A légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek száma továbbra is csökken az EU-ban, de több erőfeszítésre van szükség a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtéséhez

Az EEA közzétette ‘Air quality in Europe 2022 (A levegő minősége Európában, 2022)’ című teljes körű értékelését, amely bemutatja az európai levegőminőség állapotát, értékeli a légszennyezés health and egészségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatásait, és azonosítja a levegőbe történő kibocsátások forrásait.

Az EEA elemzése szerint a légszennyezés továbbra is jelentős egészségügyi kockázatot jelent Európában, krónikus betegségeket és korai haláleseteket okozva. 2020-ban az EU városi lakosságának 96%-a volt kitéve a finomszemcsés szálló por (PM_2.5) olyan koncentrációjának, amely meghaladja a WHO iránymutatásában meghatározott 5 mikrogramm/köbméter (µg/m³) értéket a levegőben. A légszennyezés a biológiai sokféleségre is hatással van, károsítja a mezőgazdasági növényeket és az erdőket, jelentős gazdasági veszteségeket okozva.

Legalább 238 ezer korai haláleset köthető a finomszemcsés részecskékhez az EU-ban

A rossz levegőminőség – különösen a városi területeken – továbbra is hatással van az európai uniós polgárok egészségére. Az EEA legutóbbi becslései szerint 2020-ban legalább 238 ezer ember halt meg idő előtt az EU-ban a PM_2.5 besorolású porszennyezésnek való kitettség miatt, amely meghaladja a WHO iránymutatásának 5 µg/m³-es szintjét. A nitrogén-dioxid-szennyezés 49 ezer ember halálához vezetett, az ózonnak való kitettség pedig 24 ezer korai halálesetet okozott az EU-ban.

A korai elhalálozás mellett a levegőszennyezés rossz egészségi állapotot is okoz, amely jelentős költségeket ró az egészségügyi ágazatra. 2019-ben például a PM_2.5-expozíció következtében 30 európai országban 175 702 fogyatékossággal élt évet mértek a krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt.

Megjegyzés: A korábbi évekhez hasonlóan a különböző légszennyező anyagok egészségügyi hatásait nem szabad összeadni, hogy elkerülhető legyen a kétszeres beszámítás az adatok bizonyos átfedései miatt. Ez vonatkozik mind a halandóságra, mind a betegségekre is.

2005 és 2020 között a PM_2.5-expozíció miatti korai halálesetek száma 45%-kal csökkent az EU-ban. Ha ez a tendencia folytatódik, az EU várhatóan teljesíti a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azon célkitűzését, hogy 2030-ig 55%-kal csökkenjen a korai elhalálozások száma.

Mindazonáltal további erőfeszítésekre lesz szükség annak a 2050-re vonatkozó szennyezőanyag-mentességi jövőképnek a teljesítéséhez, amely szerint a légszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre nézve.

A biológiai sokféleség csökkenése, az erdőkben és a terményekben okozott károk

A légszennyezés a szárazföldi és vízi ökoszisztémákat is károsítja. 2020-ban az EU teljes ökoszisztéma-területének 75%-ában káros nitrogénlerakódások voltak megfigyelhetők. Ez 2005 óta 12%-os csökkenést jelent, azonban az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének célja 25%-os csökkenés elérése 2030-ig.

Az EEA elemzése szerint 2020-ban az erdőterületek 59%-a és a mezőgazdasági területek 6%-a volt kitéve a talajközeli ózon káros szintjének Európában. 35 európai országban összesen mintegy 1,4 milliárd EUR-t tettek ki a talajközeli ózonnak a búzahozamra gyakorolt hatásaiból eredő gazdasági veszteségek 2019-ben; a legnagyobb veszteségeket Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Törökországban tapasztalták.

A finomrészecske-kibocsátás több mint fele az épületek energiafelhasználásából származik

Az EEA elemzéséből kiderül, hogy Európában a szállópor-szennyezés fő forrása a lakossági, kereskedelmi és intézményi szektor tüzelőanyag-égetése. Ezek a kibocsátások főként az épületek fűtésére szolgáló szilárd tüzelőanyagok elégetéséhez kapcsolódnak. 2020-ban ez az ágazat volt felelős a PM₁₀-kibocsátás 44%-áért és a PM_2.5-kibocsátás 58%-áért. E szennyező anyagok további jelentős forrásai az ipar, a közúti közlekedés és a mezőgazdaság.

A mezőgazdaság volt felelős továbbá az ammóniakibocsátás zöméért (94%) és a metánkibocsátás több mint feléért (56%). A nitrogén-oxidok esetében a fő kibocsátó források a közúti közlekedés (37%), a mezőgazdaság (19%) és az ipar (15%) voltak.

Összességében elmondható, hogy az összes kulcsfontosságú légszennyező anyag kibocsátása az EU-ban 2020-ban tovább csökkent. Ez a tendencia 2005 óta folytatódott, annak ellenére, hogy az EGT elemzése szerint ugyanebben az időszakban jelentősen nőtt az EU bruttó hazai terméke (GDP).

Szakpolitikai háttér

Az európai zöld megállapodás célja a levegőminőség javítása és az uniós levegőminőségi előírások szorosabb összehangolása a WHO aktualizált levegőminőségi iránymutatásaival. Az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési terve 2050-re jövőképet vázol fel olyan levegő-, víz- és talajszennyezési szint elérésére vonatkozóan, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve.

2022 októberében az Európai Bizottság javaslatot tett a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatára, amely magában foglalja a szennyezésre vonatkozó szigorúbb küszöbértékeket, a tiszta levegőhöz való jog megerősítését – beleértve azokat a lehetséges rendelkezéseket is, amelyek értelmében a polgárok kártérítést igényelhetnek a légszennyezésből eredő egészségkárosodásért –, a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok szigorítását és a nyilvánosság jobb tájékoztatását.

Megjegyzés a szerkesztőknek

Az EEA 2014 óta készít becsléseket a légszennyezésnek való kitettség miatti mortalitáshoz kapcsolódóan. 2021-ig az EEA a WHO 2013. évi jelentésének ajánlásait használta fel a légszennyezés egészségügyi kockázatainak bizonyítására. Az idei értékelésben az EEA első alkalommal alkalmaz új ajánlásokat az egészségügyi hatásokra vonatkozóan, amelyeket a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásai határoztak meg.

A módszertan változása miatt a halálesetek becsült száma alacsonyabb, mint korábban, és az EEA aktualizálta korábbi becsléseit annak érdekében, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv céljai felé tett előrehaladást és a relatív változásokat.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a légszennyezés alacsony szintje mellett is bekövetkezhetnek az egészségre gyakorolt hatások, beleértve a korai haláleseteket is. Az EEA ezeket a jelentősen komolyabb egészségügyi hatásokat külön „érzékenységi elemzésben” vizsgálta, amelyet az egészségügyi hatásokról szóló tájékoztatóban foglaltak össze.