Cikkek

Az Európai Unió az 1980-as évek óta szakpolitikák és intézkedések elfogadásával és végrehajtásával jelentős előrelépést tett a levegőminőség javítása terén. Azonban továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberek egészségére Európában. Ez a kockázat az éghajlatváltozás hatásaival – például a szélsőséges hőséggel – együttesen még nagyobb veszélyt jelent, és leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat, például az időseket és a gyermekeket fenyegeti.

Olvasson bővebben

Európában javul a levegőminőség. A szennyezett levegő azonban még mindig rontja az egészségi állapotot, és megelőzhető halálesetekhez vezet, különösen a városokban. A jó hír az, hogy a közlekedés, a fűtés, az ipar és a mezőgazdaság területén megvannak a tisztább megoldások.

Olvasson bővebben

A környezetszennyezés hatással van egészségünkre és életminőségünkre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelései rámutattak ezekre a hatásokra, valamint azokra a lehetséges előnyökre, amelyeket a tisztább környezet biztosíthatna számunkra. Az európai szennyezőanyag-mentesség irányában megtett minden lépéssel rákos megbetegedéseket előzhetünk meg, és javíthatunk életminőségünkön.

Olvasson bővebben

Az Európai Unió ambiciózus tervekbe kezdett annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben drasztikusan csökkentse a kibocsátást és a szennyezést. Ennek része a közelmúltban elindított szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, amely a levegő-, víz- és talajszennyezésnek az emberi egészségre és a környezetre már nem károsnak tekintett szintekre való csökkentésére összpontosít. Leültünk egy beszélgetésre Ian Marnanevel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetért, egészségért és jóllétért felelős szakértőjével, aki jelenleg az EEA szennyezőanyag-mentességről szóló, hamarosan elkészülő jelentésén dolgozik, amelyet várhatóan az idei év folyamán teszünk közzé.

Olvasson bővebben

Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.

Olvasson bővebben

Az EU környezetvédelmi jogszabályainak középpontjában egy egyszerű, de erőteljes elképzelés áll: a „szennyező fizet” elve. Ezt az elvet adók, bírságok és egyéb intézkedések – például a szennyezőanyag-kibocsátási kvóták és a környezeti felelősségről szóló irányelv– formájában alkalmazzák. Geert Van Calster professzorral beszélgettünk erről az elvről, annak előnyeiről és hiányosságairól.

Olvasson bővebben

Tavaly tavasszal a koronavírus hetek alatt átformálta a világot. Az általunk magától értetődőnek tartott dolgok közül sok hirtelen nem állt többé rendelkezésünkre. A világjárvány meglepte a világot, de a fertőző betegségekkel foglalkozó tudósok véleménye szerint megjelenése csak idő kérdése volt.

Olvasson bővebben

Célzott fellépésre van szükség ahhoz, hogy Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak – köztük a szegényeknek, az időseknek és a gyermekeknek – fokozott védelmet nyújtsunk a környezeti veszélyekkel, például a lég- és zajszennyezéssel és a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben. Aleksandra Kazmierczak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó szakértője ismerteti a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, illetve a lég- és zajszennyezésnek, valamint az extrém hőmérsékletnekvaló kitettség közötti összefüggéseket vizsgáló új EEA-jelentés főbb megállapításait.

Olvasson bővebben

Sok ember a „higany” szó hallatán még most is a hőmérőkre asszociál, és a legtöbbjük azt is tudja, hogy ez az elem mérgező. A toxicitása miatt a higany lassan eltűnik az uniós termékekből, de még mindig nagy arányban van jelen a levegőben, vízben, talajban és az ökoszisztémákban. A higany még mindig problémát jelent, és milyen lépéseket tesznek ez ellen? Megkérdeztük Ian Marnane-t, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség fenntartható erőforrás-felhasználással és iparral foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

A környezetvédelmi szakpolitika kialakítása nem könnyű feladat. Egyrészről, az európaiak szeretnék élvezni a jól működő gazdaság előnyeit. Másrészről viszont az életmódunkra vonatkozó döntéseinkért jelentős környezeti és egészségügyi árat kell fizetnünk. A természet, a gazdaság és az emberi egészség közötti kapcsolat szisztematikus kiismerése elengedhetetlen a rendelkezésre álló legjobb szakpolitikai lehetőségek feltárásához. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja a szakpolitikai döntéshozatal támogatása az ilyen jellegű szakértelem biztosításával.

Olvasson bővebben

Európában egyre nagyobb mennyiségű adat gyűjtése zajlik, ami hozzájárul környezetünk jobb megértéséhez. Az Európai Unió Copernicus programjának keretében gyűjtött Föld-megfigyelési adatok új kihívásokat és lehetőségeket kínálnak környezetvédelmi ismereteink javítására. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az aktuális Copernicus adatok meglévő tudásbázisunkkal való ötvözésével arra törekszik, hogy Európa-szerte támogassa a döntéshozókat és a polgárokat a helyi, nemzeti és globális kihívások kezelésére irányuló intézkedések meghozatalában.

Olvasson bővebben

Az elmúlt évtizedekben a jogi szabályozásnak, technológiának és számos országban az erősen légszennyező fosszilis üzemanyagok mellőzésének köszönhetően Európában javult a levegő minősége. Ugyanakkor sok ember továbbra is ki van téve a légszennyezés negatív hatásának, különösen a nagyvárosokban. A légszennyezés problémájának kezeléséhez összetettsége miatt összehangolt, több szintű intézkedésre van szükség. A lakosság bevonása érdekében elengedhetetlen, hogy időben, és számukra hozzáférhető módon információhoz jussanak. Az általunk a közelmúltban bevezetett levegőminőségi mutató éppen ezt a célt szolgálja. A levegő minőségének javulása nem csak az egészségünkre van jó hatással, de segíti az éghajlatváltozás problémájának kezelését is.

Olvasson bővebben

Múlt hónapban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiadta „Levegőminőség Európában” című jelentését, amely kimutatta, hogy míg a levegő minősége lassan javul, a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot Európában továbbra is a légszennyezettség jelenti. Alberto González Ortizt, az EEA levegőminőségi szakértőjét a jelentés eredményei mellett arról is kérdeztük, hogy különböző technológiák, mint például a műholdképkészítés hogyan járul hozzá a levegőminőség javításának kutatásához.

Olvasson bővebben

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

„A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedek során lényegesen javult a helyzet számos légszennyező anyagnak való kitettség terén. E szennyező anyagok, amelyek tekintetében a legjelentősebb csökkentéseket értük el, azonban nem azok, amelyek a legártalmasabbak az emberi egészségre és a környezetre nézve” – mondja Valentin Foltescu, aki az EEA nál a levegőminőség értékelésével és adatszolgáltatással foglalkozik. Megkérdeztük Valentint, hogy mit tesz az EEA a levegőminőséggel kapcsolatban, és hogy mit mutatnak a legfrissebb adatok.

Olvasson bővebben

A tél beköszöntével minden évben megnyílnak a koppenhágai városközpontban lévő híres, régi vidámpark, a Tivoli-kert kapui, és ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a karácsonyi évad. 2009 decemberében a Tivoli csillogó fényeit azonban minden bizonnyal el fogja halványítani a dán fővárosban megrendezésre kerülő 15. COP — a globális éghajlatváltozással foglalkozó eddigi legfontosabb találkozó —, amelyre sok ezer diplomata, politikus, üzletember, környezetvédelmi aktivista és éghajlatváltozással foglalkozó szakértő gyűlik össze a világ minden részéről.

Olvasson bővebben

* A történet szereplői a képzelet szülöttei. Az adatok azonban valódiak. A történet 2008. július 27-én játszódik, amikor Brüsszelben levegőminőségi riasztást rendeltek el

Olvasson bővebben