következő
előző
tételek
European Union flag
Home
Topics
Analysis and data
Countries
Newsroom
About us

A víz és a tengeri környezet

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2020. 11. 23.
9 min read
Bolygónkon az élet minden formája, így az ökoszisztéma, a társadalom és a gazdaság is a víztől függ. A tengeri és édesvízi ökoszisztéma számtalan létfontosságú funkciót lát el:
  • szűri, hígítja és tárolja a vizet,
  • megelőzi az árvizeket,
  • fenntartja az éghajlati egyensúlyt helyi és világszinten,
  • védi a biológiai sokféleséget.

Mindkét ökoszisztéma áruk és szolgáltatások, természeti erőforrások, kereskedelmi és közlekedési módok, és szabadidős lehetőségek széles körét kínálja. Ezen előnyök megóvásához ugyanilyen széles körű kitekintésre van szükség. A vízről és a tengeri környezetről szóló szakpolitikának szervesen össze kell kapcsolódnia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a biológiai sokféleségre vonatkozó szakpolitikával. Ezeket a különféle érintett ágazatokról, köztük a mezőgazdaságról, a turizmusról, az energiáról és a közlekedésről szóló szakpolitikával is integrálni kell.

Az európai édesvízi források egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a tengereket és part menti területeket pedig jelentős mértékben megváltoztatták az emberi tevékenység évszázadai. Ez környezeti változásokat okozott a part menti és a tengeri ökoszisztémában, például vízszennyezést és eutrofizációt (vagy a tápanyagok feldúsulását), a biológiai sokféleség csökkenését, a táj romlását, és a tengerpart erózióját. 

Az olyan igénybevétel, mint a földhasználat, a vízkivétel és az éghajlatváltozás módosíthatja a víztestek természetes körforgási rendszerét. Egyes területeken ráadásul a vízhasználat meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget, ami vízhiányhoz vezet. Javítanunk kell a tengeri és édesvízi erőforrások felhasználásának és kezelésének módján, ha továbbra is részesülni akarunk a vízi ökoszisztémák nyújtotta létfontosságú szolgáltatásokból.

A vízi és tengeri erőforrások megóvása – és az ökológiai minőségük biztosítása – az uniós környezetvédelmi politika egyik sarokköve. A 2000-ben bevezetett vízügyi keretirányelv (WFD) és a 2008-as tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (MSFD) adja meg a keretet a teljes vízi ökoszisztéma kezeléséhez. Az irányelvek az édesvízi és tengeri erőforrásaink jó környezeti állapotának megvalósítását tűzik ki célul, amihez a teljes ökoszisztémát alapul vevő, avagy holisztikus szemléletet alkalmaznak.

Európa vizei sokkal tisztábbak ma, mint 25 évvel ezelőtt, mivel a szennyvíztisztító rendszerekbe való beruházásnak köszönhetően csökkent a városi szennyvízkezelésből eredő szennyezés. A vízügyi keretirányelv 2015-re meghatározott célját azonban csak az európai felszíni víztestek 53%-a esetében sikerült elérni. A többi még mindig rossz ökológiai állapotban van (2012-es vízgyűjtő-gazdálkodási jelentés).

A szennyvízkezelés nagyarányú fejlődése, a túlhalászás visszaszorítása, és a védett tengeri területek növekedése ellenére az MFSD-ben a parti és tengeri környezetre vonatkozóan 2020-ra kitűzött célok elérése is kihívást jelent.

 

Az EU szakpolitikái

A közös európai vízi és tengeri környezet, az erőforrások és ökoszisztémák szennyezéssel, túlhasználattal, és strukturális változásokkal szembeni védelméhez uniós szinten összehangolt fellépésre lesz szükség.

A vízügyi keretirányelv keretet biztosít az Unión belüli vízvédelemhez és -gazdálkodáshoz. Az uniós tagállamok 2010-ben 160 vízgyűjtő-gazdálkodási tervet adtak ki a 2009–2015 közötti időszakra, amelyek a vízi környezet védelmére és javítására irányultak. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második, a 2016–2021 közötti időszakra vonatkozó sorozatát 2016/2017-ben véglegesítették.

Az Európai Bizottság 2012-ben tette közzé Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló tervet (COM(2012)673). A középpontjában azok a szakpolitikai intézkedések állnak, amelyek javítani fogják a jelenlegi vízügyi jogszabályok gyakorlati alkalmazását, és a vízpolitikai célok beépítését más szakpolitikákba. A terv a vízhasználat hatékonyságára és a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozó vízügyi szakpolitikákra épül, az EU 2020-as stratégiájával megegyező, 2050-ig tartó időszakra nézve.

A vízügyi keretirányelv és a terv mellett négy további vízügyi irányelv gondoskodik az európai vizek jó állapotáról:

Az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását szorgalmazó, az árvizekről szóló irányelv (2007/60/EK) ugyancsak nagymértékben támogatja a vízügyi keretirányelv célkitűzéseit.

Az MSFD a vízügyi keretirányelv és az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek támogatásával integrált, az ökoszisztéma teljességét alapul vevő válaszlépést jelent, amelynek célja a jó környezeti állapot elérése, több különálló környezeti szempontból.

Az MSFD-ben előírtak szerint 2012-ben három fontos lépésre került sor az irányelv végrehajtásában: (1) a tagállamok jelentést nyújtottak be a tengeri vizeik aktuális környezeti állapotát felmérő kezdő értékelésről (az MSFD 8. cikke); (2) a tagállamok meghatározták, hogy az érintett tengeri régiók és alrégiók vonatkozásában mit jelent a jó környezeti állapot (az MSFD 9. cikke); és (3) a tagállamok környezetvédelmi célokat, és ezekhez tartozó mutatókat állapítottak meg, hogy útmutatással szolgáljanak a jó környezeti állapot 2020-ig való elérésére irányuló előrehaladáshoz (az MSFD 10. cikke).

Az EU más fontos, a tengeri kérdésekhez koherensen viszonyuló, és a különböző szakpolitikai területek közötti jobb koordinációt megvalósító szakpolitikái még az integrált tengerpolitika (IMP), a tengerparti övezetek integrált kezelése (ICZM), a tengeri területrendezésről szóló irányelv (2014/89/EU), és a közös halászati politika (KHP).

Az európai vizek nemcsak az EU számára fontosak. Az alábbi szervezetek és egyezmények keretében évtizedek óta szoros regionális és nemzetközi együttműködés folyik:

Az EEA Eionet struktúrája szintén szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy harmonizált politikai és végrehajtási keret alakuljon ki az EU-n kívüli EGT-tagországok és szomszédos országok körében.

 

Az EEA tevékenységei

Az EEA feladata, hogy időszerű, célzott, releváns és megbízható információt adjon a vízi és tengeri kérdésekről. Ezt támogatja a belvizekkel, part menti és tengeri vizekkel foglalkozó európai témaközpont (ETC/ICM).

Az EEA támogatja a meglévő és készülő uniós víz- és tengerpolitika végrehajtását és értékelését. Hozzájárul egy átfogó tudásbázis megteremtéséhez, amely egyszerre foglalkozik az európai vízi és tengeri ökoszisztémák megőrzésével, tűrőképességével és helyreállításával. Ez szilárd alapot nyújt a politikai döntéshozatalhoz; és jelentések, adatok, mutatók és értékelések formájában jelenik meg, amelyek kivétel nélkül hozzáférhetők az EEA weboldalán és az online tájékoztató platformokon (WISE-Freshwater, WISE-Marine).

Az európai vízügyi információs rendszer (WISE) az Európai Bizottság (a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont és az Eurostat) és az EEA között létrejött partnerség. A WISE az édesvízi ismeretek átfogó portálja. A WISE fontos része, a vízügyi adatközpont közli az uniós intézmények által az érdekelt felek részére összegyűjtött adatokat és egyéb információkat. A WISE adatmegjelenítő felületei és interaktív térképei információk széles köréhez adnak hozzáférést, és lehetővé teszik ezek földrajzi összefüggésekben való megjelenítését.

A WISE-Marine fejlesztése folyamatban van; ez a webalapú portál a tengeri környezetről szóló információk uniós szintű megosztására szolgál. Azzal, hogy európai léptékben foglalkozik a tengeri környezet állapotával, kiegészíti a hasonló, regionális és nemzeti szintű platformokat, például a regionális tengeri egyezményeket és a tagállamok tengeri információs rendszereit. A WISE-Marine a közös szabályoknak megfelelően fogja közölni az adatokat és információkat, és hozzá fog járulni a tengeri környezet megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jobb döntéshozatalhoz.

Az EEA a környezet állapotáról szóló, 5 évente kiadott jelentései (SOER) mellett az európai vizek és a tengeri környezet állapotát értékelő jelentéseket is közöl: Az európai tengerek állapota (2015), Az európai fürdővizek minősége (2016, 2017), Tengeri eredetű élelmiszerek Európában (2016), Folyók és tavak az európai városokban (2016), Európai vízpolitika és az emberi egészség (2016), A sarkvidéki környezet (2017), és feljegyzés a vízárakról (2017).

Az EEA jelentései a vízügyi politika olyan kritikus szempontjaival foglalkoznak, mint az erőforrás-hatékonyság és a gazdaság, ökológiai és kémiai állapot, hidromorfológia (vagy a víztestek fizikai jellemzői), sebezhetőség, és biológiai sokféleség.

Az ETC/ICM technikai jelentéseket is közöl, ezek a weboldalán érhetők el.

Kitekintés

Az EEA a továbbiakban is közli az információkat és értékeléseket, és ennek során egyre nagyobb figyelmet fordít az ökoszisztéma alapú megközelítésre és a fenntarthatóságra a vízgazdálkodásban és az európai tengerek használatában. A WISE továbbra is helyet biztosít az ahhoz szükséges tudásbázisnak, hogy felügyelje Európa előrehaladását az édesvízi és tengeri környezet jó környezeti állapotának elérése felé vezető úton.

Kapcsolódó hivatkozások

Kapcsolódó tartalom

Kapcsolódó adatok

Data
Archived
WISE WFD Database The WISE-WFD database contains data from River Basin Management Plans reported by EU Members States according to article 13 of the Water Framework Directive. The full database is quite complex and not yet made available for public download. However, a number of aggregation queries have been made, these aggregation queries extract data from the database and present it as data tables that can be downloaded in Excel format. Most of the reported data are considered final, however, in some cases they are considered provisional by Member States. The aggregation tables are updated when the underlying WFD Database is updated with new or corrected data. It is therefore important to associate the use of any information in the tables with the date in which data was retrieved. The tables are organised for an access at various levels of overviews versus details - aggregated at country, river basin district (RBD) or in some cases even RBD-subunit level.

Kapcsolódó kiadványok

kiadvány The Arctic Environment This European Environment Agency (EEA) report contributes to the growing international discourse on the Arctic region. It is both timely and important, since it examines the increasingly rapid changes that are taking place in the Arctic from a European perspective. It considers the national, regional and global challenges and opportunities that are emerging as a result
kiadvány European bathing water quality in 2016 Every summer, European holiday resorts fill up with tourists eager to enjoy the warmer weather and the beautiful natural surroundings of this diverse continent. For many, the summer vacation is synonymous with swimming in the sea or in a lake, so it is natural that water quality is an important factor in choosing a destination. To help citizens make informed choices, the European Environment Agency (EEA) and the European Commission publish the annual European bathing water quality report. The information contained in this edition - which covers bathing water quality in 2016 in the EU Member States, Albania and Switzerland - indicates where good quality bathing water is likely to be found in 2017.
kiadvány European water policies and human health — Combining reported environmental information Society depends on the satisfactory and sustainable management of water. This report considers three pieces of EU water legislation targeted at particular sectors: the Bathing Water Directive, the Drinking Water Directive and the Urban Waste Water Treatment Directive, and looks at common issues in the context of the Water Framework Directive. A review of the implementation of each of the sectoral directives is provided.
kiadvány Rivers and lakes in European cities Most European cities have at least one river or lake crossing their urban landscape. Urbanisation has come at a cost to rivers and lakes, as they have been heavily degraded to enable development, carry waste, supply drinking water and facilitate transport and industry.
kiadvány Seafood in Europe — A food system approach for sustainability This report builds on a food system approach to explore the knowledge base, and the mesh of actors and activities that enable the EU to produce, trade and consume seafood. It then further assesses the implications of such a food system analysis for EU policy and knowledge development as a means to transform Europe's food system in line with sustainability goals. The report identifies three complementary pathways in the current EU food and seafood related policy framework, and the related knowledge base that can help support a more functional system.
kiadvány State of Europe's seas The main aim of this report is to assess whether Europe's seas can be considered healthy, clean and undisturbed, and productive. These are three core aspects of the EU's main marine policy instrument — the Marine Strategy Framework Directive — and relate to the condition of marine ecosystems and the human drivers of ecosystem change. This assessment also involves identifying the main sustainability challenges affecting our seas, and how the EU is responding to these challenges. Ultimately, the report argues that EU is not on the path to fulfil its ambition of achieving sustainable use of its seas; although it is fully empowered to do so through the current array of policies and knowledge. This report also discusses how a long-term transition to sustainability could then be secured using the available policies and knowledge.
kiadvány European waters - assessment of status and pressures This report's results present good and robust European overviews of the data reported by the first RBMPs, and of the ecological status and pressures affecting Europe's waters. Europe's waters are affected by several pressures, including water pollution, water scarcity and floods. Major modifications to water bodies also affect morphology and water flow. To maintain and improve the essential functions of our water ecosystems, we need to manage them well.

Lásd még

Lap Marine pollution and ecosystems This section of the zero pollution monitoring assessment presents available knowledge and trends on marine pollution and associated impacts on ecosystems, and assesses progress towards achieving relevant zero pollution targets and policy objectives.
Mappa Közlekedés Az EKÜ tagországaiban a közlekedés felelős a végső energiafogyasztás nagyjából harmadáért, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig több, mint az ötödéért. Ugyancsak nagy részben felelős a városi légszennyezésért és a zajártalomért. Ezen túlmenően jelentős hatással van a tájképre is, a természetes területi egységeket ugyanis kisebb földsávokra osztja, ami az állatokra és a növényekre nézve komoly következményekkel jár.
Mappa Földhasználat Európa a Föld egyik legintenzívebben használt kontinense, itt a legmagasabb a települések, termelési rendszerek (ideértve a mezőgazdaságot és az ipart) és az infrastruktúra céljára használt földterület aránya. A föld véges erőforrás: használatának módja a környezeti változások egyik fő oka, továbbá jelentős hatást gyakorol az életminőségre és az ökoszisztémákra, valamint az infrastruktúrák kezelésére.
Mappa Biodiverzitás - Ökoszisztémák Biodiverzitásnak (biológiai sokféleségnek) nevezik az ökoszisztémák (természeti tőke), fajok és gének változatosságát világszerte vagy egy bizonyos élőhelyen. Nélkülözhetetlen az emberi jóléthez, mivel olyan szolgáltatásokat nyújt, amely fenntartja a gazdaságainkat és társadalmainkat. A biodiverzitás kritikus fontosságú az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások — azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt — számára, mint amilyen a beporzás, a klímaszabályozás, az árvízvédelem, a talaj termékenysége, valamint az élelmiszerek, üzemanyagok, rostok és gyógyszerek előállítása.
Mappa
Archived
Mezőgazdaság Az EU földterületének majdnem felét mezőgazdasági termelők kezelik, így ez az ágazat az Európa környezetére nehezedő terhek egyik legfőbb forrása. Az elmúlt öt évtized során az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) – ez teszi ki az EU költségvetésének mintegy a felét – az ágazatot egyre fokozottabb intenzitásra ösztönözte, akárcsak a világ gazdaságának egyre erőteljesebb globalizálódása.
Mappa Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Az éghajlatváltozás folyamatban van, és várhatóan tovább folytatódik: a hőmérséklet nő, az évszakonkénti csapadékmennyiség változik, a gleccserek és a hótakaró folyamatosan olvad, a tengerszint pedig emelkedik. Számos régióban egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási és az éghajlatváltozást jelző események, amelyek miatt természeti veszélyekre, például heves áradásokra és aszályokra kell számítanunk. Az éghajlatváltozás ökoszisztémákra, gazdasági ágazatokra, az emberi egészségre és jóllétre gyakorolt hatásai és az ezzel kapcsolatos sebezhetőség Európa-szerte sokféle. Bizonyos mértékű éghajlatváltozás még akkor is elkerülhetetlen – és a hatásaihoz való alkalmazkodáshoz kiegészítő intézkedések szükségesek –, ha a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítések hatékonynak bizonyulnak.
Mappa Energia Az energia nem csak az ipari, kereskedelmi és társadalmi jólét számára alapvető fontosságú, hanem a személyes kényelem és mobilitás szempontjából is elengedhetetlen. Ugyanakkor környezetünk számára az energia termelése és fogyasztása lényeges terhelést jelent: üvegházhatású gázok és a levegő egyéb szennyezőanyagainak kibocsátásával, földhasználattal, hulladéktermeléssel és olajfoltokkal jár. Ezek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, a természetes ökoszisztémák és az épített környezet károsodásához, továbbá az emberi egészségre is káros hatással vannak.
Lap
Archived
Europe's environment — An Assessment of Assessments In support of the 2011 'Environment for Europe' Ministerial Conference in Astana, EEA has prepared 'Europe's environment — An Assessment of Assessments' (EE-AoA). This report provides a comprehensive overview of available sources of environmental information across the region which directly relate to the themes in focus at the Conference, water and related ecosystems, and green economy.
Lap
Archived
Оценка оценок — окружающей среды Европы В поддержку Конференции министров 2011 года ЕАОС подготовило доклад «Оценка оценок — окружающей среды Европы» (EE‑AoA). В центре внимания настоящей оценки оценок находятся две темы, обсуждаемые на Конференции в Астане: водные ресурсы и связанные с водой экосистемы и „зеленая“ экономика.
Lap
Archived
Окружающая среда панъевропейского региона В целях содействия процессу Европейской экономической комиссии ООН «Окружающая среда для Европы» Европейское агентство по окружающей среде (ЕАОС) выпускает регулярные доклады о состоянии окружающей среды панъевропейского региона.
Lap
Archived
The pan-European environment The EEA regularly reports on the state of the pan-European environment as a support to the UNECE 'Environment for Europe' process.

Permalinks

Geographic coverage

For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/themes/water/intro or scan the QR code.

PDF generated on 2024. december 22., 23:51

EEA Page URL QR

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18

Software version: EEA Plone KGS 23.9.14

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login