Interjú – Talajszennyezés: az iparosodás rendezetlen öröksége

Mit jelent a talajszennyezés?

Elvileg a szennyezett talaj az a talaj, amelybe az emberi tevékenység miatt bármilyen anyag került. Ez történhet közvetlenül vagy közvetve, és előfordulhat, hogy a szennyezés már nagyon hosszú ideje történt, de történhet éppen most is. Súlyos probléma, ha a földterületet olyasmire használják, ahol az emberek a talajt szennyező anyagoknak lehetnek kitéve. A talajszennyezést nehéz eltávolítani, a költsége pedig gyakran nagyon magas. Nagy terhet jelent egy nemzedék számára a korábbi nemzedékek által felhalmozott problémák rendbetétele. 

Melyek a talajszennyezés fő forrásai? Mit lehet tenni a kezelésük érdekében?

A különböző szennyező anyagoknak eltérő forrásaik vannak, de a legfontosabb forrás valószínűleg a korábbi ipari tevékenység. Örökségük súlyosan szennyezett területek, elsősorban fémekkel és kátránnyal, valamint egyéb kapcsolódó anyagokkal. Egy másik fontos forrás a katonai tevékenység, a gyakorlótereket is beleértve. Európában a talajszennyezésre az egyik legdurvább példa az egykori Jugoszlávia, ahol gyalogsági taposóaknákat telepítettek, ami a talajszennyezés egyik legszélsőségesebb formáját okozza. 

A szennyező anyagok különböző típusainak köre hatalmas, nem csak fémek tartoznak ide, hanem különböző szerves molekulák, kórokozók, bio-aktív anyagok, radioaktív anyagok stb. is, és ezek mindegyike különböző forrásból.

A szabályozások és szabványok az elmúlt 30–40 évben egyre sikeresebben akadályozták meg a talajszennyezést. Időközben számos súlyosan szennyezett helyszínt hoztak biztonságosabb állapotba, bár sok olyan is maradt, amellyel még nem foglalkoztak. A technológiák nagyon széles körét lehet használni a talajszennyezés kockázatának csökkentésére, vagy a szennyező anyagok eltávolításával vagy  elszigetelésével. A kritikus dolog az, hogy milyen szintű maradvány kockázatát vagyunk készek elfogadni a helyreállítás költségeinek fényében.

A korábbi szennyezések közül mennyit tudtunk kitakarítani? Hogyan választják ki ezeket a helyszíneket?

A talajszennyezés felszámolásának két fő mozgatórugója az emberi egészségre, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó kockázatok. Az EU víz-keretirányelve[i] céljainak teljesítéséhez megkövetelhetik a talaj kármentesítését a vízi ökológia védelme érdekében. A harmadik mozgatórugó a mezőgazdasági termelés, valamint a növényi egészség és az élelmiszerbiztonság biztosítása. 

Sok függ a földterület végső felhasználásától és a fejlesztők által nyújtott finanszírozás elérhetőségétől. A nagy ipari múlttal rendelkező városokban a nagyon nagy értéket képviselő területeken, például az üzleti negyedekben és a vizek melletti nagy fejlesztéseknél jórészt már kezelték a talajszennyezést, így a kockázatokat visszaszorították. Ez jó eredmény, azonban a gazdasági szempontból éppen nem fontos területek esetében gyakran nem lehet előteremteni a forrásokat a helyreállításra.

Óriási haladást értünk el a talajok megtisztítása terén Európában, de még mindig van egy probléma. Sok olyan hely van Európában, ahol még nem alakultak ki a gazdasági ösztönzők és a motiváció a talajszennyezés felszámolására. Végső soron a fő kérdés az, hogy milyen szintű kockázatot vagyunk hajlandók elfogadni, és mit teszünk ott, ahol a kockázatok ennél magasabbak. 

Hogyan függ össze a mezőgazdaság a talajszennyezéssel?

Ebben az összefüggésben két fém különösen fontos: a kadmium és a réz. A kadmium a foszfáttartalmú műtrágyák szennyeződése, és mindig valamivel több kadmium kerül a talajba, ahol ezt használják. A mennyiség lehet nagyon kicsi, de felhalmozódik. Mivel a kadmium rákkeltő, gondosan nyomon kell követnünk ezt a felhalmozódást. Sok munkát végeztek és végeznek e probléma számszerűsítése és annak feltárása érdekében, hogyan lehetne csökkenteni a kadmium mennyiségét a műtrágyákban. Rezet olyan területeken találunk, ahol szőlőültetvények vannak, és ahol tradicionálisan gombaölő szerként használták ezt a fémet. Ez a réz sajnos felhalmozódott a talajban. Ha ezek vagy más fémek a talajba kerülnek, akkor ott is maradnak, és csekély reális kilátás van az eltávolításukra.

A peszticidek jelentik a mezőgazdasághoz kapcsolódó másik problémát. Tudjuk például, hogy a szerves klórvegyületeket tartalmazó peszticidek, amelyeket már régóta betiltottak, még mindig a talajban vannak Európa-szerte. A jelenlegi peszticidek esetében a talaj élővilágára gyakorolt hatásukra korlátozott figyelem irányult. Okozhatnak olyan problémákat, amelyeket még nem vettünk észre. Továbbá a mezőgazdasági vegyi anyagok talajra gyakorolt hatásával kapcsolatos szabályozási rendszer véleményem szerint elég gyenge.

Hogyan érinti a talajszennyezés a biodiverzitást?

Viszonylag keveset tudunk a talajszennyezésnek a talaj élővilágára és a talajfunkciókra gyakorolt hatásairól, és van néhány komplikáció a talajszennyezéssel és a földfelszín feletti biodiverzitással kapcsolatban. Európában több helyet már évtizedek óta felhagytak, és ennek következtében ezek a természetes regenerálódást követően a fajok és a biodiverzitás fontos közegévé váltak. Ezek megtisztítása károsíthatná a biodiverzitást.

Globálisan gondolkodva el kell ismernünk, hogy különösen a légi kibocsátásaink nagyon távol is szennyezhetik a talajt, és hatást gyakorolhatnak a talaj biodiverzitására; ezért felelősségünk gondoskodni e kibocsátások minimalizálásáról. Még a sarkvidéki térségekben és más nagyon távoli régiókban is találunk teljes mértékben emberi eredetű szennyező anyagokat.

Milyen egyéb típusú ismeretek hiányoznak a talajszennyezésről? Melyek az újonnan felmerülő kérdések?

Talán alábecsültük a radioaktivitást, mint problémát. Ez általában széles körben kiterjedt alacsonyabb szintű ügy, van azonban néhány kritikus pont, például az egykori ékszer- és órakészítő városok. Ezeken a területeken nagyobb lehet a kis kézműves műhelyek által felhasznált lumineszcens és egyéb anyagoknak betudható radioaktív talajszennyezés.

Az új térinformatikai adatkészletek és a talajra vonatkozó információk összekapcsolásával sokkal világosabb elképzelést alkothatunk arról, hogy hol van szennyezés. Ezzel párhuzamosan az epidemiológiai vizsgálatok egyre kifinomultabbak, és egyre több információt kapunk az adott térségekhez köthető betegségek előfordulásairól. Ha ez a két dolog találkozik, megállapíthatjuk, hogy a népességben megfigyelt betegségek egyértelműen összekapcsolhatók a talajszennyezéssel, amit eddig nehezen lehetett bizonyítani.

Milyen pozitív előrelépést lát a jövőre nézve?

A jövő számára a legjobb dolog a további talajszennyezés megakadályozása. Támaszkodhatunk az ipari talajszennyezést ellenőrző jelenlegi szabályozásokra, és közvetlenebbül bevonhatjuk a polgárokat. Jó példa erre a műanyagok problémája. Már vannak polgári kezdeményezésre indított mozgalmaink a műanyagok használatának csökkentésére, és nagyon optimista vagyok, hogy amint az emberek jobban tudatában lesznek egyéni cselekvéseik hatásainak, megváltoztatják magatartásukat, és ennek pozitív hatása lesz általában a talajgazdálkodásra, ezen belül pedig a talajszennyezésre.

Mark Kibblewhite

Emeritus professzor, Cranfield Egyetem, Bedford, Egyesült Királyság