Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
A bioenergiát már nem sok választja el attól, hogy igen jövedelmező üzletággá váljon. Már most is a vezető megújuló energiaforrás (1) Európában, és az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan rendkívüli módon fel fog futni a termelése. A bioüzemanyagoktól azt várjuk, hogy a „zöldre festik” a közlekedést, és feleslegessé teszik a drága olajbehozatalt.
A bioüzemanyagok 2008-ban sokszor szerepeltek az újságok címlapján, de főleg negatív mellékzöngével, az emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatban. Az EEA bioüzemanyagokra irányuló vizsgálódása főleg a környezeti előnyök és hátrányok feltárására irányul. E téren ugyanis igen megoszlanak a vélemények.
A nagyarányú bioenergia-termelés felé való elmozdulás jelentős környezeti kockázatokat hordoz magában, elsősorban a földhasználat módosulása tekintetében. A talaj és a növények a legnagyobb földi CO2-raktárak. Kétszer annyi szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az erdős, lápos vagy füves területek tömeges átállítása bioüzemanyagok termelésére nagyobb CO2-kibocsátást eredményezne, mint a bioüzemanyagok használata révén elért kibocsátáscsökkenés.
Az élelmiszer- és üzemanyagszükségletet egyaránt kielégítő szántóföldi növénytermesztés meghatározóvá válása Európában igen súlyos negatív hatást gyakorolna az európai biológiai sokféleségre, és károsítaná talaj- és vízforrásainkat is. A tovagyűrűző hatások, a földhasználatot érintő ún. „közvetett változások” a világ más részein is éreztetnék hatásukat: ha Európa csökkentené élelmiszerkivitelét, a világ más területei növelni kényszerülnének élelmiszertermelésüket, hogy pótolják a kieső élelmiszermennyiséget, melynek következtében a globális élelmiszerárak jelentős mértékben változnának.
Az Európát érintő kockázatok ugyanakkor mérsékelhetők a megfelelő termények és gazdálkodás megválasztása révén. A hulladékból, termény- vagy erdőgazdasági maradványokból előállított bioüzemanyagok például kifejezett környezeti előnyöket hordoznak magukban. Ennek figyelembe vételével az EEA azt vizsgálta, hogyan alakulhat a bioenergia-felhasználás küszöbön álló elterjedése, és képes-e a bioenergia ágazat biztosítani a szükséges energiát anélkül, hogy károsítaná a környezetet.
BiozsargonBiomassza: élő és nemrég elhalt szervezetek (termények, fák, algák, mezőgazdasági-, erdőgazdasági elléktermékek vagy hulladék) testtömege. Bioenergia: biomasszából előállított bármiféle energia, ideértve a bioüzemanyagokat is. Bioüzemanyagok: biomasszából előállított folyékony közlekedési célú üzemanyagok (2). |
Az Európai Bizottság kötelező célértékként azt javasolta, hogy 2020-ra az összes európai energiafelhasználás 20%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia (amely magában foglalja az össze megújuló energiaforrást, azaz a szél-, nap-, hullám- stb. energiát, valamint a bioenergiát).
Az Európai Bizottság a bioüzemanyagok— közlekedési célú üzemanyagként való — használatát is sürgeti, mivel a diverzifikáció különösen fontos a szállítási ágazatban annak olajtól való függősége miatt. A szállítási ágazat ugyanakkor nagymértékben felelős az üvegházhatású gáz kibocsátásának növekedéséért, miáltal semmissé teszi a más ágazatokban elért emissziómérséklést.
A Bizottság ezért azt javasolta, hogy a bioüzemanyagok aránya a közúti szállításban 2020-ra érje el a 10%-ot, amennyiben az fenntarthatónak bizonyul.
A 2007. évi adatok azt mutatják, hogy a bioüzemanyagok aránya a közúti szállításban használt üzemanyagok 2,6%-át teszi ki az EU-ban. A 10%-os szint eléréséhez az Európai Uniónak növelnie kell bioüzemanyag-termelését és -behozatalát egy olyan időszakban, amikor a bioüzemanyagok ökológiai és gazdasági hatásairól számos vita folyik. Az EU bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzését is egyre szélesebb körben kérdőjelezik meg.
Az Európai Parlament nemrégiben garanciát kért arra, hogy a 10%-os cél 40%-a olyan forrásokból származik, amelyek nem jelentenek versenyt az élelmiszertermelés számára. Az EEA saját tudományos bizottsága arra figyelmeztetett, hogy a szállítási ágazatban a bioüzemanyagok részesedésének 10%-ra való emelése 2020-ra túlságosan nagyratörő célkitűzés, és mint ilyen, fel kellene függeszteni a megvalósítását.
A bioüzemanyagok és más bioenergiaforrások használatának elősegítése Európában elkerülhetetlen közvetlen és közvetett folyamatokat indít be más régiókban.
Európában például képesek lennénk biodízel fenntartható módon való előállítására repceolajból, ugyanakkor kevesebb repceolaj állna rendelkezésre élelmiszergyártás céljára mind Európa határain belül, mind azokon kívül.
A hiányzó alapanyag részben valószínűleg biztosítható lenne pálmaolajból. Ez azonban az esőerdők fogyását eredményezné, mivel az olyan országokban, mint például Indonézia a fákat kivágják, hogy lehetővé tegyék a további pálmafa-telepítést.
A bioüzemanyag iránti kereslet világviszonylatban az egyike annak a számos tényezőnek, amely a legfontosabb termelő országokat sújtó aszályok, a növekvő húsfogyasztás és emelkedő olajárak stb. mellett hozzájárul az élelmiszerárak jelenleg tapasztalható növekedéséhez. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development [OECD]) becslései szerint a jelenlegi és javasolt bioüzemanyagtámogatási intézkedések az EU-ban és az Egyesült Államokban középtávon átlagosan 8%-kal emelik a búza, 10%-kal a kukorica és 33%-kal a növényolaj árát.
A világ növekvő élelmiszerfogyasztása és a bioüzemanyag iránti további kereslet a világ szántóföld-területének a természetes füves legelők és trópusi esőerdők rovására történő növekedéséhez vezet. Ez azért fontos, mert az erdőirtás és a gazdálkodási szokások becslések szerint jelenleg a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátását 20%ért felelősek. A hatalmas erdő területek szántófölddé való alakítása tovább növeli ezt az arányt, és súlyos negatív hatást gyakorol a biológia sokféleségre.
A vadvilág és a vízmennyiség és -minőség szintén károsodik, ha a természetes élőhelyekből vagy hagyományos gazdálkodású területekből nagy darabokat szakítanak ki és vesznek intenzív művelés alá bioenergia előállítása céljából.
A bővülő bioenergia-termelés hatásainak számszerűsítésére irányuló közelmúltbeli tudományos kísérletek nyomán kezdenek kirajzolódni az eredmények és tendenciák, amelyekre az EEA feltétlenül fel szeretné hívni a figyelmet.
Egy Brazíliában végzett vizsgálat során műholdas felvételeket és földfelszíni felméréseket használtak annak bemutatására, hogy a termőterületnyerés céljából végzett erdőirtás az Amazonas térségében összefügg a nemzetközi szójababárakkal: minél drágább a szója, annál nagyobb fás területek esnek áldozatul. Nem kétséges, hogy a bioetanol iránti kereslet hajtja fel a szója árát annak következtében, hogy az USA-ban a korábbi szójababtermő földeken egyre nagyobb arányban kezdenek áttérni a bioetanol alapanyagául szolgáló kukoricatermelésre.
A fenti vizsgálattal egy időben Tim Searchinger és az amerikai Purdue Egyetem kutatói egy globális agrárgazdasági modell segítségével tárták fel az ok-okozati kapcsolatot az USA-ban a bioetanol-gyártáshoz felhasznált kukorica- és köles nagyüzemi méretekben való termesztése és a világ más részein az erdők és legelők fogyása közt. E területeken ugyanis a kieső élelem biztosítása céljából élelmiszernövények termesztésére állnak át ott, ahol addig erdők vagy legelők voltak.
A kutatók becslései szerint 50 év vagy akár még ennél hosszabb idő távlatában is a bioetanolhoz köthető üvegházhatásúgáz-kibocsátás meg fogja haladni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származó kibocsátást. Ennek az az oka, hogy mivel a legelők és erdők CO2-tároló szerepet töltenek be, ha ezeket a területeket bioüzemanyag alapanyagául szolgáló növények termesztésére használjuk fel, tulajdonképpen felszámoljuk CO2- raktárainkat. Ahhoz, hogy a bioüzemanyag előnyei meghaladják az előállításából eredő hátrányokat, évtizedeknek kell eltelnie.
A biológiai sokféleségre és a természeti erőforrásokra, például a vízre gyakorolt hatások azonban sokkal nehezebben mérhetők. Az Egyesült Államok közép-nyugati részén nagymértékben bővülő kukoricatermesztés például veszélyezteti a tengeri élővilágot a Mexikói-öbölben, ahol a Mississippiből származó magas tápanyagbevitel következtében több mint 20 000 km2-es kiterjedésű holt terület alakult ki. Egy napjainkban készült tanulmány szerint az USA energiatörvényében kitűzött 2022. évi célok teljesítése a Mississippi nitrogénterhelésének 10–34%-os növekedését eredményezi.
Egy 2006-ban készült EEAtanulmány becslése szerint a 2030-ra előrejelzett európai energiaszükséglet 15%-a fedezhető mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékekből és hulladékból előállított bioenergiával, amennyiben kizárólag európai forrásokat használnak fel. Ez a – becsült – érték tekinthető Európa „biomassza potenciáljának”. A tanulmány egy sor olyan feltételt szabott meg, amely a biológiai sokféleség védelmét és a hulladékmennyiség minimalizálását szolgálja, annak biztosítása érdekében, hogy a „biomassza potenciál” ne károsítsa a környezetet.
Ezt követően 2008-ban az EEA az eredetileg a megújuló villamos energia piacának vizsgálatára tervezett Green-XENVIRONMENT modellt használta fel annak jellemzésére, hogy hogyan használható ki ez a környezettel sszeférhető „biomassza potenciál” környezetvédelmi szempontból a leghatékonyabb módon.
A tanulmány szerint a „modellezett” biomassza potenciál kihasználásának leginkább költséghatékony módja az lenne, ha 2030-ra az európai hőszükséglet 18%-át, a villamosenergiaszükséglet 12,5%-át és a közlekedési ágazat energiaszükségletének 5,4%-át biomasszából fedeznék.
A fosszilis üzemanyagok e három ágazatban való felhasználásának csökkentésével 2020-ra 394 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Még ennél is nagyobb kibocsátáscsökkenést lehetne elérni, ha olyan politikákat vezetnének be, amelyek előnyben részesítik a kapcsolt (kombinált) hő- és energiatermelési (Combined Heat and Power [CHP]) technológia alkalmazását a villamos- és hőenergia-termelés terén. Ez a technológia lehetővé teszi az energiatermelés melléktermékeként felszabaduló hő hasznosítását.
Természetesen mindennek megvan az ára. A bioenergia felhasználásának bővítése mintegy 20%-kal többe kerülne, mint a hagyományos energia felhasználásának hasonló módon való felfuttatása 2030-ra. A költségeket mindegyik esetben végső soron a fogyasztók viselnék.
A nemzetközi feltételek e kiadvány összeállításának megkezdése óta tapasztalható változása, különösen az általános élelmiszerár-emelkedés, azt jelzik, a „biomassza potenciálra” vonatkozó becslések valószínűleg túl optimisták: Európában minden bizonnyal kevesebb földterület lesz felhasználható bioenergia előállítására alkalmas termények termesztésére, és a magas olajárak is befolyásolhatják a végső eredményt.
A modellezés alapján azonban mindenképpen egyértelműnek látszik, hogy a költségek és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából a bioenergia CHP-technológiát alkalmazó üzemekben villamos áram és hőenergia előállítására való felhasználása több előnyt kínál, mint közlekedési célú üzemanyagként való hasznosítása.
A bioenergia felhasználására való átállás fent leírt negatív hatásainak elkerülése érdekében határozott, szigorú nemzetközi politikákra van szükség, amelyek meggátolják a földhasználat módosulását, és nem engedik, hogy a bioenergia nem megfelelő felhasználásával tovább rontsuk környezetünk állapotát. Az előttünk álló kihívás egyértelműen globális összefogást kíván: nemzetközi szinten kell megvitatni, hogy hogyan állíthatjuk meg a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást oly módon, hogy közben figyelembe vesszük a világviszonylatban növekvő élelmiszerszükségletet és az olaj árának riasztó emelkedését.
Az EEA kutatói úgy vélik, Európának törekednie kellene arra, hogy saját területén minél több bioenergiát állítson elő, megőrizve eközben az egyensúlyt az élelmiszer-, üzemanyag és rosttermelés között, és nem veszélyeztetve az ökoszisztémák működését. A bioüzemanyagoktól tovább kell lépnünk a második generációs bioüzemanyagok irányába, és ezeket a korszerű bioüzemanyagokat mélyreható kutatás-fejlesztés tárgyává kell tennünk(lásd a keretes részt). És mindezt úgy kell véghezvinnünk, hogy nem feledkezünk meg a környezeti hatások figyelembevételéről, ideértve a talajra, vízre és biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ily módon az EU vezető szerepet tölthet be egy valóban fenntartható bioenergia ágazat kiépítésében.
Az ígéretes következő generációA második generációs bioüzemanyag előállítási folyamatok egy sor élelmezési célra nem hasznosítható takarmányt használnak fel: hulladék biomasszát, fát, búza- és kukoricaszárat, és különleges energia- vagy biomasszanövényeket, mint például a Miscanthus (energianád). A második generációs bioüzemanyagok felhasználásával jóval nagyobb mértékű csökkenés érhető el az üvegházhatású gázok kibocsátásában, és más negatív hatások (például a műtrágya-felhasználás) is mérsékelhetők. Nem valószínű azonban, hogy a második generációs bioüzemanyagok időben hozzáférhetők lesznek, hogy jelentősen hozzájárulhassanak a bioüzemanyagok 10%-os részarányának 2020-ra kitűzött eléréséhez. További kutatásokat kell folytatni előállítási folyamatuk, hatásaik és a bennük rejlő lehetőségek alaposabb megismerése céljából. Ennek fényében tehát egyelőre nem várható, hogy csökken a földért és vízért folyó verseny az energianövények és az élelmiszernövények között. |
Irodalom
Donner, S. D. and Kucharik, C. J., 2008. Corn-based ethanol production compromises goal of reducing nitrogen expert by the Mississippi river. Proceedings of the National Academy of Sciences, vol. 105: 4 513–4 518.
EEA, 2006. How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA Report No 7/2006.
EurObserver. Biofuels Barometer: http://www.energies-renouvelables.org/observ-er/stat_baro/observ/baro185.pdf.
OECD, 2008. Economic assessment of biofuel
support policies. Organisation for Economic Development and
Cooperation, Paris.
(1) A megújuló energia magában foglalja a szél-, a tengeri, a nap-, a vízenergiát stb.
(2) A bioüzemanyag kifejezés használható minden olyan üzemanyagra (legyen az szilárd, folyékony vagy légnemű), amelyet bármilyen célra biomasszából nyernek. Ebben az elemzésben a bioüzemanyag kifejezés kizárólag a közlekedési célú üzemanyagokat foglalja magában.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/ha-a-bioenergia-elszabadul-2014-az-atallas-az-olajrol-a-bioenergiara-nem-kockazatmentes or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 22:49
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal