban, és segíteni fogjuk Európát abban, hogy szükség esetén kiigazítsa irányvonalát. Európa már számos területen jelentős előrehaladást ért el, és a meglévő szakpolitikák végrehajtása kulcsfontosságú szerepet fog játszani a további előrehaladásban.

Tudáspartnereinkkel, köztük az Eionettel együtt továbbra is élvonalbeli kutatásokat és innovációt  építünk az adatgyűjtésbe és -elemzésbe, és úgy kommunikáljuk eredményeinket, hogy cselekvésre ösztönözzünk.

A most meghozott döntések meg fogják határozni Európa jövőjét. Csak az útról le nem térve, bátor fellépéssel tudjuk megtenni a fennmaradó távot és elérni a kívánt célállomást: egy fenntartható és reziliens Európát.