Interjú – Az EEA megvizsgálja a biszfenol A-val szembeni lakossági expozíciót

Miért kell aggódnunk a biszfenol A miatt? Milyen kockázatot jelent az egészségre nézve?

Régóta ismert, hogy a biszfenol A képes utánozni az emberi ösztrogént és az endokrin rendszert károsító anyag. Ez azért aggasztó, mert hatással lehet a termékenységre. A terhesség alatti expozíció megzavarhatja a születendő gyermek fejlődését is, mivel a magzat különösen érzékeny az endokrin károsító anyagoknak való kitettségre.

Emellett újabb bizonyítékok azt mutatják, hogy a biszfenol A az immunrendszerre is hatással lehet. Az expozíció bizonyos immunsejtek számának növekedését eredményezheti, ami autoimmun rendellenességek, például asztma kialakulásához vezethet.

Mi a helyzet a környezetre gyakorolt széleskörűbb hatással?

A biszfenol A a vadon élő állatok és növények endokrin rendszerét is megzavarhatja. Minden gerinces rendelkezik ösztrogénreceptorokkal, így potenciálisan hatással lehet rájuk a biszfenol A ösztrogént utánzó funkciója. Ezek a hatások azonban leginkább a halak esetében ismertek, ahol számos vizsgálatban dokumentálták az anyag endokrin rendszert megzavaró hatásait.

Pozitívum viszont, hogy a biszfenol A a legtöbb környezeti feltétel mellett nem tekinthető perzisztensnek, és nem tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben biológiailag felhalmozódna az élő szervezetekben. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátás megszűnése esetén viszonylag gyorsan eltűnik a környezetből.

Melyek az EEA tájékoztatójának legfontosabb megállapításai?

Az EEA tájékoztatója ismerteti a biszfenol A-val szembeni humán kitettségre vonatkozó legfrissebb információkat, figyelembe véve a közelmúltban lezárult, uniós finanszírozású humán biomonitoring kutatási projektet (HBM4EU).

A tájékoztatóból kiderül, hogy Európában az emberek aggasztóan magas biszfenol A koncentrációnak vannak kitéve. A tájékoztató alapját 11 európai országból 2756 résztvevő vizeletében mért biszfenol A-koncentráció eredményei szolgálták. A résztvevők legalább 92%-ának vizeletében a biszfenol A koncentrációja meghaladta a biztonságos szintet.

Be tudná mutatni röviden a HBM4EU által a biszfenol A-ra vonatkozóan végzett kutatást?

A humán biomonitoring információt nyújt számunkra a különféle forrásokból származó vegyi anyagoknak való tényleges expozícióról. Ez eltér a hagyományos kockázatértékelésektől, amelyek általában modellezett expozíciós adatokon alapulnak. 

A vizeletmintákat 2014 és 2020 között gyűjtötték a biszfenol A-ra vonatkozóan. Bár a 2020-ból származó legújabb minták még mindig meghaladják az iránymutató értéket, úgy tűnik, hogy a vizeletben mért BPA-szinteknél csökkenő irányba mutató tendencia figyelhető meg. Az új uniós Horizont Európa, Partnerség a vegyi anyagokból eredő kockázatok értékelésére (PARC) program a biszfenolokat olyan elsődleges fontosságú anyagoknak tekinti, amelyeket a gyermekek, serdülők és felnőttek körében végzett humán biomonitoring vizsgálatok keretében tovább kell vizsgálni. Ez az elkövetkező években további adatokat fog szolgáltatni a BPA és más biszfenolok előfordulásáról az európai lakosság szervezetében.

Mit tesz az EU a biszfenol A-val kapcsolatos egészségügyi aggályok kezelése érdekében?

Már egy ideje ismert, hogy a biszfenol A károsíthatja a termékenységet és megzavarhatja a hormonrendszert. Ez az oka annak, hogy az EU-ban számos különböző korlátozást fogadtak el, például a cumisüvegek és a hőpapír előállítása során történő alkalmazás betiltását.

Most azonban már kiderült, hogy a BPA még annál is toxikusabb, mint azt korábban gondolták, mivel az EFSA legutóbbi értékelése során a biztonságos küszöbérték az előzőnél 20 000-szer alacsonyabb. Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan javaslatot készít elő, amely a biszfenol A és más biszfenolok élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való használatának betiltására irányul.

Milyen más vegyi anyagok miatt kell aggódnunk?

Az Európai Unió rendelkezik a világ legátfogóbb és legjobb védelmet biztosító, vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásával. Azonban ez a rendszer sem teljesen tökéletes. Folyamatosan új részletekkel bővülnek a kémiai anyagok szervezetünkre gyakorolt különböző hatásaival kapcsolatos ismereteink. Ez azt jelenti, hogy a szabályozási rendszernek is folyamatosan követnie kell a tudomány fejlődését a lehető legjobb védelmi szint fenntartása érdekében.

Az európai zöld megállapodás keretében az Európai Bizottság számos kezdeményezést jelentett be a rendszer további javítása érdekében. Az egyik ilyen kezdeményezés a vegyi kockázatokkal kapcsolatos uniós korai előrejelző rendszer kidolgozása, amely felgyorsítaná például a tudományos kutatásból származó figyelmeztetések kockázatkezelési célú felhasználását.