Cikkek

Az éghajlatváltozás fokozza a víztestekre nehezedő terhet. Az elkövetkező években várhatóan erősödnek majd az éghajlatváltozás vízre gyakorolt hatásai, például az árvizek és aszályok, az óceánok savasodása és a tengerszint emelkedése. E változások egész Európát cselekvésre késztetik. A nagyvárosok és a régiók már elkezdték az alkalmazkodást: fenntarthatóbb, természetalapú megoldásokkal mérséklik az árvizek hatását, az okosabb és fenntarthatóbb vízhasználattal pedig lehetővé teszik az aszályokkal való együttélést.

Olvasson bővebben

A múlt század közepe táján egyfajta csodaként jelentek meg a piacon a – könnyű, formázható, tartós és erős – tömeggyártású műanyagok. Azóta gyors növekedésnek indult a társadalom számára sok előnnyel járó műanyagok gyártása. Jelenleg – mintegy 70 évvel később – a világon már több mint évi 300 millió tonna műanyag készül, és kezdjük megérteni a valódi következményeket: ezek a termékek soha nem „tűnnek el” teljesen a környezetből.

Olvasson bővebben

Az európai édesvíztestekben és regionális tengerekben nem éppen rózsás az élet. A rossz állapotú ökoszisztémák sok vízi állatra és növényre közvetlen hatást gyakorolnak, valamint kihatnak a tiszta víztől függő egyéb fajokra és az emberre is. Az európai tengerek borzalmas állapotban vannak, főleg a túlhalászás és az éghajlatváltozás miatt, az édesvíztestekben pedig a többlettápanyagok és az átalakított élőhelyek okoznak nagy gondokat. A vegyi szennyezés mind az édesvízi, mind a tengeri környezetre károsan hat.

Olvasson bővebben

Az európaiak évente több milliárd köbméter vizet használnak fel nem csupán ivóvízként, hanem a mezőgazdasági, feldolgozóipari, fűtési, hűtési, idegenforgalmi és más szolgáltató ágazatok céljaira is. A rendelkezésre álló édesvizű tavaknak, folyóknak és felszín alatti vízforrásoknak köszönhetően Európa vízutánpótlása korlátlannak tűnhet. A népességnövekedés, városiasodás, környezetszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai, például az elhúzódó aszályok súlyos terhet rónak az európai vízkészletre és annak minőségére.

Olvasson bővebben

A Föld felszínének több mint 70%-át víz borítja. A földi élet vízben kezdődött, így aligha meglepő, hogy a kék bolygón valamennyi élőlénynek vízre van szüksége. A vízre sok címke illik: létszükséglet, otthon, lokális és globális erőforrás, közlekedési folyosó és éghajlat-szabályozó. Az utóbbi két évszázadban pedig a természetbe kijuttatott számos szennyező anyag végállomásának, illetve ásványi anyagokban gazdag, újonnan felfedezett bányának is betölti a szerepét. Ha továbbra is élvezni szeretnénk a tiszta víz és az egészséges óceánok és folyók előnyeit, akkor alapvető változásokat kell foganatosítanunk a víz használata és kezelése terén.

Olvasson bővebben

Az Európai Bizottság nemrégiben jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el az Európai Unió (EU) fenntartható finanszírozásának fellendítésére. A Bizottság javaslatai a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaira épülnek, amelyek a civil társadalom, a pénzügyi szektor, a tudományos körök, valamint az európai és nemzetközi intézmények szakértőiből állnak. Ezen szakértői csoportban az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) képviselő Andreas Barkmannal beszélgettünk, aki az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos stratégiai tanácsadással foglalkozik.

Olvasson bővebben

A környezetvédelmi szakpolitika kialakítása nem könnyű feladat. Egyrészről, az európaiak szeretnék élvezni a jól működő gazdaság előnyeit. Másrészről viszont az életmódunkra vonatkozó döntéseinkért jelentős környezeti és egészségügyi árat kell fizetnünk. A természet, a gazdaság és az emberi egészség közötti kapcsolat szisztematikus kiismerése elengedhetetlen a rendelkezésre álló legjobb szakpolitikai lehetőségek feltárásához. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja a szakpolitikai döntéshozatal támogatása az ilyen jellegű szakértelem biztosításával.

Olvasson bővebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétette az éves közlekedési és környezetvédelmi jelentési mechanizmus (TERM) jelentését, amely idén a légi közlekedésre és a hajózásra összpontosított. A két ágazat gyorsan növekszik, ami szintén hatással van a környezetre, mindenekelőtt a kibocsátásokra. Anke Lükewille-t, az EEA levegőszennyezéssel foglalkozó szakértőjét kértük, hogy ismertesse az idei TERM jelentés főbb pontjait.

Olvasson bővebben

Európában egyre nagyobb mennyiségű adat gyűjtése zajlik, ami hozzájárul környezetünk jobb megértéséhez. Az Európai Unió Copernicus programjának keretében gyűjtött Föld-megfigyelési adatok új kihívásokat és lehetőségeket kínálnak környezetvédelmi ismereteink javítására. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az aktuális Copernicus adatok meglévő tudásbázisunkkal való ötvözésével arra törekszik, hogy Európa-szerte támogassa a döntéshozókat és a polgárokat a helyi, nemzeti és globális kihívások kezelésére irányuló intézkedések meghozatalában.

Olvasson bővebben

Az elmúlt évtizedekben a jogi szabályozásnak, technológiának és számos országban az erősen légszennyező fosszilis üzemanyagok mellőzésének köszönhetően Európában javult a levegő minősége. Ugyanakkor sok ember továbbra is ki van téve a légszennyezés negatív hatásának, különösen a nagyvárosokban. A légszennyezés problémájának kezeléséhez összetettsége miatt összehangolt, több szintű intézkedésre van szükség. A lakosság bevonása érdekében elengedhetetlen, hogy időben, és számukra hozzáférhető módon információhoz jussanak. Az általunk a közelmúltban bevezetett levegőminőségi mutató éppen ezt a célt szolgálja. A levegő minőségének javulása nem csak az egészségünkre van jó hatással, de segíti az éghajlatváltozás problémájának kezelését is.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.

Olvasson bővebben

A tengeri élet, a globális éghajlat, a gazdaság és a társadalmi jóllét a tengerek egészségének függvénye. Némi javulás ellenére felméréseink azt mutatják, hogy az európai tengerek használatának jelenlegi módja továbbra sem fenntartható. Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozottan terheli a tengeri környezetet. Az európai szakpolitikák és intézkedések nagyobb mértékű javulást eredményezhetnek, ha azokat ökoszisztéma-alapú gazdálkodással hajtják végre, és ha azokat egy globális óceángazdálkodási keret támogatja.

Olvasson bővebben

Köztudott, hogy a káros vegyi anyagoknak való expozíció hatással van az emberi egészségre és a környezetre. Vajon a vegyipari termékek gyártásának növekedése, valamint az új vegyi anyagok kifejlesztése és használata mellett honnan tudhatjuk, hogy mi tekinthető biztonságosnak? Xenia Triert, az EEA vegyi anyagokkal foglalkozó szakértőjét kérdeztük a vegyi anyagok biztonságos felhasználásával kapcsolatos, Európát érintő kérdésekről és arról, mit tesz az Unió a vegyi anyagok esetleges mellékhatásainak csökkentése érdekében.

Olvasson bővebben

A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.

Olvasson bővebben

Múlt hónapban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiadta „Levegőminőség Európában” című jelentését, amely kimutatta, hogy míg a levegő minősége lassan javul, a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot Európában továbbra is a légszennyezettség jelenti. Alberto González Ortizt, az EEA levegőminőségi szakértőjét a jelentés eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy különböző technológiák, mint például a műholdképkészítés hogyan járul hozzá a levegőminőség javításának kutatásához.

Olvasson bővebben

A modern társadalom rá van utalva az áruk és személyek mozgására, jelenlegi közlekedési rendszereink azonban negatívan hatnak az emberi egészségre és a környezetre. Az elektromos járművekről szóló, a közeljövőben elkészülő jelentés felelősével, Magdalena Jóźwickával beszélgettünk a villamos energia mint a hagyományos üzemanyagok alternatívája jelentette környezetvédelmi előnyökről és kihívásokról.

Olvasson bővebben

Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.

Olvasson bővebben

A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.

Olvasson bővebben

Az elmúlt négy évtizedben az európai környezetvédelmi adatok köre jelentősen megváltozott. A környezetkárosodás összetettsége rendszerszintűbb elemzést kíván meg, amelyet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt években végzett munkája során egyre több rendszerszintű elemzést végzett el. Az EEA továbbra is folytatja a felmerülő problémák azonosítását, és segíteni fogja Európa környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését.

Olvasson bővebben

Az európai erdők alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: tiszta levegőt, tiszta vizet, természetes úton megkötik a szén-dioxidot, emellett pedig fát, élelmiszert és egyéb termékeket biztosítanak. Számos fajnak és élőhelynek adnak otthont. Az európai erdők előtt álló kihívásokról Annemarie Bastrup-Birkkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség erdészeti és környezetvédelmi szakértőjével beszélgettünk.

Olvasson bővebben