A zajszennyezés jelentős probléma mind az emberi egészség, mind a környezet szempontjából

Melyek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett, a környezeti zajokról szóló második jelentés főbb következtetései?

A jelentés szerint a környezeti zaj, és különösen a közúti közlekedés zaja továbbra is jelentős környezeti probléma, amely emberek millióinak egészségét és jólétét érinti Európában. Európa lakosságának húsz százaléka van kitéve olyan hosszú távú zajszinteknek, amelyek károsak az egészségükre. Ez több mint 100 millió embert érint Európában. Az adatok arra is utalnak, hogy a környezeti zajra vonatkozó szakpolitikai célkitűzések nem valósultak meg. Előrejelzéseink alapján nem valószínű, hogy a jövőben a városok növekedése és a megnövekedett mobilitási igény miatt jelentősen csökkenne a zajnak kitett emberek száma.

Melyek az egészségre gyakorolt konkrét hatások? Mekkora problémát jelent a zajszennyezés például a légszennyezéshez képest?

A hosszú távú zajexpozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, ideértve a zajterhelést, az alvászavart, a szív- és érrendszerre és az anyagcsere-rendszerre gyakorolt negatív hatásokat, valamint a kognitív károsodást gyermekek körében. A jelenlegi adatok alapján úgy becsüljük, hogy a környezeti zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez és 12 ezer korai halálesethez járul hozzá. Becslések szerint emellett 22 millió embert ér tartós, magas szintű terhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban. Becslések szerint a repülőgépek okozta zaj következtében 12 500 iskolás gyermek küzd olvasási zavarokkal az iskolában.

Sokan nem fogják fel, hogy a zajszennyezés jelentős probléma, amely hatással van az emberi egészségre, beleértve az övékére is. Természetesen a levegőszennyezéshez sokkal több idő előtti haláleset kapcsolódik, mint a zajszennyezéshez. Úgy tűnik azonban, hogy a zaj jelentősebb hatást gyakorol az életminőséggel és a mentális egészséggel kapcsolatos mutatókra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes megállapításai szerint a zaj az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés (részecskék) után.

A jelentés a környezeti zajról szóló uniós irányelv végrehajtásával kapcsolatos problémákat is feltárja. Melyek ezek?

Egyes országokban még mindig magas a hiányzó adatok aránya a zajtérképek és a cselekvési tervek tekintetében. A zajjal kapcsolatos problémákat nem lehet megfelelően értékelni és kezelni, ha az országok, régiók és városok nem készítik el az irányelvben előírt zajtérképeket vagy cselekvési terveket.

Hogyan vesz részt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség annak biztosításában, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a polgárok tisztában legyenek a környezeti zajszennyezéssel?

Az EEA feladata, hogy összegyűjtse az országok által a környezeti zajról szóló irányelv alapján benyújtott összes információt. A zajforrásokkal és a lakosság kitettségével kapcsolatos jelenlegi európai ismeretek nagyrészt ezen az adatbázison alapulnak. Ezen adatok alapján számos jelentést és értékelést készítünk. Az adatok segítenek nyomon követni a zajszennyezéssel kapcsolatos célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, és információkkal szolgálhatnak a jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programok kidolgozásához is. A közelmúltban közzétett, az európai környezeti zajról szóló jelentésen kívül az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos korábbi jelentést készített a zajról; ilyen például a "Csendes területek Európában – A zajszennyezés által nem érintett környezet (2016)", az "Egyenlőtlen kitettség és az egyenlőtlen hatások: szociális kiszolgáltatottság a légszennyezéssel, a zajjal és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben Európában (2018)". Az emberek az EEA zajtérképén vagy a zajról szóló országos adatlapokon keresztül is ellenőrizhetik a zajszennyezéssel kapcsolatos információkat.

Milyen további lépéseket tesz az EU e téren?

Az országok, régiók és városok számos intézkedést hoznak a zajproblémák kezelésére. Ilyenek például a következők: alacsony zajkibocsátású aszfaltborítás az utakon, csendes gumiabroncsok használata a tömegközlekedési járműveken, bővített infrastruktúra kialakítása az elektromos autók számára a városokban, az olyan aktív helyváltoztatási módok ösztönzése, mint a gyaloglás vagy a kerékpározás, az utcák gyalogutcává alakítása stb. A városok és régiók jelentős része úgynevezett csendes területeket is kialakít, ahol az emberek kiszakadhatnak a zajos városi környezetből. Ezek többnyire zöldterületek, például parkok vagy természetvédelmi területek.

Ezen intézkedések közül sok a légszennyezés csökkentése szempontjából is hasznosnak bizonyult. Úgy véljük, hogy a zajcsökkentő intézkedések hatásának a költségek és az erőfeszítések optimalizálása mellett történő fokozásának egyik módja a közlekedés okozta zaj- és levegőszennyezés csökkentésére irányuló kombinált stratégiák kidolgozása lehet. Ha nem hajtanak végre zajvédelmi intézkedéseket a zajproblémák kezelésére, nem valószínű, hogy a zajnak kitett emberek száma jelentősen csökkenni fog a jövőben a városok növekedése és a növekvő mobilitási igény miatt. A káros zajszinteknek kitett emberek számának jelentős csökkentése nagyobb valószínűséggel érhető el, ha nem kizárólag egyetlen intézkedést alkalmaznak, hanem különböző intézkedések kombinációját, ideértve a technológiai fejlesztéseket, az ambiciózus zajvédelmi politikákat, a jobb város- és infrastruktúratervezést, valamint az emberek magatartásának megváltoztatását is.