Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az európai zöld megállapodás hangsúlyt fektet arra, hogy senkit ne hagyjon hátra, igazságos átállást biztosítson egy modernebb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése során. Mit jelent a társadalmilag igazságos átállás a gyakorlatban? Jorge Cabritával, az Eurofound kutatási vezetőjével beszélgettünk.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) a világon a legnagyobb multilaterális pénzügyi intézmény, és az egyik legjelentősebb szereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatások, hitelek és garanciák formájában megvalósuló finanszírozásában. Eva Mayerhoferrel, az EBB biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértőjével arról beszélgettünk, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk azon az úton, amelyen Európa zöld átállását fenntartható finanszírozással gyorsítjuk fel.
A társadalmak sokféle módon függenek attól, hogy az embereket és árukat gazdaságosan és hatékonyan lehessen egyik helyről a másikra mozgatni. A nemzetközi kereskedelem hozzáférést nyújt a külföldi termékekhez és piacokhoz. Az embereknek valahogyan el kell jutniuk az iskolába, munkába és más tevékenységekre. A közlekedés jelentős része az életmódunknak, de jelenlegi állapotában a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és komoly nyomást gyakorol a környezetre és az éghajlatra.
Mit jelent a fenntartható finanszírozás, és milyen szerepet játszhat Európa szén-dioxid-semlegességre való áttérésében? Megkértük az EEA fenntartható finanszírozással foglalkozó vezető szakértőjét, Andreas Barkmant, hogy fejtse ki, mit tesz az EU annak érdekében, hogy a pénzügyi ágazat kivegye a részét pénzügyi rendszerünk zöldebbé tételében a fenntartható növekedés támogatása céljából.
Európa energiaszükségletének egyre növekvő részét megújuló források útján elégíti ki, de még mindig függ az olajtól és a gáztól is. Tekintettel arra, hogy az energiaárak gyorsan változnak, aggodalmak merültek fel az otthonok melegen tartásával kapcsolatban ezen a télen, továbbá elköteleztük magunkat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett, takarékoskodni kell az energiával, változatossá kell tenni annak forrásait, fel kell gyorsítani az áttérést a megújuló forrásokra, és támogatni kell azokat, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
2022 nyarának aszályai, hőhullámai és erdőtüzei egyértelműen emlékeztettek arra, hogy miért az éghajlatváltozás mérséklése a XXI. század egyik meghatározó kihívása. Az EU azon kötelezettségvállalása, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, a világon a legnagyobb szabású éghajlatvédelmi program. E cél teljesítése olyan modell, amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy más országok és régiók is ugyanezt tegyék.
A tét még soha nem volt ilyen magas. Riasztó ütemben zajlik bolygónk felmelegedése és a fajok pusztulása. Az elmúlt két hónapban megrendezett két nemzetközi konferencián a világ minden tájáról érkező résztvevők azért gyűltek össze, hogy egy közös témát, az éghajlat és a biológiai sokféleség témáját megvitassák. A felmerülő kihívások mindkét területen ugyanannak a problémának a tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. Összetettségük ellenére a tárgyalások döntő fontosságúak a globális tudatosság, a konszenzus és a sürgős fellépés szempontjából.
Kik azok a „termelő-fogyasztók”, és milyen szerepet játszhatnak a megújuló energia használatának Európa-szerte történő fellendítésében? Az EEA energetikai és környezetvédelmi szakértőjével, Javier Esparragóval beszéltünk arról, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi energiaválság kezeléséhez azáltal, hogy termelő-fogyasztókká alakulnak, akik megújuló energiát állítanak elő és fogyasztanak. Az EEA a hónap elején közzétett egy jelentést, amely áttekintést nyújt a megújuló energiát termelő-fogyasztók szerepéről, a jobb és olcsóbb technológia felbukkanását követő elterjedésükről és a kapcsolódó támogató szakpolitikákról.
Mintha soha nem érnének véget az egymást követő válságok: a világjárványt az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőhullámok és aszályok követték, majd az inflációval, a háborúval, végül pedig az energiaválsággal kellett szembesülnünk. Az idei tél várhatóan a folytatódó bizonytalanság és a világpiacok nagyfokú volatilitásának jegyében telik majd, például az energia és az élelmiszerek területén, ami egyes országokat és csoportokat másoknál fokozottabban fog sújtani. Ahhoz, hogy megbirkózzunk e válságokkal, különösen hosszú távon, rendíthetetlen politikai elkötelezettségre és a fenntarthatóságot előmozdító beruházásokra van szükség, amelyekkel erősíthetjük társadalmaink rezilienciáját.
A közlekedés összeköti az embereket, a helyeket, a kultúrákat és a gazdaságokat, de jelentős nyomást is gyakorol a környezetre és az éghajlatra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) két közlekedési és környezetvédelmi szakértőjével – Rasa Narkeviciute-vel és Tommaso Sellerivel – beszélgettünk az európai közlekedési rendszer fenntarthatóbbá tételével kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről, valamint a közelmúltban közzétett jelentésünkről.
A környezetszennyezés hatással van egészségünkre és életminőségünkre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelései rámutattak ezekre a hatásokra, valamint azokra a lehetséges előnyökre, amelyeket a tisztább környezet biztosíthatna számunkra. Az európai szennyezőanyag-mentesség irányában megtett minden lépéssel rákos megbetegedéseket előzhetünk meg, és javíthatunk életminőségünkön.
Az Európai Unió ambiciózus tervekbe kezdett annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben drasztikusan csökkentse a kibocsátást és a szennyezést. Ennek része a közelmúltban elindított szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, amely a levegő-, víz- és talajszennyezésnek az emberi egészségre és a környezetre már nem károsnak tekintett szintekre való csökkentésére összpontosít. Leültünk egy beszélgetésre Ian Marnanevel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetért, egészségért és jóllétért felelős szakértőjével, aki jelenleg az EEA szennyezőanyag-mentességről szóló, hamarosan elkészülő jelentésén dolgozik, amelyet várhatóan az idei év folyamán teszünk közzé.
Az ukrajnai orosz katonai agresszió egyik napról a másikra változtatta meg az ukránok életét. Ennek az indokolatlan háborúnak a hatásai nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajna határain túl is érezhetők, és mindannyiunkat évekig, sőt generációkig érinteni fognak.
2021-et a Covid19 és az éghajlatváltozás hatásai jellemezték. A magasabb energiaárakkal és az egészségügyi problémákkal szembesülő Európában a helyreállítás érdekében 2022-ben nehéz döntéseket kell meghozni. Valószínűbb, hogy a késlekedés vagy a szerényebb célok hosszú távon nagyobb társadalmi és gazdasági költségekkel járnak. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése ebben a fenntarthatósági átmenetben egy, mindannyiunk számára jobb jövő kulcsa.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos országgal folytat együttműködést, ide értve a Nyugat-Balkán országait is. Miként mozdítja elő ez az együttműködés az EU környezetvédelmi tevékenységeit, illetve milyen előnyökkel jár Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó számára? Találkoztunk a koordinációs, hálózati és stratégiai program vezetőjével, Luc Bas-val, hogy megvitassuk, hogyan működik együtt az EEA ezekkel az országokkal a környezet javítása érdekében.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) nemrég közzétette az európai tengeri szállításról szóló környezetvédelmi jelentést (EMTER), amely az európai tengeri szállítás környezeti hatásainak közös értékelését ismerteti. Interjút adott nekünk Stéphane Isoard, az EEA víz- és tengerügyi csoportvezetője, aki egyúttal a jelentésen dolgozó EEA-csoport munkáját is irányította.
Európa ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki, a karbonsemlegességtől a körforgásos gazdaságig, a tisztább levegőtől a tisztább közlekedésig. Az európai polgárok nagy többségének lakóhelyéül szolgáló városoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk Európa fenntarthatósági céljainak elérésében. A kérdés adott: hogyan válhatnak a városok fenntarthatóvá?
A politikai arénától a tudományos platformokig a világon mindenütt globális válságról beszélnek: egészségügyi válságról, gazdasági és pénzügyi válságról, klímaválságról és természeti válságról. Ezek végső soron mind ugyanazon probléma tünetei: a fenntarthatatlan termelésé és fogyasztásé. A Covid19-világjárvány okozta sokk csupán lerántotta a leplet az egyenlőtlenségekkel jellemzett globális gazdaság és társadalom rendszerszintű törékenységéről.
Amellett, hogy megbízható információkat nyújt környezetünkről és az éghajlatról, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint szervezet saját környezeti teljesítményének javításán is dolgozik. Interjút készítettünk Melanie Sporerrel, aki az EEA-nál az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) segítségével koordinálja ezeket az erőfeszítéseket.
Immár egy éve annak, hogy életünket meghatározza a Covid19 és annak hatásai, ám Európa folytatja az európai zöld megállapodásban felvázolt ambiciózus célok megvalósítására irányuló szakpolitikai csomagok kidolgozását. Alapvető fontosságú, hogy Európa kitartson céljai megvalósítása mellett és biztosítsa, hogy Európa 2050-re egy olyan hely legyen, amelynek társadalma a szolidaritásra épül és ellenállóképes, és amely mindannyiunk számára egészséges környezetet nyújt.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/all-articles or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 20:21
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14