Itt az idő a nagyobb mértékben körforgásos Európára való átállás felgyorsítására

Az Európai Unió körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikáit az elmúlt években megerősítették, de még inkább kötelező erejűnek és célorientáltabbá kell válniuk ahhoz, hogy fel tudják gyorsítani a regeneratívabb gazdaság elterjedését Európában. Ez azt jelenti, hogy túl kell lépni a jelenleg a hulladékokra irányuló erőteljes hangsúlyon az erőforrás-felhasználás közvetlenebb kezelése érdekében. Az EEA „Accelerating circular economy in Europe — state and outlook 2024” (A körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása Európában – aktuális helyzet és kilátások 2024-ben) című jelentése ismerteti az erőforrás-felhasználásra vagy az anyaglábnyomra vonatkozó jövőbeli célok esetleges meghatározásának előnyeit és a fokozottabb mértékben körforgásos modellre való átállás felgyorsításának lehetséges módjait.

A körforgásos gazdaság kialakítása kulcsfontosságú része az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés kezelésére irányuló európai uniós törekvéseknek. Az EEA jelentése átfogó elemzést nyújt arról, hogy az EU hogyan halad a fokozottabban körforgásos gazdaságra való átállásban, milyen erőteljes szakpolitikai lépéseket tett az Európai Zöld Megállapodás keretében, és melyek a lehetőségek és kilátások ezek további felgyorsítására.

Eddig vegyes eredmények születettek

Európa természeti erőforrásoktól való erős függése miatt az anyagok, élelmiszerek és az üzemanyagok biztosítása jelentős környezeti és éghajlati hatásokkal jár . A jelentés szerint azonban az erőforrás-fogyasztás korábbi meredek növekedését követően ez a tendencia az elmúlt években stabilizálódott. Az EU erőforrás-fogyasztásának a gazdasági növekedéstől való mérsékelt szétválása figyelhető meg: a teljes anyagfogyasztás kismértékben csökkent, míg az EU bruttó hazai terméke (GDP) nőtt. Ugyanakkor Európa globális importtól való függősége egyes kritikus fontosságú nyersanyagok, fémtartalmú ércek és fosszilis tüzelőanyagok beszerzése tekintetében jelenleg növekszik, miközben a geopolitikai környezet egyre nagyobb kihívást jelent.

Az EU intézkedéseket vezetett be a körforgásos gazdaságra való átállás, azaz a jelenlegi „lineáris” termelési modellektől és fogyasztási mintáktól történő elmozdulás lehetővé tétele érdekében. Ezt az átalakulást az Európai Zöld Megállapodás egyik legfontosabb részét képező Körforgásos Gazdaság Cselekvési Terv rögzíti. Az elmúlt években Európában előrelépés történt a körforgásosság megvalósítása felé; mint például az újrahasznosítási arányok növekedése, valamint a megosztáson alapuló gazdaság és más körforgásos üzleti modellek megjelenése.

11,5%-os körforgásos anyag-felhasználási arányával 2022-ben Európa nagyobb arányban fogyasztott újrafeldolgozott anyagokat, mint a világ más régiói. Az EU-ban azonban lassú az előrehaladás, és még mindig messze vagyunk attól a céltól, hogy 2030-ra megduplázzuk az Unió körforgásos anyag-felhasználási arányát.

A jelenlegi körforgásos célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladást értékelve az EEA jelentése megállapítja, hogy e célkitűzések megvalósulásának valószínűsége a következő években alacsony vagy közepes.

A jelentés ugyanakkor rámutat arra, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos számos szakpolitika még mindig viszonylag új, és néhányat még nem is vezettek be teljes mértékben nemzeti szinten. Ráadásul időbe telik, amíg ezen intézkedések hatásai megváltoztatják az üzleti modelleket, a fogyasztási szokásokat és végső soron az erőforrás-felhasználási szokásainkat. A meglévő szakpolitikák végrehajtásán túl azonban még többet lehetne tenni.

Jövőbeli intézkedések

A jelentés megvizsgálja a jövőbeli lehetséges intézkedéseket is az EU erőforrásoktól való függetlenségének előmozdítása és importjuk csökkentése érdekében, például célkitűzések meghatározását és a jobb minőségű újrafeldolgozás előmozdítását, melynek esetében az anyagok a lehető leghosszabb ideig megőrzik eredeti funkciójukat és értéküket. A környezettudatos tervezés elveinek megvalósítása mellett döntő fontosságú a körforgásos jelleg fokozása a termékek használatának és élettartamának maximálisra növelése az újrahasználat, javítás és újragyártás révén.

Különös figyelmet kell fordítani a nyersanyagellátás gazdaságosságára is oly módon, hogy az ösztönzőkben és a nyersanyagárakban vegyék figyelembe azok környezeti hatását, és az újrafeldolgozott anyagok könnyebben visszakerülhessenek a gazdaságba.

E változások hátterében az áll, hogy a termékfogyasztás mértékét csökkenteni kell a jelenlegi fenntarthatatlan szintről, de az EU-ban a jelenlegi tendenciák sajnos az ellenkező irányba mutatnak. Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy a jövőbeli uniós szakpolitikákban figyelembe vegyék a fogyasztói igényekkel, a fogyasztói magatartás megváltoztatásának módjával, valamint az igazságos átmenet elveinek a jövőbeli intézkedésekbe történő beépítésével kapcsolatos, folyamatban lévő kutatások eredményeit.

Egyéb fő megállapítások

• A meglévő termékek értékének és funkciójának maximalizálása az egyes termékek esetében lényegesen intenzívebb használatot és sokkal hosszabb élettartamot igényel.
• Nem valószínű, hogy 2030-ra jelentősen csökkenthető lesz a hulladékképződés. Az újrafeldolgozás aránya egy ideig nőtt, de az elmúlt években stagnált.
• A körforgásos gazdaság általános sikere jelentős mértékben függ attól, hogy sikerül-e nagy mennyiségű kiváló minőségű másodlagos nyersanyagot visszaforgatni a termelési célú felhasználásba.
• Európa egyedül nem képes megfékezni a globális szinten jelentkező fenntarthatatlan erőforrás-felhasználást, ezért alapvető fontosságú az erőforrás-felhasználásra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó szilárd globális irányítási keret.