Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Jelenlegi erőforrás-felhasználásunk nem fenntartható, és nyomás alá helyezi bolygónkat. Elő kell mozdítanunk a körforgásos zöldgazdaságba való átmenetet azzal, hogy túllépünk a hulladékgazdálkodási politikán, és a környezettudatos tervezésre, innovációra és beruházásokra helyezzük a hangsúlyt. A kutatás nemcsak a termelésben tudja előmozdítani az innovációt, hanem az üzleti modellekben és a finanszírozási mechanizmusokban is.
Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.
A Párizsban 195 ország által elfogadott klímamegállapodás a maga nemében a valaha volt első univerzális és jogilag kötelező érvényű megállapodás. A párizsi megállapodás sok évi előkészület, párbeszéd, valamint az éghajlatváltozás aktuális és lehetséges hatásai kezelésére vonatkozó igény növekvő tudatosulásának eredménye. Ez fontos és ígéretes lépés egy alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó világ felé. Világosan jelzi a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára azt is, hogy szakadjanak el a fosszilis üzemanyagoktól, és fektessenek a tiszta energiába és az alkalmazkodást célzó intézkedésekbe.
A föld és a talaj létfontosságú a természeti rendszerek és az emberi társadalom számára, az emberi tevékenységek azonban a teljes földkészlet és így a talaj működését is veszélybe sodorják. Mi áll ennek a hátterében? Mit tesz Európa a megelőzésére? Mivel 2015 a talajok nemzetközi éve, kérdéseinkkel Geertrui Louwagie-hez, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség talajvizsgálatért és -adatszolgáltatásért felelős projektvezetőjéhez fordultunk.
A zöld infrastruktúra vonzó megoldásokat kínál a környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra, ezért szervesen be kell épülnie a különféle szakpolitikai területekbe. Mivel az EEA hamarosan jelentést ad ki a környezetbarát infrastruktúra szerepéről az időjárási és éghajlat-változási vonatkozású természeti veszélyek hatásának enyhítésében, erről beszéltünk Gorm Dige vezető szerzővel, területi környezeti, szakpolitikai és gazdasági elemzésért felelős projektvezetővel.
2015 szeptemberében több mint 190 országnak sikerült megállapodnia az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célokról (Sustainable Development Golas, SDGs). A Fenntartható Fejlesztési Célok elődeikkel ellentétben ezúttal a fejlődő és a fejlett országokra egyaránt vonatkoznak, és a fenntartható fejlődés témaköreinek szélesebb körét fedik le. A 17 fenntartható fejlesztési cél közül sok a környezetre, az erőforrások felhasználására és az éghajlatváltozásra vonatkozik.
Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)
Az európai gazdaságban még mindig érződik a 2008 ban kezdődött gazdasági válság hatása. A munkanélküliség és a bércsökkentések milliókat érintettek. Tényleg a környezetről kellene beszélnünk, amikor a világ egyik leggazdagabb részén a friss diplomások nem találnak állást? Az Európai Unió új környezetvédelmi cselekvési programja éppen ezt teszi, sőt még ennél is többet. A környezetet valójában egészségünk és gazdaságunk szerves és elválaszthatatlan részeként határozza meg.
„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.
Egy állandóan változó világban élünk. Hogyan irányíthatjuk a folyamatban lévő változásokat úgy, hogy 2050 re elérjük a globális fenntarthatóságot? Hogyan teremthetünk egyensúlyt a gazdaság és a környezet, a rövid és a hosszú távú célok között? A válasz abban rejlik, ahogyan az átállás folyamatát kezeljük, anélkül, hogy fenntarthatatlan rendszerekbe zárnánk magunkat.
A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?
Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.
A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.
„A vizet havonta egyszer vagy kétszer, néha többször is elzárják.” -mondja Barış Tekin, aki feleségével és lányávál egy lakásban él, Isztambul egyik történelmi negyedében, Beşiktaş-ban. „A lakásban körülbelül 50 liter palackozott vizünk van mosás és tisztálkodás céljára, arra az esetre, ha hosszabb időre megszűnne a vízszolgáltatás. Ha nagyon hosszú ideig nincs vizünk, apámékhoz vagy a feleségem szüleihez megyünk.” – meséli Barış, a Marmara Egyetem közgazdaságtudomány professzora.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/all-articles or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 20:18
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14