Vezetői előszó: Tovább haladva a kijelölt úton a fenntartható Európáért

A kibocsátások globális csökkentése és példátlan alkalmazkodás szükséges a klímaválság legsúlyosabb hatásainak elkerüléséhez. A tudomány kevesebb pontos adattal rendelkezik a biológiai sokféleségben bekövetkező veszteségekről, de széles körben elfogadott tény, hogy a természet állapota Európában és a világban éppoly aggasztó, mint a hőmérséklet emelkedése.

Az éghajlat és a biológia sokféleség válsága számos módon összekapcsolódik. Ami talán a legfontosabb, mindkettőt végső soron a termelés és a fogyasztás fenntarthatatlan rendszerei okozzák; ideértve azt is, hogy milyen mértékben, hogyan nyerjük ki és használjuk fel az energiát.

Az EEA-jelzések, 2022 dokumentum széles körűen áttekinti az energia és a fenntarthatóság helyzetét egy olyan Európában, amely most lábal ki a Covid19-világjárványból, az Ukrajnában zajló háborúval szembesül, és nagyra törő célok mellett kötelezte el magát az éghajlatnak, a természetnek és az emberek egészségének a védelme érdekében.

Az Ukrajna elleni orosz invázió nem változtatott a klímaválság vagy a természet pusztulásának tényén, hanem újabb dimenzióval egészítette ki Európa azon erőfeszítéseit, hogy energiarendszerünket fenntarthatóbbá tegyük.

A fosszilis tüzelőanyagoktól való függésünk csökkentése az a vezérfonal, amellyel mérsékelhetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ma már egyértelmű, hogy ez az út vezet a nagyobb energiabiztonság felé is. Oroszország oly módon használja a fosszilis tüzelőanyagokat – különösen a gázt – Európa fenyegetésére és próbára tevésére, amely nem volna lehetséges egy olyan energiarendszerben, amely többnyire hazai, összekapcsolt megújuló források erős európai hálózatára támaszkodik.

Egy fenntartható energiarendszer felépítése Európa számára időbe telik, és azok a döntések, amelyeket most hozunk, az elkövetkezendő évtizedekre meghatározzák a lehetőségeinket. Különösen igaz ez a költséges energetikai infrastruktúrára. Tekintettel a jelenlegi körülményekre, Európának nemcsak gyorsan, hanem a megfelelő irányba tett lépésekkel kell reagálnia, hogy ne zárja be magát olyan megoldásokba, amelyek nem egyeztethetők össze azzal, amit át kívánunk adni a jövő nemzedékeinek.

Az energiamegtakarítás olyan cselekvés, amelyet mindannyian most rögtön gyakorolhatunk. A termosztát alacsonyabb hőfokra állítása, az otthonok szigetelése, kevesebb meleg víz használata, áttérés a környezetbarátabb szállítási módokra – e jól ismert lépések közül sokat meg kell tenni egész Európában, és azok azonnali javulást fognak hozni. A megtakarított energia lesz mindig a legtisztább és a legolcsóbb energia, és együtt át fog segíteni bennünket a közelgő télen.

Az európai országok és állampolgárok rendkívüli szolidaritást mutattak Ukrajnával és az Unión belül. Ilyen, és még ennél is több szolidaritásra van szükség az elkövetkezendő hónapokban, években, és valószínűleg évtizedekben. Ezen a télen a magas energiaköltségeket sok európai háztartás megsínyli, különösen azok, amelyeknek már így is nehézséget okoz az alapvető szükségleteik kielégítése. Az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásait is gyakran azok érzik a leginkább, akik már egyébként is veszélyeztetettek. Ezeket a terheket meg kell osztani, és szolidárisan kell viselni.

Globális értelemben véve az éghajlatváltozás legkedvezőtlenebb hatásai többnyire azon régiókban lesznek érezhetőek, amelyek a legkevésbé járultak hozzá a problémához, és amelyeknek a legkevesebb erőforrás áll rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Méltányosan kell eljárnunk a jövő nemzedékeivel szemben is. A nemzedékek közötti igazságosság megköveteli, hogy törődjünk azoknak a lehetőségeivel és biztonságával, akik a nyomunkba lépnek.

© Esther Castillo, Well with Nature /EEA

A többszörös válság közepette könnyen elveszíthetnénk a reményt. De ennek az évszázadnak a nagy kihívásait emberek hozták létre, és emberek tudják azokat megoldani. A megoldások valójában már léteznek, és most kell azokat alkalmazni. Az új technológiák gyorsíthatják a folyamatot, de az erre való várakozás már nem járható út. A tétlenség egyre költségesebb és etikátlanabb.

A sürgős cselekvés nem jelenti azt, hogy fel kell adnunk azokat az alapokat, amelyek mentén döntéseket hozunk és kitűzzük közös céljainkat. Az európai zöld megállapodás bizonyíték arra, hogy a szükséges szakpolitikákat egy teljesen demokratikus folyamat útján lehetséges megvalósítani.

Ha lehetőséget kapnak, az állampolgárok azokat a politikákat fogják támogatni, amelyek merészek, méltányosak, és mindenki számára egy jóval biztonságosabb jövő esélyét kínálják. Az állampolgárokat teljes körűen be kell vonni. A kihívásaink összetettsége már önmagában is megköveteli a fokozottabb szerepvállalást, a több párbeszédet, valamint azt, hogy jobban figyelembe vegyük az emberek eltérő tényleges életkörülményeit.

Amikor csaknem 10 évvel ezelőtt csatlakoztam az EEA-hoz, az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok főként 2020-ig voltak kitűzve. Az elmúlt években Európa – az európai zöld megállapodással – hosszú távon kifejezetten egy jobb, méltányosabb és fenntarthatóbb jövő felé vezető utat jelölt ki.

Most ezen az úton kell maradnunk, és azzal a szilárd elhatározással kell előre haladnunk, hogy valóra váltsuk ezt a programot, mindeközben megvédve, sőt megerősítve az „európai modellt”, amelynek alapja a demokratikus értékrend, a jogállamiság és egy olyan társadalmi modell, amely mindenki jóllétét szem előtt tartja.

Dr. Hans Bruyninckx,
az EEA ügyvezető igazgatója