All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
Csak néhány nemzedékkel ezelőtt sokan egész életük során a helyi közösségükben maradtak. Nem volt szükségszerű, hogy sok kilométerre költözzenek onnan, ahol születtek, és a legtöbb dolog, amelyre szükségük volt – étel, ruházat, építőanyagok – a közvetlen környezetükből származott.
A modern társadalmakban a termelési és fogyasztási rendszerek a közlekedéstől függenek. Az emberek elvárják, hogy tudjanak közlekedni a munkájuk és oktatásuk céljából. Meglátogatják a családjukat más városokban, és más országokba utaznak szabadságra. De jelenleg az energiaárak, a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség, valamint az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságokkal kapcsolatos aggodalmak a kelleténél több okot adnak arra, hogy újragondoljuk mobilitási rendszerünket.
Az EU azt a nagyratörő célt tűzte ki, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal csökkentse a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Eddig azonban még nehéznek bizonyult előrehaladást elérni e cél irányában. Az EEA adatai azt mutatják, hogy a közlekedés az egyetlen olyan nagyobb gazdasági ágazat az EU-ban, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása nőtt az elmúlt 30 évben.
A közlekedés általánosságban hatékonyabbá vált. A legtöbb személygépjármű, tehergépjármű, hajó és repülőgép kevesebb szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, mint korábban. Motorjaik hatékonyabban használják fel az üzemanyagot, és részben bioüzemanyagokkal működnek. Ezek az eredmények azonban nem tartottak lépést a közlekedés növekvő volumenével. Több kilométert vezetünk, több árut szállítunk, és több repülőjáratot veszünk igénybe üzleti és szabadidős célból. Ez a fő oka annak, hogy Európában nőtt a közlekedésből származó teljes kibocsátás.
Jelenleg az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy egynegyedéért a közlekedés a felelős. E kibocsátásoknak csaknem háromnegyede a közúti közlekedésből származik, a közúti közlekedésből eredő kibocsátásnak pedig több mint a felét a személygépjárművek okozzák. A polgári repülés az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 13%-át teszi ki az EU közlekedési ágazatában, de ezek a kibocsátások gyorsan nőnek, és 1990 óta már több mint kétszeresükre emelkedtek.
Az EEA elemzése alapján Európa közlekedésből származó kibocsátásai az előrejelzések szerint csökkenni fognak a meglévő szakpolitikai intézkedések hatására, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy összhangba kerüljenek az EU 2050-re szóló átfogó klímasemlegességi céljával.
Forrás: Az EEA közlekedési és környezetvédelmi jelentése, 2021.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása nem az egyetlen, fenntarthatóságra vonatkozó aggodalom a közlekedéssel kapcsolatban. A lég- és zajszennyezés árt az emberek egészségének és a természetnek. A növekvő közlekedési volumenek pedig kiterjedt infrastruktúrát igényelnek – utakat, parkolókat, kikötőket, csatornákat, repülőtereket.
A terjeszkedő városi területek és közlekedési hálózatok kisebb darabokra szabdalják fel a természetes élőhelyeket. Ez csökkenti az ökoszisztéma ellenálló képességét, és akadályozza a vadon élő állatok mozgását. Például elgázolhatják őket az autók, vagy esetleg nem tudnak élelmet, vizet vagy a párzáshoz partnert találni. Egy EEA-mutató szerint a táj töredezettsége jelenleg még Európa gyéren lakott részeit is érinti.
A tengeri közlekedés sok kumulatív terheléshez hozzájárul Európa regionális tengerein. Az EEA és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által a közelmúltban közösen készített jelentés volt az ágazat fenntarthatóságának első jelentős értékelése. A jelentés megállapította, hogy a hajózás jelentősen hozzájárul a nem őshonos fajok megjelenéséhez, a víz alatti zajhoz, valamint az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásához.
A megújuló források részesedése az EU közlekedésének energiaellátásában 2020-ban 10,2%-ot ért el, ezzel teljesítve az ugyanezen évre kitűzött célt. Ennek az energiának egy része olyan bioüzemanyagokból származott, amelyek egy másik uniós célhoz kapcsolódnak, nevezetesen a közúti közlekedés céljára értékesített tüzelőanyagok kibocsátásintenzitásának csökkentéséhez.
A bioüzemanyagok kulcsszerepet játszhatnak a közlekedés dekarbonizálásában. Fontos azonban gondoskodni arról, hogy a bioüzemanyagok iránti növekvő igény ne veszélyeztesse az élelmiszer- és takarmánytermelést, illetve a szénelnyelőket vagy szénkészleteket – például az erdőket és a vizes élőhelyeket – ne változtassa a kibocsátás forrásává.
Az EU megújulóenergia-irányelvének javasolt felülvizsgálata támogatja a bioenergia fenntarthatósági kritériumait.
Az új és hatékonyabb technológiák bevezetése várhatóan kulcsszerepet fog játszani a személy- és teherszállítás dekarbonizálásában. Ez magában foglalja az elektromos járművek részarányának növelését, valamint ehhez társulva a megújuló források felé történő folyamatos átállást az energia- és üzemanyag-termelésben.
De az európai közlekedési ágazat fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásait nem lehet csupán hatékonyabb járművekkel megoldani. Az EEA közelmúltbeli értékelése megállapítja, hogy a közúti közlekedésben szükség van a rakterek teljesebb megtöltésére és nagyobb férőhely-kihasználtságra, például autómegosztás révén. A közlekedés iránti igények növekedését pedig mérsékelni kell, valamint át kell térni a zöldebb közlekedési módokra: gyaloglás, kerékpározás, autóbusz, vonat és belvízi közlekedés. Fontos, hogy a közlekedés árának teljes mértékben tükröznie kellene azt, hogy mibe kerül a környezet, az éghajlat és az emberi egészség szempontjából.
A városok különösen sokat nyerhetnek azzal, ha beruháznak a tömegközlekedés jobb lehetőségeibe, a kerékpározásba és a gyaloglásba. Ezek az intézkedések gyorsíthatják a közlekedést a városközpontokban, javíthatják a helyi levegő minőségét, és csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A kevesebb autó azt is jelentheti, hogy az utak vagy parkolók bizonyos részeit zöldterületté lehet alakítani, ahol az emberek jól érezhetik magukat, és amelyek csökkentik a hőhullámok és a heves esőzések legkedvezőtlenebb hatásait. Mindez hozzájárul az emberek egészségéhez és jóllétéhez, és még a biológiai sokféleséget is támogathatja a városi térségekben. Hasonlóképpen, a jobb várostervezés is csökkentheti a közlekedés szükségességét.
©Laszlo Ligeti, My City /EEA
A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia keretében Európa meg kívánja duplázni nagy sebességű vasúti forgalmát. Ez jelentősen hozzájárulhatna a kibocsátások és az európai közlekedés más negatív hatásainak csökkentéséhez. Egy közelmúltbeli EEA-értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a repüléshez viszonyítva a vasúti közlekedés környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legmegfelelőbb közlekedési mód sok európai város között. A benzin- vagy dízelüzemű autóval való közlekedés pedig még károsabb lehet, mint a repülés, különösen, ha egyedül utazik az ember.
Az új személygépkocsik és kisteherautók esetében az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag szigorúbb kibocsátási határértékeket javasol; 2035-től kezdődően már csak kibocsátásmentes járműveket vennének nyilvántartásba, és tökéletesítik az alternatív üzemanyagok infrastruktúráját. A csomag tartalmazza a ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezést és a FuelEU tengerészeti kezdeményezést, amelyek célja a repülőgépekből és hajókból származó kibocsátás csökkentése, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése a tengeri és közúti közlekedésre.
Forrás: Az EEA közlekedési és környezetvédelmi jelentése, 2020.
Megjegyzés: Férőhelykihasználtság: repülőgép 80%; nagy sebességű vasút 66%; IC 36%. A szürke sávok a légi közlekedés szén-dioxidtól eltérő éghajlati költségeivel kapcsolatos bizonytalanságot tükrözik Cox és Althouse tanulmánya (2019) alapján. Cox, B. and Althaus, H.-J., 2019, How to include non-CO2 climate change contributions of air travel at ETH Zurich (Hogyan vegyük figyelembe a légi közlekedés szén-dioxidtól eltérő hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz az ETH Zurich-nél), Az ETH Zurich INFRAS, Bern, Svájc Mobilitási Platformjának megbízásából készített tanulmány.
A mobilitási rendszer az egyik alapvető társadalmi rendszer, amely meghatározza jelenlegi életmódunkat. De ez egyben olyan rendszer is, amely jelenleg a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és ártalmas az egészségünkre, a környezetre és az éghajlatra nézve.
A Covid19 által okozott válság sok embert megtanított a munkavégzés új módjaira, sőt akár arra is, hogy szabadságát az otthonához közelebb töltse. Szociális szempontból továbbra is szükségünk van a személyes kapcsolattartásra, de ma már sokan megkérdőjeleznék, hogy egy rövid értekezleten való részvételért érdemes-e másik városba utazni.
A Covid19 idején a lecsökkent városi forgalom egyértelmű előnyökkel járt a helyi levegő minősége szempontjából is. Csökkent a zajszint, és sok szóbeli beszámoló született arról, hogy a vadon élő állatok és növények eltérően viselkedtek, amikor nem zavarta őket emberi tevékenység.
Napjainkban a magas energiaárak hatására az emberek jól megfontolják a mobilitási szokásaikat. A kevésbé fontos utazásokkal lehet, hogy várni kell. Egyértelműbbek azok az ösztönzések, hogy autómegosztást, gyaloglást, kerékpározást, tömegközlekedést, illetve környezetkímélőbb járműveket vegyünk igénybe. Európa mobilitási rendszerének dekarbonizálásához az szükséges, hogy a hosszú távú fenntarthatóságba történő beruházások teljes mértékben figyelembe vegyék a közlekedés negatív hatásait és a szokásaink változásait.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/jelzesek/jelek-2022/cikkek/ideje-sebesseget-valtani-a-kozlekedesi-agazatban or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 19:58
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal