következő
előző
tételek

Hírek

A légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek száma továbbra is csökken az EU-ban, de több erőfeszítésre van szükség a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtéséhez

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2023. 03. 23. Utolsó módosítás 2023. 08. 03.
6 min read
Európa levegőminősége folyamatosan javul, és a légszennyezés miatt korai halálesetek száma csökken. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett elemzése szerint azonban a légszennyezés továbbra is a legjelentősebb környezeti eredetű egészségügyi kockázat Európában, és ambiciózusabb intézkedésekre van szükség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi iránymutatásainak való megfelelés érdekében.

Az EEA közzétette ‘Air quality in Europe 2022 (A levegő minősége Európában, 2022)’ című teljes körű értékelését, amely bemutatja az európai levegőminőség állapotát, értékeli a légszennyezés health and egészségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatásait, és azonosítja a levegőbe történő kibocsátások forrásait.

Az EEA elemzése szerint a légszennyezés továbbra is jelentős egészségügyi kockázatot jelent Európában, krónikus betegségeket és korai haláleseteket okozva. 2020-ban az EU városi lakosságának 96%-a volt kitéve a finomszemcsés szálló por (PM2.5) olyan koncentrációjának, amely meghaladja a WHO iránymutatásában meghatározott 5 mikrogramm/köbméter (µg/m3) értéket a levegőben. A légszennyezés a biológiai sokféleségre is hatással van, károsítja a mezőgazdasági növényeket és az erdőket, jelentős gazdasági veszteségeket okozva.

 

Legalább 238 ezer korai haláleset köthető a finomszemcsés részecskékhez az EU-ban

A rossz levegőminőség – különösen a városi területeken – továbbra is hatással van az európai uniós polgárok egészségére. Az EEA legutóbbi becslései szerint 2020-ban legalább 238 ezer ember halt meg idő előtt az EU-ban a PM2.5 besorolású porszennyezésnek való kitettség miatt, amely meghaladja a WHO iránymutatásának 5 µg/m3-es szintjét. A nitrogén-dioxid-szennyezés 49 ezer ember halálához vezetett, az ózonnak való kitettség pedig 24 ezer korai halálesetet okozott az EU-ban.

A korai elhalálozás mellett a levegőszennyezés rossz egészségi állapotot is okoz, amely jelentős költségeket ró az egészségügyi ágazatra. 2019-ben például a PM2.5-expozíció következtében 30 európai országban 175 702 fogyatékossággal élt évet mértek a krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt.

Megjegyzés: A korábbi évekhez hasonlóan a különböző légszennyező anyagok egészségügyi hatásait nem szabad összeadni, hogy elkerülhető legyen a kétszeres beszámítás az adatok bizonyos átfedései miatt. Ez vonatkozik mind a halandóságra, mind a betegségekre is.

2005 és 2020 között a PM2.5-expozíció miatti korai halálesetek száma 45%-kal csökkent az EU-ban. Ha ez a tendencia folytatódik, az EU várhatóan teljesíti a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azon célkitűzését, hogy 2030-ig 55%-kal csökkenjen a korai elhalálozások száma.

Mindazonáltal további erőfeszítésekre lesz szükség annak a 2050-re vonatkozó szennyezőanyag-mentességi jövőképnek a teljesítéséhez, amely szerint a légszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre nézve.

 

A biológiai sokféleség csökkenése, az erdőkben és a terményekben okozott károk

A légszennyezés a szárazföldi és vízi ökoszisztémákat is károsítja. 2020-ban az EU teljes ökoszisztéma-területének 75%-ában káros nitrogénlerakódások voltak megfigyelhetők. Ez 2005 óta 12%-os csökkenést jelent, azonban az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének célja 25%-os csökkenés elérése 2030-ig.

Az EEA elemzése szerint 2020-ban az erdőterületek 59%-a és a mezőgazdasági területek 6%-a volt kitéve a talajközeli ózon káros szintjének Európában. 35 európai országban összesen mintegy 1,4 milliárd EUR-t tettek ki a talajközeli ózonnak a búzahozamra gyakorolt hatásaiból eredő gazdasági veszteségek 2019-ben; a legnagyobb veszteségeket Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Törökországban tapasztalták.

 

A finomrészecske-kibocsátás több mint fele az épületek energiafelhasználásából származik

Az EEA elemzéséből kiderül, hogy Európában a szállópor-szennyezés fő forrása a lakossági, kereskedelmi és intézményi szektor tüzelőanyag-égetése. Ezek a kibocsátások főként az épületek fűtésére szolgáló szilárd tüzelőanyagok elégetéséhez kapcsolódnak. 2020-ban ez az ágazat volt felelős a PM10-kibocsátás 44%-áért és a PM2.5-kibocsátás 58%-áért. E szennyező anyagok további jelentős forrásai az ipar, a közúti közlekedés és a mezőgazdaság.

A mezőgazdaság volt felelős továbbá az ammóniakibocsátás zöméért (94%) és a metánkibocsátás több mint feléért (56%). A nitrogén-oxidok esetében a fő kibocsátó források a közúti közlekedés (37%), a mezőgazdaság (19%) és az ipar (15%) voltak.

Összességében elmondható, hogy az összes kulcsfontosságú légszennyező anyag kibocsátása az EU-ban 2020-ban tovább csökkent. Ez a tendencia 2005 óta folytatódott, annak ellenére, hogy az EGT elemzése szerint ugyanebben az időszakban jelentősen nőtt az EU bruttó hazai terméke (GDP).

 

Szakpolitikai háttér

Az európai zöld megállapodás célja a levegőminőség javítása és az uniós levegőminőségi előírások szorosabb összehangolása a WHO aktualizált levegőminőségi iránymutatásaival. Az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési terve 2050-re jövőképet vázol fel olyan levegő-, víz- és talajszennyezési szint elérésére vonatkozóan, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve.

2022 októberében az Európai Bizottság javaslatot tett a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatára, amely magában foglalja a szennyezésre vonatkozó szigorúbb küszöbértékeket, a tiszta levegőhöz való jog megerősítését – beleértve azokat a lehetséges rendelkezéseket is, amelyek értelmében a polgárok kártérítést igényelhetnek a légszennyezésből eredő egészségkárosodásért –, a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok szigorítását és a nyilvánosság jobb tájékoztatását.

 

Megjegyzés a szerkesztőknek

Az EEA 2014 óta készít becsléseket a légszennyezésnek való kitettség miatti mortalitáshoz kapcsolódóan. 2021-ig az EEA a WHO 2013. évi jelentésének ajánlásait használta fel a légszennyezés egészségügyi kockázatainak bizonyítására. Az idei értékelésben az EEA első alkalommal alkalmaz új ajánlásokat az egészségügyi hatásokra vonatkozóan, amelyeket a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásai határoztak meg.

A módszertan változása miatt a halálesetek becsült száma alacsonyabb, mint korábban, és az EEA aktualizálta korábbi becsléseit annak érdekében, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv céljai felé tett előrehaladást és a relatív változásokat.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a légszennyezés alacsony szintje mellett is bekövetkezhetnek az egészségre gyakorolt hatások, beleértve a korai haláleseteket is. Az EEA ezeket a jelentősen komolyabb egészségügyi hatásokat külön „érzékenységi elemzésben” vizsgálta, amelyet az egészségügyi hatásokról szóló tájékoztatóban foglaltak össze.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések