Cikkek

A talajszennyezés olyan ügy, amely szorosan összekapcsolódik közös múltunkkal, és része annak a történetnek, ahogy Európa először ipari éllovassá, majd később a környezetvédelem úttörőjévé vált a világban. Mark Kibblewhite-tal, a Cranfieldi Egyetem (Egyesült Királyság) emeritus professzorával és Európa egyik vezető talajtani szakértőjével beszélgettünk, hogy jobban megértsük a talajszennyezés problematikáját.

Olvasson bővebben

Az elfogyasztott élelmiszerek többségét a földeken és a talajban termeljük meg. Az elmúlt évszázadban – az európai tájjal és társadalommal együtt – jelentősen megváltozott, hogy mit eszünk, és hogyan állítjuk elő azt. A mezőgazdaság intenzívebbé válása lehetővé tette, hogy Európa több élelmiszert állítson elő megfizethetőbb áron, ez azonban a környezet és a hagyományos gazdálkodás rovására történt. Ideje újragondolnunk az asztalunkra kerülő élelmiszerekhez, valamint az azokat előállító földhöz és közösségekhez fűződő viszonyunkat.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás jelentős hatást fejt ki a talajra, a földhasználatban és a talajban végbemenő változások pedig felgyorsíthatják vagy lelassíthatják az éghajlatváltozást. Egészségesebb talaj és fenntartható terület- és talajgazdálkodás nélkül nem tudunk megbirkózni az éghajlati válsággal, elegendő élelmiszert termelni, és alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A választ a legfontosabb ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, valamint az adhatja meg, hogy engedjük, hogy a természet kösse meg a szenet a légkörből.

Olvasson bővebben

Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.

Olvasson bővebben

Európa tájképe változik. A városok és infrastruktúráik elfoglalják a mezőgazdasági termőterületeket, feldarabolják a tájképet, valamint hatnak a vadvilágra és az ökoszisztémákra. A táj szétszabdaltságán túl számos egyéb veszély is fenyegeti a talajt és a földet: szennyezettség, erózió, tömörödés, leburkolás, leromlás, sőt felhagyás. Mi lenne, ha újra tudnánk hasznosítani a városok és a városi infrastruktúra által már elfoglalt földterületet, ahelyett hogy mezőgazdasági földeket foglalunk el?

Olvasson bővebben

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke kijelölte csapatának az elkövetkező öt évre vonatkozó politikai prioritásait. Programjának középpontjában az európai zöld irányvonal áll, amely ambiciózusabb fellépést ígér az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága ügyében. Az európai politika régóta foglalkozik a környezet romlásával és az éghajlatváltozással, és ennek során sikereket és kudarcokat egyaránt elkönyvelhetett. Most, hogy már a lakosság is egyre inkább sürgeti a fellépést, az új politikai ciklus – az új Európai Bizottsággal és Európai Parlamenttel – egyedülálló lehetőséget kínál az igazságos és zöld európai átmenet hatókörének és sebességének növelésére.

Olvasson bővebben

Az idei nyári hőhullámok és a szélsőséges időjárási események új meteorológiai rekordokat állítottak fel Európában, ismételten rámutatva arra, hogy mennyire fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Blaz Kurnikkal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, melynek során megvitattuk az EEA-nek a hónap első felében megjelent új jelentését az éghajlatváltozásnak az európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.

Olvasson bővebben

Ahhoz, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert termelhessen, Európa az intenzív mezőgazdaságra támaszkodik, ami kihatással van a környezetre és egészségünkre. Képes e Európa környezetbarátabb élelmiszertermelési módot találni? Erről kérdeztük Ybele Hoogeveent, aki az erőforrás-használat környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásával foglalkozó csoportot vezeti az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél. (EEA)

Olvasson bővebben

Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

Olvasson bővebben

A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.

Olvasson bővebben

Érdekli Önt a kertészkedés? Ha igen, és közép- vagy észak-Európában él, a „gyilkos csiga” valószínűleg Önnek is személyes ellensége. Úgy tűnik, a fűszernövényeket és zöldségeket egyaránt mohón fogyasztó meztelen csiga ellen nincs védekezés.

Olvasson bővebben

A bioenergia nem új fogalom. Az emberek már évezredek óta égetnek fát. Az 1800-as évek közepén az ipari forradalom előtérbe állította az ún. fosszilis tüzelőanyagokat, elsősorban a szenet és az olajat. A fosszilis tüzelőanyagok azonban egyre nehezebben fellelhetők és kitermelhetők, egyre drágábbak, és egyre sűrűsödnek körülöttük a kiélezett politikai viták.

Olvasson bővebben