Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
Anna 37 éves, és Brüsszel belvárosában él. Ő és kisfia, Johan, azt tervezik, hogy kirándulni mennek, itt hagyva a forgalmas várost. Anna asztmás, ezért orvosa felhívta a figyelmet a légszennyezettség miatt, különösen a forró nyári napokon fennálló veszélyekre.
Anna hallott arról, hogy az 1950-es években a Londont elborító köd egy hét alatt 2000 ember halálát okozta. Gyermekkorából élénken élnek benne az esti híradó döglött halakat és haldokló fákat mutató képei abból az időszakból, amikor az 1970-es években a „savas eső” kifejezés bekerült a köztudatba.
Az, hogy van egy kisfia, és egy közelmúltbeli asztmás roham egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Anna figyelme a levegőszennyezés felé forduljon. Valójában Anna gyermekkora óta számos légszennyező anyag kibocsátása jelentős mértékben csökkent Európában: a levegő, amit ő és Johan belélegez, sokkal tisztább, mint régebben, és a légszennyezés csökkentésére irányuló politika az EU környezetvédelmi erőfeszítéseinek egyik sikertörténete. Az EU környezetvédelmi politikája drámai csökkenést eredményezett a savas eső fő alkotóelemének, a kénnek a kibocsátásában.
Ugyanakkor a nitrogén esetében – amely szintén fontos alkotóeleme a savas esőnek – nem történtek azonos mélységű intézkedések, ezért az továbbra is számos problémát okoz.
Európa városi lakosságának jelentős része még mindig olyan városokban él, ahol a levegőszennyezettségi értékek rendszeresen meghaladják az EU emberi egészség védelmét szolgáló levegőminőségi határértékeit. Európában évente jóval több ember hal meg idő előtt a levegő szennyezettsége miatt, mint közlekedési balesetekben.
Még mindig nem sikerült elérni azt az európai levegőminőségi célkitűzést, mely az emberi egészséget vagy a környezetet nem károsító levegőminőséget ír elő. Az EEA elemzése szerint a 27 EU tagállamból 15 nem fogja teljesíteni azt a jogszabályban előírt kötelezettségét, hogy 2010-re csökkentse a káros légszennyező anyagok kibocsátását.
Napjainkban az egészségügyi hatások szemszögéből két anyagot, a levegőben terjedő finom részecskéket és a talaj menti ózont tekintik a legjelentősebb légszennyező anyagnak. A hosszú távú, illetve csúcsexpozíció különféle egészségügyi problémák jelentkezéséhez vezethet, kezdve a légzőrendszer enyhébb irritációjától egészen a korai elhalálozásig.
A szálló por gyűjtőfogalom, amely egy sor különböző forrásokból, például járművek kipufogógázából, lakások tűzhelyeiből származó, a tüdőt károsító apró részecskét foglal magában. A szálló por belélegzése minden korosztály számára káros lehet, a szívés légzőszervi betegségekben szenvedő emberek esetében pedig fokozottan veszélyes anyagnak számít.
A legfrissebb EEA-adatok szerint 1997 óta Európa városi lakosságának legalább 50%-át érinti olyan szállóporkoncentráció, amely meghaladja az EU emberi egészség védelmét szolgáló levegőminőségi határértékeit. A városi lakosság 61%-a időről időre olyan ózonkoncentrációnak van kitéve, amely túllépi az EU által kitűzött célértéket. Becslések szerint a levegőben lévő PM2.5 (szálló finompor) több mint nyolc hónappal csökkenti az EU-ban a statisztikailag várható élettartamot.
Az EEA felhívta a figyelmet arra, hogy bár e két kulcsfontosságú légszennyező anyag kibocsátása 1997 óta csökkent, a belélegzett levegőben mért koncentrációjuk nagyjából azonos szinten maradt. Egyelőre nem tudjuk pontosan, miért nem csökkent környezeti koncentrációjuk, de feltételezzük, hogy a továbbra is magas koncentráció több tényező együttes hatásának tulajdonítható: az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet kihatással lehet a levegőminőségre és előfordulhat, hogy más kontinensekről származó szennyezőanyagok vagy például a fák által kibocsátott ózonképző anyagok természetes emissziója tartják szinten a koncentrációt.
Anna azt tervezi, hogy egy napot vidéken tölt Johannal. Mielőtt elindulnak a lakásukból, Anna bejelentkezik az IRCEL internetes honlapjára. Ez egy, a kormány által működtetett internetes szolgáltatás, amely rendszeresen frissített adatokat szolgáltat a levegőminőségről Belgiumban. Térképek segítségével Anna megtekintheti többek közt a szállópor-, ózon-, nitrogén-dioxid- és kén-dioxid-koncentráció mért értékeit és az előrejelzéseket. Az adatok a szerte az országban felállított figyelőállomásokról kerülnek az internetes oldalra.
A monitorozás javítása és a légszennyezésre vonatkozó információk jobb elérhetősége szintén a közelmúltbeli sikertörténetek egyike. Például a helyileg mért ózonszintadatok ma már továbbításra kerülnek az EEA „Ózonweb” (1) nevű internetes adatbázisába, amelynek segítségével bárki áttekintheti az aktuális európai ózonszinteket.
Anna végiglapoz Belgium térképei közt, és kikeresi azt a figyelőállomást Brüsszel központjában, amely alig két kilométerre van lakásától.
A néhány perccel korábban mért érték azt jelzi, hogy Brüsszelben meglehetősen magas az ózonkoncentráció. Az oldalon olvasható előrejelzés szerint a nap további részében és a következő napon az ózonkoncentráció valószínűleg meg fogja haladni az EU-határértéket (1. ábra).
Anna kilép a lakóépületből, és a legközelebbi metróállomás felé indul, ami 10 perces sétát jelent. Az utcán egyértelműen tapasztalható – és szagolható – a város közlekedési problémáiból eredő szennyezettség.
Brüsszel és minden egyéb nagyváros központjában az autók által kibocsátott kipufogógázok irritálják a légzőrendszert, a szemet és a tüdőt. Anna és Johan megérkezik a vasútállomásra, és elindul a városon kívülre tervezett kirándulásra.
Kis idő elteltével Anna és Johan már be is lép egy Brüsszelen kívüli nemzeti park kapuján. Egy tájékoztató táblán azt olvassák, hogy egy Natura 2000 helyszínt látogatnak meg – azaz egy, a természetes élőhelyek és a növény- és állatfajok sokszínűségének megőrzése céljából felállított, egész Európára kiterjedő ökológiai hálózat egy tagját.
De mi ez a szag? Egy traktor folyékony trágyát permetez egy közeli mezőre. Hát ez nem túl illatos, gondolja Anna, de ez is része a valódi vidéki életnek, amelyet Johan képeskönyvei azért sokkal romantikusabbnak mutatnak.
A szúrós szagot a trágyában lévő mintegy 40 különböző vegyi anyag bocsátja ki. Ezek egyike az ammónia (NH3), egy illékony nitrogénvegyület. Nagyon nagy koncentrációban az NH3 maró hatású, és károsítja a légutakat. Ez esetben azonban az ammóniakoncentráció nem jelent veszélyt az emberi egészségre. Anna megkönnyebbülten felsóhajthat, még ha a beszívott levegő nem is túl illatos.
A természetben a nitrogén alapvető tápanyagnak számít. Szervezetünk reaktív nitrogént használ a fehérjék előállításához. A túlságosan sok nitrogén azonban súlyos környezeti és egészségügyi problémákat idézhet elő.
A „savas eső” akkor jön létre, ha a levegőben magas koncentrációban van jelen kén- és nitrogén-oxid. Az elmúlt évtizedekben a kén-dioxidkibocsátás jelentős mértékű csökkentése a légszennyezés csökkentésére irányuló politika egyik sikertörténete volt. A 32 EEA tagország 1990 és 2006 közt 70%-kal csökkentette kénkibocsátását. A nitrogén esetében azonban nem sikerült hasonló eredményeket elérni.
A csökkenő kénkibocsátás következtében a nitrogén lett az a levegőben lévő fő összetevő, amely a savas esők kialakulását előidézi. A nitrogénszennyezés fő forrása a mezőgazdaság és a közlekedés. A mezőgazdaság önmagában a kibocsátott ammónia (NH3) több mint 90%-áért felelős.
Johan, aki eléggé bukdácsolva haladt, hirtelen elveszíti az egyensúlyát, és beleesik egy csalánbokorba. Miután felsegíti és leporolja a fiát, Anna észreveszi, hogy a környék tele van csalánnal. Anna élénken emlékszik rá, hogy gyermekkorában a szomszéd kertben is sok csalán volt, főleg egy komposztos domb körül, ahová a baromfiürüléket is rakták. Ez azonban nem véletlen egybeesés – a csalán elterjedése azt jelzi, hogy a talajban magas a nitrogén koncentrációja.
A Johant megcsípő csalán robbanásszerű elterjedésének oka nagy valószínűséggel az „eutrofizáció”, amely akkor következik be, amikor egy földi vagy vízi ökoszisztémában túl sok vegyi tápanyag (például nitrogén) áll rendelkezésre. A vízben ennek következtében a növényzet túlzott növekedésnek indul, melynek eredményeként később megnő a rothadt növényzet mennyisége, ami viszont további reakciókat indít be, ideértve a túlzott oxigénfelhasználást. A folyamat végén a halak és más állatok, illetve a növények megfulladnak, mivel elfogy a rendelkezésre álló oxigén.
A rengeteg csalán Annáék körül azt jelzi, hogy annak ellenére, hogy a Natura 2000 park védett terület, nem mentes a levegőből kiülepedő nitrogéntől. A területet körülvevő kerítés ebben az esetben nem segít, valójában a levegőben lebegő részecskék ellen az egyetlen megoldás az lenne, ha üveggel fednék be a területet, üvegházzá alakítva azt.
|
Az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló erőfeszítések nyománjavulni fog a levegőminőség 2008 januárjában az Európai Bizottság javaslatot tett az éghajlattal és energiával foglalkozó csomag bevezetésére, amelynek célja:
Az e célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítések nyomán a levegőszennyezés is csökkenni fog Európában. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználása például egyaránt csökkenti a fosszilis tüzelőanyag-felhasználást, amely a levegőszennyezés egyik fő forrása. Ezeket a pozitív mellékhatásokat az éghajlatváltozási politikában „járulékos előnyöknek” nevezik. Becslések szerint ez a csomag az EUl égszennyezési célértékei teljesítésének költségeit évente 8,5 milliárd euróval csökkenti. Az európai egészségügyi szolgálatoknál elért járulékos megtakarítások ennek az összegnek akár hatszorosát is elérhetik. |
Mivel a levegőszennyezés esetében az országhatárok nem jelentenek akadályt, a probléma megoldása nemzetközi összefogást kíván. Az Egyesült Nemzetek Egyezményét a Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (Convention on Long range Transboundary Air Pollution [LRTAP]) 1979-ben 51 ország írta alá. Ez az Egyezmény szolgál a levegőszennyezés elleni nemzetközi küzdelem alapjául.
Ezzel egy időben az EU szintén kidolgozott olyan politikákat, amelyek az egyes tagállamok összkibocsátásának jogilag kötelező határértékek megszabása révén való korlátozására irányultak. Az EU „Nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelve” (National Emissions Ceiling Directive [NECD]) kulcsfontosságú politikai eszköz. Az irányelv négy légszennyező anyag tekintetében szab meg felső határértéket: kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOX), illékony (nem metán) szerves vegyületek (NMVOCs) és ammónia (NH3). A tagállamoknak ezeket a határértékeket 2010 re kell elérniük.
Az EEA véleménye szerint további kibocsátásmérséklésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő védelmet lehessen biztosítani a környezet és az egészség szempontjából. Egy, a legfrissebb NECD-adatokat vizsgáló EEA-elemzés szerint (2) várhatóan 15 tagállam nem fog teljesíteni a négy közül legalább egy határértéket; 13 tagállam pedig nem fogja elérni a 2 nitrogéntartalmú szennyezőanyagra (NOX and NH3) vonatkozó határértékeket (3).
2009-ben az Európai Bizottság a tervek szerint javaslatot tesz közzé a NECD módosítására, ideértve a 2020. évre elérendő határértékek szigorítását is. A javaslat valószínűleg tartalmazni fogja, hogy ezúttal első ízben nemzeti szinten is határozzanak meg határértékeket a finom szálló por (PM2.5) tekintetében.
A NECD mintájára a levegőminőségi irányelvek is határ- és célértékeket tartalmaznak a fő légszennyező anyagok tekintetében. A legújabb, „Tisztább levegőt Európának” (Cleaner Air For Europe [CAFE]) irányelvet 2008. áprilisában fogadták el. Ebben első alkalommal határoztak meg jogilag kötelező határértékeket a PM2.5- (finom részecskés anyag) koncentráció tekintetében, amely határértékeket 2015-re kell elérni. Az Európai Bizottság ugyanakkor ellenőrzi, hogy mely országok nem teljesítették a korábban meghatározott határértékeket, és amennyiben ezen országok nem dolgoznak ki megfelelő intézkedéseket teljesítményük javítására, a Bizottság jogsértési eljárást indít ellenük.
A kirándulás után Anna a tévé esti híradójából megtudja, hogy a kormány levegőminőségi riadót rendelt el az EU-küszöbértéket meghaladó ózonszint miatt. A kormány figyelmezteti a légzőszervi problémákkal küzdő embereket, hogy amíg az ózonszint magas, tartsák be a megfelelő óvintézkedéseket, például kerüljék a fizikai megerőltetést.
Irodalom
Coordination Centre for Effects, Data
Centre of the International Cooperative Programme on Modelling and
Mapping of Critical Levels and Loads and Air Pollution Effects, Risks
and Trends (ICP Modelling and Mapping, ICP M&M).
Directive 2008/50/EC of the European Parliament and of the Council of 21 May 2008 on ambient air quality and cleaner air for Europe.
EEA, 2006. Air quality and ancillary benefits of climate change policies, EEA Technical report No 4/2006.
EEA, 2008a. The NEC Directive status report. EEA Technical report No 9/2008.
EEA, 2008b. Annual European Community LRTAP Convention emission inventory report 2008. EEA Technical report No 7/2008.
EEA, 2009. Assessment of ground-level ozone within the EEA member countries with focus on long-term trends (in preparation).
EEA. Core set indicator CSI-04: Exceedance of air quality limit values in urban areas.
EEA Ozone web. Ozone pollution across Europe.
European Commission, 2002. The Sixth Environment Action Programme of the European Community 2002–2012 (1600/2002/EC).
European Commission, 2005a.
:
Directorate General for Energy and Transport.
European Commission Thematic Strategy on Air Pollution (2005). Communication from the Commission to the Council and the European Parliament. COM(2005)446 final and press release.
European Commission, 2005b. Thematic Strategy on Air Pollution (2005). Communication from the Commission to the Council and the European Parliament. COM(2005)446 final.
IIASA, 2008. 'National Emission Ceilings for 2020 based on the 2008 Climate & Energy Package'. NEC Scenario Analysis Report Nr.
6. International Institute for Applied Systems Analysis, July 2008.
Task Force on Reactive Nitrogen (TFNr), Convention on Long-range Transboundary Air Pollution.
(1) Ózonszennyezettség Európában: http://www.eea.europa.eu/maps/ozone. Folyamatban van egy hasonló szolgáltatás kiépítése, amely helyi adatokat közöl a levegőben lévő finom részecskék koncentrációjáról szerte Európában.
(2) A NEC irányelv - helyzetjelentés (9/2008. sz. EEA technikai jelentés) tartalmazza a tagállamok által 2007. végén hivatalosan bejelentett adatokat.
(3) Belgium, Franciaország, Németország és Hollandia úgy véli, hogy még nem elfogadott új politikák és intézkedések segíteni fogják őket a számukra meghatározott 2010. évi kibocsátási határértékek teljesítésében. Ezen felül több más tagállam is úgy látja, hogy túl fogják teljesíteni az eredeti csökkentési célokat.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/articles/minden-lelegzetvetel-levegominoseg-europaban or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 23., 01:01
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal