A változás átállássá alakítása

Társadalmaink a környezethez kapcsolódó jelentős kockázatokkal szembesülnek, ideértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti erőforrások kimerülését. Láthatjuk azt is, hogy számos környezeti probléma kölcsönösen összefügg egymással, és a társadalmi és gazdasági rendszereinkben gyökerezik. A légszennyezés például nem csak az emberi egészségre ártalmas, hanem az éghajlatváltozást és az ökoszisztémák rugalmasságát is befolyásolja. Kezeléséhez meg kell vizsgálnunk élelmiszer-, közlekedési és energiarendszereinket, valamint a légszennyezés globális vetületét.

Világos, hogy az ilyen rendszerszintű kihívások átfogó válaszokat és hosszú távú kötelezettségvállalásokat igényelnek. Már elindultak bizonyos programok, amelyek célja, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való európai átállást irányítsák. A 7. környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslatában az Európai Unió a 2050‑re vonatkozó hosszú távú jövőképét egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra összpontosítva határozta meg. Egyéb kezdeményezések, mint az Európa 2020 és az éghajlat-változási és energiaügyi csomag, számos 2020‑ig elérendő célkitűzést határoztak meg, többek között a fenntartható gazdasági növekedést, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését, az energiahatékonyság javítását és a megújuló energia ösztönzését.

Munkánk irányának meghatározása

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség teljes mértékben támogatja az EU hosszú távú célkitűzéseit, és a következő többéves programjában (2014–2018) vállalta, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatja ezek elérését.

Környezetvédelmi megfigyelő hálózatunknak köszönhetően egyedülálló helyzetben vagyunk e társadalmi és környezeti átállások környezeti hatásainak elemzéséhez. Munkánk a tagországaink és hálózataink által benyújtott adatok összegyűjtésén és értékelésén alapul. Az európai és a globális tendenciák mellett szélesebb körű, rendszerszintű kihívásokat is vizsgálunk.

Az új tervezési időszakban tovább erősítjük az alaptevékenységeket, amelyek célja, hogy érdekeltjeink számára kiváló minőségű ismereteket szolgáltassunk. Emellett továbbfejlesztjük a kialakulóban lévő problémák azonosítására és a problémák jelenlegi szakpolitikai irányvonalakkal való összehangolására vonatkozó munkánkat.

E célkitűzéseket nyilvánvalóan csak úgy tudjuk elérni, ha megerősítjük a tagországainkkal, érdekeltjeinkkel és az adatszolgáltatás terén intézményi partnereinkkel folytatott együttműködést, párbeszédet és az ismeretek együttes létrehozására való képességet.

Reméljük, hogy azzal, hogy ezt e tudást a politikai döntéshozókkal és a kulcsfontosságú érdekeltekkel megosztjuk,  segítünk abban, hogy irányt adjunk a folyamatban lévő változásoknak, és átalakítsuk azokat egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és ellenállóképes társadalomra irányuló átállássá.

Az előttünk álló kihívások

Európai szinten az egyik előttünk álló kihívást az fogja jelenteni, hogy egyre hatékonyabbá tegyük szakpolitikáinkat és javítsuk végrehajtásukat. Egy további kihívás abban áll majd, hogy hosszú távon ne zárjuk magunkat fenntarthatatlan közlekedési, energia-, lakhatási és élelmiszerrendszerekbe. Az átállás különböző útjai lehetséges hatásainak értékelése lehetővé fogja tenni számunkra, hogy menet közben szükség esetén kiigazítsuk a megcélzott irányt. Egy szilárd tudásbázis mindkét kihívás szempontjából nélkülözhetetlen.

Ugyanez igaz intézményi szinten is. Két évtizednyi tapasztalatra alapozva tovább kell építenünk és szükség esetén kiigazítanunk a belső struktúrákat, hogy azok megfeleljenek az érdekeltjeink igényeinek. A környezeti ismeretek létrehozásához és közléséhez használt eszközöknek is egyre megbízhatóbbaknak, rugalmasabbaknak és innovatívabbaknak kell lenniük, hogy biztosítsák, hogy mindig készen álljunk a szükséges ismeretek átadására, amikor azokra szükség van.

Hans BRUYNINCKX
ügyvezető igazgató

Az EEA hírlevél 2013. októberi 2013/1. számában közzétett vezércikk