Cél a szennyezőanyag‑mentesség Európában

Óhatatlanul párhuzamba állítjuk a világjárványt a klímaválsággal és a biológiai sokféleség válságával. A tudósok – meglehetősen pontos forgatókönyvek birtokában – figyelmeztettek bennünket egy világjárványra, de senki sem tudta pontosan, hogyan fog kialakulni.

Nem tudunk pontos képet alkotni egy olyan világról, amely két vagy akár négy fokkal melegebb. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen fordulópontokra számíthatunk teljes ökoszisztémák tekintetében. Egyértelmű számunkra, hogy ha nem teszünk határozott lépéseket, és nem törekszünk rendszerszintű átalakításra, kilátásaink nem biztatóak, és kifutunk az időből. Reméljük, hogy viszonylag rövid idő alatt képesek leszünk megfékezni a világjárványt. Sokkal nagyobb kihívást jelenthet azon károk helyreállítása, amelyeket az éghajlatváltozás vagy a természetpusztulás fordulópontjának elérése okoz.

E gyors és lassú lefolyású válságok és a szennyezés között egyértelmű a kapcsolat. A légszennyezés mérséklése és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése szinte mindig együtt jár. A víz- és talajszennyezés csökkentése a természet javát szolgálná. Az erőforrás-használat csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás szintén csökkentené a szennyezést.

Számos egészségügyi hatóság figyelmeztetett arra, hogy bizonyos egészségügyi problémákkal küzdő polgárok, kiszolgáltatottabbak lehetnek a COVID-19 vírussal szemben. Az említett betegségek közé tartoznak a légzőszervi betegségek, amelyeket egyes esetekben a rossz levegőminőség okoz vagy súlyosabbá tesz.

A szigorú korlátozó intézkedések következtében számos európai városban látványosan csökkent egyes kulcsfontosságú légszennyező anyagok koncentrációja. Ezekre a megrázkódtatásokra nem vágytunk – ezek nem a jól kezelt átalakítás modelljei – de rámutattak arra, hogy a városok levegőminősége látványosan javítható a gépjárműforgalom csökkentésével és a jelenlegi mobilitási szokásaink megváltoztatásával. 

Az emberek és az általunk létrehozott intézmények is alkalmasak arra, hogy hatékonyan kezeljék az egyértelmű és valós veszélyeket. A nem egyértelmű, láthatatlan vagy lassan előrehaladó katasztrófákat nehezebben tudjuk megérteni és kezelni. Az egyik ilyen kihívás a szennyezés.

Európa legtöbb részén a levegőt egyetlen érzékszervünkkel sem érezzük szennyezettnek. Mégis a rossz levegőminőség okozza évente közel félmillió európai idő előtti halálát. Az európai csapvíz általában biztonságosan fogyasztható. Számos folyónkban, tavunkban és tengerparti

területünkön élvezhetjük a horgászást és az úszást. Számos európai víztest azonban nincs jó állapotban. Európa talajait még mindig sújtja az évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt kibocsátott szennyezés.

A problémák egyértelműek, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a szennyezés kezelésére irányuló intézkedések és szakpolitikák jelentős változást hoztak. A rossz levegőminőség miatt idő előtt elhalálozott európaiak száma kevesebb, mint fele az 1990-es évek eleji szintnek. Európa ipara egyre tisztább, csökken a levegőbe és a vízbe történő kibocsátás. A fejlett szennyvízkezelés egyre több közösséget érint. Mezőgazdasági gyakorlataink lassan fejlődnek.

Ennek ellenére sokkal többet tehetünk, és kell is tennünk. Ez a meglévő szakpolitikák jobb megvalósítását igényli, valamint ambiciózus célokat, amelyek utat mutatnak a klímasemlegesség, a szennyezés-mentesség, a körforgásos gazdaság, az egészséges természeti környezet és a társadalmi igazságosság felé ebben az alapvető fenntarthatósági átalakulásban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ambiciózus programot tűzött ki csapata politikai prioritásaiként a következő 5 évre. Az Európai Zöld Megállapodás és szennyezőanyag-mentességi stratégiája olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek tükrözik az európai polgárok igényét az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelésére, olyan igazságos átmenetet biztosítva, amelyben senkit sem hagynak magára. Ez olyan program, amely maradandó örökség lehet Európában. 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tevékenysége rámutatott, hogy fenntarthatatlan termelési és fogyasztási rendszereink – különösen az élelmiszerekhez, a mobilitáshoz és az energiához kapcsolódóak – a fenntarthatósággal, többek között a környezetszennyezéssel kapcsolatos kihívásaink középpontjában állnak. Ezek a rendszerek mélyen beépülnek életmódunkba, és nem változtathatók meg egyik napról a másikra, de a helyes irányba kell haladnunk, és ambíciónkat a képességeinkhez kell igazítanunk.

A modern történelemben most először vannak meg az eszközeink arra, hogy káros szennyezés nélkül állítsunk elő hőt és villamos energiát, közlekedjünk, termeljünk élelmiszert. Már nem kell elfogadnunk az embert és a környezetét érintő szennyezést a fejlődés elkerülhetetlen velejárójaként.

Európa bebizonyította, hogy a szigorú, kötelező erejű jogszabályokkal tudunk előrelépni. Ha betiltjuk a káros technológiákat, jobb módszereket találunk. Az ismeretek gyarapítása és a környezetszennyezés kellően magas árazása hatékonynak bizonyult. Számos szakpolitikai eszköz közül lehet választani, és amíg a célkitűzés helyes, az ember megtalálja a módját, hogy a helyes irányba mozduljon el.

Az EEA széleskörű ismereteket és szakértelmet biztosít a szennyezéssel és más környezeti kihívásokkal, valamint a megoldásokkal kapcsolatban. Az EEA-jelzések 2020 áttekintést nyújt azokról a kérdésekről, problémákról, amelyekkel foglalkozni kívánunk.

A „Soha többé...” olyan kifejezés, amelyet túl gyakran kellett kimondanunk. Ugyanakkor a meggyőződés, hogy el kell kerülni a múltban elkövetett hibákat, és nem szabad megengedni ugyanilyen tragédiák előfordulását, olyan mozgalmakat és intézményeket – köztük az Európai Uniót – is életre hívott, amelyek megvédték az egyéneket és megszilárdították társadalmainkat.

Az „új generációs EU” helyreállítási csomag célja, hogy helyreállítsa a koronavírusvilágjárvány okozta gazdasági és társadalmi károkat. A csomag a következő generációkról, a jövőnkről, valamint gazdaságunk és társadalmunk olyan megújításáról szól, amely tiszteletben tartja bolygónk korlátait, és biztosítja az emberek hosszú távú jóllétét.

Az elmúlt évtizedekben elért eredmények ellenére az EEA „Az európai környezet – állapot és kilátások, 2020” című, mérföldkőnek számító értékelése egyértelműen megmutatta, hogy Európa most példátlan mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A következő 10 évben sürgős lépéseket kell tennünk a környezet, az éghajlat és az emberek védelme érdekében.