A tisztább levegő kedvező hatással van az emberi egészségre és az éghajlatváltozásra

Európa levegőjének minősége jelentősen javult, mióta az Európai Unió és tagállamai az 1970-es években a levegő minőségére vonatkozó szakpolitikákat és intézkedéseket vezettek be. A jelentősebb légszennyezési kibocsátás-források legtöbbjéből, többek között a közlekedésből, az iparból és az energiatermelésből származó kibocsátásokat ma már szabályozzák, és ezek általában csökkenést mutatnak, de nem mindig a tervezett mértékben. A levegőszennyezettség magas koncentrációja továbbra is jelentős hatással van az európaiak egészségére; a legnagyobb veszélyt a szálló por és a nitrogén-dioxid jelenti.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi éves levegőminőségi jelentése rámutat arra, hogy az európai nagyvárosokban élő emberek többsége még mindig az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) által károsnak tekintett mértékű légszennyezésnek van kitéve. A jelentés szerint 2014-ben 41 európai országban a szálló por koncentrációja volt felelős közel 428 000 idő előtti elhalálozásért, amelyből 399 000 a 28 uniós országban következett be.

A szennyezett levegőnek jelentős gazdasági hatásai is vannak, növeli az egészségügyi költségeket, csökkenti a munkavállalók termelékenységét, és károsítja a talajt, a terményeket, az erdőket, tavakat és folyókat. Bár a légszennyezést gyakran a szennyezési csúcsidőszakokkal és eseményekkel azonosítják, a hosszú ideig tartó, alacsonyabb koncentrációnak való kitettség még nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre. 

A légszennyezés csökkentése elősegíti az éghajlatváltozás kezelését

A szén-dioxid a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elsődleges, de nem az egyetlen kiváltó oka. Sok más, „éghajlat-befolyásolóként” ismert, gáznemű és szemcsés összetevő befolyásolja a Föld légkörében visszamaradó napenergia mennyiségét (ideértve a hőt is).

A metán például nagyon erőteljes, a mezőgazdasági tevékenységek során keletkező, éghajlat-befolyásoló és légszennyező anyag, amely szorosan kapcsolódik az állattenyésztéshez és a húsfogyasztáshoz. A szálló por egy másik, az éghajlatváltozást és a levegő minőségét is befolyásoló légszennyező anyag. Összetételétől függően hűtő vagy fűtő hatással lehet a helyi és a globális éghajlatra. A korom például, amely a szálló por egyik összetevője és a üzemanyagok tökéletlen elégetésének eredményeként keletkezik, elnyeli a légkörbe jutó napsugárzást és infravörös sugárzást, így fűtő hatása van.  

Az éghajlatot befolyásoló rövid élettartamú anyagok - mint a korom, metán, ózon és ózon előanyagai - kibocsátásának csökkentésére tett intézkedések kedveznek az emberi egészségnek és az éghajlatnak is. Az üvegházhatást okozó gázokat és a légszennyező anyagokat kibocsátó légszennyező források azonosak. Ezért bármelyik kibocsátás a csökkentése előnyökkel járhat, ideértve a költségek csökkenését is.

Ugyanakkor a múltban - többek között a éghajlatváltozás szempontjából -kedvező hatásúnak ítélt, és ezért ösztönzött intézkedések akaratlanul is károsan befolyásolták a levegő minőségét. Sok országban például előnyben részesítették a dízelüzemű járműveket, de bebizonyosodott, hogy ezek nagy mennyiségű légszennyező anyagot bocsátanak ki. Hasonlóképpen, a megújuló fával tüzelés ösztönzése Európa egyes területein sajnos a szálló por nagy mennyiségét eredményezte a helyi levegőben. Tanulnunk kell ezekből a példákból, és meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az általunk bevezetni kívánt intézkedések következményeit kellően megértettük és számításba vettük.

Az éghajlatváltozás és a levegő minősége közötti összefüggések nem korlátozódnak pusztán az ugyanazon forrásokból a légkörbe bocsájtott azonos szennyezőanyagokra. Az éghajlatváltozás maga is súlyosbíthatja a légszennyezettségi problémákat. A világ számos térségében várható, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz a helyi időjárásra, ideértve a hőhullámok gyakoriságát és a megrekedő állott levegő előfordulását. A több napsütés és magasabb hőmérséklet nem csak a megnövekedett ózonszintű időszakokat hosszabbíthatja meg, de az ózon-csúcskoncentrációt is növelheti. Ez Európa néhány térsége számára, ahol gyakran előfordul a talaj közeli ózon rendkívül magas szintje, nem túl kedvező kilátás.

A helyitől a globális szintig terjedő egységes intézkedések bevezetése

A légszennyezés nem mindenütt egyforma. Sokféle forrásból különböző légszennyező anyag kerül a légkörbe. A közúti közlekedés, a mezőgazdaság, az erőművek, az ipar és a háztartások a levegőt szennyező anyagok legnagyobb kibocsátói Európában. A légkörbe kerülve ezek a légszennyezők más szennyezőanyagokká alakulhatnak és továbbterjedhetnek. Ennek az összetett problémának a kezelésére szakpolitikák kidolgozása és bevezetése nem könnyű feladat.

A kibocsátó források sokfélesége - mind földrajzi eloszlás, mind gazdasági tevékenység szempontjából - szükségessé teszi a több szintű intézkedéseket, a helyitől egészen a nemzetközi szintig terjedően. Nemzetközi egyezmények célul tűzhetik ki a légkörbe kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentését, de helyi intézkedések nélkül - úgymint tájékoztató kampányok szervezése, a rendkívül környezetszennyező járművek eltávolítása a nagyvárosokból, vagy autómentes belvárosi zónák kialakítása - erőfeszítéseink nem hoznák meg teljesen a várt eredményeket. Ez a sokféleség azt is jelenti, hogy nem létezik mindenhol alkalmazható egységes megoldás a légszennyezés problémájára. A szennyeződésnek való kitettség és az ebből eredő károsodás csökkentése érdekében a hatóságoknak intézkedéseikben figyelembe kell venniük a helyi adottságokat, úgymint a kibocsátó szennyezőforrások, a demográfiai jellemzők, a közlekedési infrastruktúra és a helyi gazdaság.

A helyi, nemzeti, európai és globális szintű fellépés egységességének elősegítése érdekében az Európai Bizottság szerte Európából összehívta az érintett feleket a novemberben megrendezett Tiszta Levegő Fórumon (Clean Air Forum). A Fórum, amelyet Párizsban rendeztek, nem csak a nagyvárosok levegő-minőségének javítására összpontosított, hanem a mezőgazdasági tevékenységekből származó légszennyezés kérdésére is. Ugyanakkor a tiszta levegő érdekében tett intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztésekre és üzleti lehetőségekre is felhívta a figyelmet.

A szennyeződésnek való kitettség minimalizálásának kulcsa a tájékoztatás

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagországaival együttműködve, hosszabb időszakokat felölelő, összehasonlítható adatokat gyűjt a levegő minőségére vonatkozóan. Az összegyűjtött adatokat alapul véve mérjük a fejlődést, elemezzük a tendenciákat és keressük a kapcsolatot a kibocsátó szennyezőforrások, mint például a közúti közlekedés, és levegő minőségének aktuális mérőszámai között.

Szükség esetén a megfigyelőállomásokról származó mérések kiegészíthetők műholdas megfigyelésekkel. Copernicus földmegfigyelési programja keretében az Unió októberben felbocsátott egy új műholdat, amelynek feladata a légszennyezés figyelése, és amely már meg is kezdte a képek közvetítését. Ezeket az adatokat aztán rendszeresen megosztjuk a nagyközönséggel és a politikai döntéshozókkal. Fontos megjegyezni, hogy az Ügynökség csak a kültéri levegő minőségével foglalkozik, és nem azzal, amelyet az otthonunkban vagy a munkahelyünkön belélegzünk, bár ez is közvetlen hatással van egészségünkre. 

Mivel arra törekszünk, hogy a leginkább naprakész adatokat nyújtsuk, az Európai Bizottsággal együttműködve kifejlesztettünk egy új online szolgáltatást: az európai levegőminőségi mutatót. A Tiszta Levegő Fórumon bemutatott levegőminőségi mutató - az Európa-szerte több mint 2000 levegőminőségi megfigyelőállomás által elvégzett mérések alapján - az aktuális levegőminőségi helyzetről ad tájékoztatást. A mutató lehetővé teszi a polgárok számára, hogy egy interaktív térkép segítségével ellenőrizhessék a levegő minőségét, megfigyelőállomásokra lebontva, az emberek egészségét és a környezetet károsító öt fő szennyezőanyag alapján: úgymint a szálló por (PM_2.5 és PM₁₀), a talaj közeli ózon, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid. Ez az eszköz lehetővé teszi számunkra, hogy ezeket az adatokat megosszuk minden olyan európai polgárral, akit érdekel a légszennyezés problémája. Mindannyian ellenőrizhetjük a levegő minőségét ott, ahol vagyunk, és óvintézkedéseket tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a szennyeződésnek való kitettségünk mértékét.

A tájékoztatás kétségkívül elengedhetetlenül fontos a légszennyezés problémájának kezelésében és az ebből fakadó káros hatások csökkentésében. Ugyanakkor, a levegő minőségének javítása és az Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos hosszabb távú céljainak elérése érdekében a kibocsátás kérdésével minden gazdasági ágazatban és rendszerben foglalkoznunk kell, így például a mobilitási, az energia- és élelmiszerágazatban. Meg kell értenünk azokat a termelési és fogyasztási szokásokat, amelyek a kibocsátást előidézik. Ez az egyetlen előrevivő út. Az EEA mint tudáspartner készen áll arra, hogy segítséget nyújtson ezeknek a hosszú távú céloknak az eléréséhez. 

Hans Bruyninckx

az EEA ügyvezető igazgatója

A vezércikk az EEA hírlevelének 4/2017. számában jelent meg, 2017. december 15-én.