Európa környezeti állapota 2020-ban: sürgős irányváltásra van szükség az éghajlatváltozás okozta kihívások kezeléséhez, a környezetromlás megfordításához és a jövőbeli jólét biztosításához

Noha az elmúlt évtizedekben az európai környezet- és éghajlatpolitika hozzájárult a környezet javításához, Európa nem tett elegendő előrelépést, és a következő évtized környezeti kilátásai nem pozitívak az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentés (2020. évi környezeti állapotjelentés) szerint.

A 2020. évi környezeti állapotjelentés az eddigi legátfogóbb európai környezetfelmérés. Határozott pillanatképet ad arról, hogy Európa hol áll a fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre való áttérésre vonatkozóan 2020-ra és 2030-ra kitűzött céljai, valamint hosszabb távú – 2050-re kitűzött – céljai és ambíciói megvalósítása terén. A jelentés megjegyzi, hogy Európa az elmúlt két évtizedben már jelentős előrelépést tett az éghajlatváltozás mérséklése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése terén. Az előrelépés jelei más területeken is nyilvánvalók, például a lég- és vízszennyezés kezelése területén, valamint a műanyaghulladék kezelését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó új szakpolitikák bevezetése, illetve a körforgásos- és a biogazdaság területén. Ezenfelül az EU fenntartható finanszírozási kezdeményezése a maga nemében az első, amely a pénzügyi ágazatnak a fenntartható jövőre való szükségszerű áttérésben betöltött szerepét taglalja.

Sürgős felhívás a változtatások fokozására és felgyorsítására

Noha az elért eredmények jelentősek, Európa nem fogja megvalósítani a „jólét bolygónk felélése nélkül” jegyébe illeszkedő fenntarthatósági jövőképét, ha folytatja a gazdasági növekedés előmozdítását, és a környezeti és társadalmi hatások kezelésére törekszik. A jelentés szorgalmazza, hogy az európai országok, vezetők és politikai döntéshozók ragadják meg a lehetőséget, és a következő évtizedben radikálisan fokozzák és gyorsítsák fel azokat az intézkedéseket, amelyekkel Európa visszakerül a megfelelő pályára ahhoz, hogy teljesítse a visszafordíthatatlan változások és károk elkerüléséhez szükséges közép- és hosszú távú környezetpolitikai céljait.

A jelenlegi szakpolitikai intézkedések a jövőbeli előrelépés elengedhetetlen alapját képezik, de nem elegendőek. Európának rá kell kapcsolnia, bizonyos kihívásokat másként kell kezelnie, és újra kell gondolnia a beruházásokat.

Európa céljainak megvalósítása a jelenlegi szakpolitikák jobb végrehajtását és koordinációját igényli. További szakpolitikai intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy alapvető változás következzen be a modern életmódunkat támogató legfontosabb termelési és fogyasztási rendszerekben, például a jelentős környezeti hatást kifejtő élelmiszeripar, energetika és mobilitás területén.

A jelentés a fenntarthatóságra való áttéréshez való kormányzati hozzájárulás fontosságát és a szemléletváltás szükségességét is kiemeli. Európának például újra kell gondolnia, hogyan alkalmazza a meglévő innovációkat és technológiákat, hogyan tökéletesíthetők a termelési folyamatok, hogyan mozdítható elő a fenntarthatóságra irányuló kutatás és fejlesztés, és hogyan ösztönözhető a fogyasztási minták megváltozása és az életmódváltás.

Végezetül e változások megvalósításához be kell fektetni a fenntartható jövőbe, és meg kell szüntetni a közpénzek környezetkárosító tevékenységek támogatására való felhasználását. Európának számos előnye fakad majd a beruházási prioritások ilyen irányú megváltozása miatt megnyíló gazdasági és társadalmi lehetőségekből. Ugyanakkor elengedhetetlen lesz a közvélemény aggodalmainak eloszlatása és az áttérés – a társadalmilag igazságos átmenet – széles körű támogatásának biztosítása.

„Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben még lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. Felmérésünkből az derül ki, hogy a fokozatos változások előrelépést eredményeztek bizonyos területeken, de meg sem közelítik a hosszú távú céljaink eléréséhez szükséges mértéket. Már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, technológiákkal és eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyük a legfontosabb termelési és fogyasztási rendszereket, például az élelmiszeripart, a mobilitást és az energiaipart. Jövőbeni jóllétünk és boldogulásunk ennek, valamint annak is a függvénye, hogy képesek vagyunk-e a széles körű társadalmi fellépést a változások előidézéséhez és egy jobb jövő megteremtéséhez használni” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

A környezet állapota romlott, a kilátások vegyesek

Az EEA legutóbbi – 2015-ös – környezeti állapotjelentése óta nem javultak az általános környezeti tendenciák. Az értékelés megjegyzi, hogy míg a 2020-ra kitűzött célok többsége, különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok nem fognak teljesülni, még mindig van esély a 2030-ra és 2050-re kitűzött hosszabb távú célok teljesítésére.

Európa komoly előrelépést ért el az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság terén. A közelmúltbeli tendenciák azonban lassabb előrehaladásra mutatnak rá olyan területeken, mint az üvegházhatású gázok, az ipari kibocsátások, a hulladékképződés csökkentése, az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának javítása. Előretekintve megállapítható, hogy az előrehaladás jelenlegi mértéke nem lesz elegendő a 2030-ra és a 2050-re kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok teljesítéséhez.

Az európai biológiai sokféleség és természet védelme és megőrzése továbbra is az a legjelentősebb terület, amelyen nehezen megy az előrelépés. Az e területen 2020-ra kitűzött 13 konkrét szakpolitikai célból valószínűleg mindössze kettő teljesül: a védett tengeri területek és a védett szárazföldi területek kijelölése. 2030-ra előretekintve megállapítható, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, azok a természet további romlását, valamint a levegő, a víz és a talaj további szennyezését eredményezik.

Az éghajlatváltozás, a lég- és a zajszennyezés környezetre és emberi egészségre kifejtett hatásai továbbra is aggodalomra adnak okot. A kisméretű szálló pornak való kitettség felelős évente kb. 400 000 korai halálesetért Európában; ez a közép- és a kelet-európai országokat sújtja aránytalanul nagymértékben. Ezen kívül egyre több aggodalomra adnak okot a veszélyes vegyi anyagok és az azok által okozott kockázatok. Előretekintve megállapítható, hogy az egészséget veszélyeztető környezeti kockázatok csökkentésével kapcsolatos kilátások javulnának a környezet- és az egészségügyi politika jobb integrálása révén.

ES.1 táblázat   A múltbeli tendenciák, a kilátások és a szakpolitikai célkitűzések/célok teljesítésének távlatai – Összefoglaló

Megjegyzés: A célok/célkitűzések oszlopban megadott év nem a pontos határidőt jelöli, hanem egy hozzávetőleges érték.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tendenciái és prognózisai az EU-28 területén 1990 és 2050 között

Forrás: SOER 2020 p.158

A fenntartható jövő még mindig lehetséges: hol kell fellépni?

Európa alacsony széndioxid-kibocsátásra és fenntarthatóságra vonatkozó jövőképének megvalósítása még mindig lehetséges. A jelentés hét kulcsfontosságú területet vázol, ahol határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa visszatérjen a 2030-ra és 2050-re kitűzött céljai és ambíciói teljesítéséhez szükséges megfelelő pályára.

1. A meglévő környezetpolitikák kiaknázatlan potenciáljának megvalósítása. A meglévő szakpolitikák teljes körű végrehajtása Európát nagyban hozzásegítené a 2030-ra kitűzött környezetvédelmi célok eléréséhez.
2. A fenntarthatóság ösztönzése mint a szakpolitikai döntéshozatal kerete. Kötelező célokat kitűző, hosszú távú szakpolitikai keretek kidolgozása – először az élelmiszer-ellátási rendszer, a vegyi anyagok és a földhasználat területén – következetes fellépést fog ösztönözni és vezérelni a különböző szakpolitikai területeken és a társadalom egészében.
3. Vezető szerep a fenntarthatóság irányába tett nemzetközi fellépésben. Az EU-nak ki kell használnia diplomáciai és gazdasági befolyását ahhoz, hogy előmozdítsa az ambiciózus nemzetközi megállapodások elfogadását olyan területeken, mint a biológiai sokféleség és az erőforrás-felhasználás.
4. Az innováció előmozdítása a társadalom egészében. A jelenlegi irány megváltoztatása közvetlenül függ az olyan innováció különféle formáinak megjelenésétől és elterjedésétől, amely új gondolkodásmódokat és életmódokat indíthat be.
5. A beruházások fokozása és a pénzügyi ágazat irányváltása a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében. Ehhez be kell fektetni a jövőbe: az innováció és a természetalapú megoldások támogatásához a közpénzek teljes körű felhasználásával, fenntartható közbeszerzéssel, valamint az érintett ágazatok és régiók támogatásával. Ezenkívül a pénzügyi ágazatot a fenntartható finanszírozásról szóló uniós cselekvési terv végrehajtásával és figyelembevételével be kell vonni a fenntartható beruházásokba.
6. A kockázatok kezelése és a társadalmilag igazságos átmenet biztosítása. A fenntarthatósági átmenethez szükség lesz arra, hogy a társadalmak felismerjék az esetleges kockázatokat, lehetőségeket és kompromisszumokat, és átgondolják, miként lehet ezeket kezelni. Az uniós és a nemzeti szakpolitikák alapvető szerepet játszanak abban, hogy „méltányos átmenet” valósuljon meg, biztosítva, hogy senki se maradjon le.
7. Több ismeret és know-how létrehozása. Ennek keretében további hangsúlyt kell helyezni a környezetterhelést mozgató rendszerek, a fenntarthatóság felé vezető utak, az ígéretes kezdeményezések és a változást akadályozó tényezők megértésére. A rohamosan változó világban való eligazodáshoz az oktatásba és szakértelembe való befektetésen keresztül további kapacitásépítésre van szükség.

További források:

SOER 2020 Teljes szöveg – Integrált értékelés

SOER 2020 – Vezetői összefoglaló (fordítások elérhetők)

SOER 2020 – Internetes összefoglaló