Vezércikk – Tisztább levegő, kiszámítható éghajlat és egészségesebb élet

Legfrissebb becsléseink szerint 2021-ben az EU-ban legalább 253 ezer haláleset volt visszavezethető az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által iránymutató értékként megadott 5 µg/m³ feletti koncentrációjú finom szálló por okozta szennyezésre. A biztató tendencia ellenére a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma változatlanul kirívóan magas.

Leginkább a gyermekek és az idősek szenvednek a légszennyezéstől

A légszennyezés terhe aránytalanul nagy a társadalmunk leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő tagjai számára: a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek összefüggnek a rosszabb levegőminőségnek való kitettséggel . Jellemzően a gyermekek és az idősek szenvedik el a szennyezett levegő belégzéséből eredő egészségügyi következményeket, emellett gyakran az alacsonyabb jövedelműek élnek a legszennyezettebb területeken.

A légszennyezés nemcsak halált okoz (például rák- és szívbetegségek ), hanem a betegségekben szenvedők életminőségét is rontja. Közülünk és családtagjaink közül sokan küzdenek olyan egészségügyi problémákkal, mint az asztma, szívbetegségek vagy cukorbetegség, és saját bőrükön érzik, hogyan akadályozhatja a légszennyezés még az egyszerű mindennapi feladatok elvégzését is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a légszennyezés folyamatosan jelentős költségeket ró az egészségügyi rendszereinkre.

A szélsőséges hőség és a légszennyezés együttes hatása

Mindezt tovább tetézi, hogy egyre erősödnek az éghajlatváltozás hatásai, például az elmúlt néhány évben tapasztalt hőhullámok vagy az éghajlatváltozással összefüggő erdőtüzek, amelyek szintén súlyosbítják a problémát. Az időjárási viszonyok megváltozása szintén növelheti a légszennyezés által okozott kockázatokat . Például a forró és száraz időszakokban megnövekedhet a talajközeli ózon koncentrációja. A kevesebb esőzés miatt nagyobb lehet a szálló por koncentrációja a levegőben.

A légszennyezés és a szélsőséges hőség együttes hatására növekedhet a halandóság, különösen az idősek és a már betegségben szenvedők körében. Ez a megnövekedett kockázat még sürgetőbb intézkedésre sarkall a légszennyezés csökkentése érdekében, hogy visszaszoríthatók legyenek az ezzel összefüggő megbetegedések, és erősíthető legyen a lakosság magasabb hőmérséklettel szembeni tűrőképessége. A szennyezés és a hőség együttese különösen súlyos következményekkel jár a városokban, ahol a levegőminőség rossz és a városi hőszigethatás még magasabb helyi hőmérsékletet eredményez.

Felmerülhet a kérdés: miért kell cselekedni? Azért, mert a légszennyezésnek betudható halálesetek megelőzhetők. Azért, mert jobbá tehetjük a mindennapi életet több millió európai számára, akinek az egészségét és az életminőségét – súlyosan vagy észrevétlenül – befolyásolja a légszennyezés.

A levegőminőséggel kapcsolatos fellépéssel életek menthetők meg és tehetők jobbá

Az Európai Unióban a finom szálló por okozta szennyezésre visszavezethető halálesetek száma az uniós jogszabályoknak, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépésnek köszönhetően közel a felére csökkent az elmúlt két évtizedben. Európa jó úton halad a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azon célkitűzésének elérése felé, hogy 2030-ra 2005-höz képest 55 %-kal csökkentse e halálesetek számát.

Mindazonáltal e cél elérése esetén is jelentős számú haláleset következik be minden évben. Polgáraink egészségének védelme érdekében az EU-nak és minden tagállamnak végeredményben a légszennyezésre vonatkozó WHO-iránymutatás betartására kell törekednie. E célkitűzés elérése előmozdítható az uniós jogszabályok jelenlegi előírásainak szigorításával, valamint az uniós klímacélokkal összhangban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére hozott intézkedésekkel is.

A közelmúltbeli dubaji klímatárgyalások sorozata, a COP28 konferencia nagy jelentőségű megállapodással zárult, többek között a kibocsátáscsökkentés felgyorsítására és a fosszilis tüzelőanyagokról más energiaforrásokra való átállásra vonatkozóan. A megállapodás cselekvésre hív fel, hogy tartható legyen az 1,5 ° C-os felmelegedési cél, ezáltal pedig csökkenjenek a hőség és a légszennyezés együttes egészségügyi hatásaiból eredő kockázatok.

Számos esetben az éghajlatváltozással vagy a levegőminőséggel kapcsolatos fellépés kölcsönös előnyökkel jár. Például fenntartható mobilitással és energiarendszerrel – ideértve az épületek fűtését és hűtését is – a szennyezőanyag-kibocsátás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyaránt csökkenthető. Ehhez hasonlóan az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagymértékű visszaszorításával mérsékelhető a levegőszennyezés és a szélsőséges hőség együttes hatásából eredő megnövekedett kockázat. A helyi közösségek valószínűleg nyitottabbak azokra az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre, amelyek a tisztább levegő és a jobb egészség révén kézzelfogható előnyökkel járnak számura.

Megalapozott döntések támogatása

A tudás meghatározó szerepet játszik a szakpolitikák és intézkedések kialakításában és gyakorlati végrehajtásában. Az európai, nemzeti és helyi döntéshozóknak teljesen tisztában kell lenniük azzal, milyen hatást gyakorol a légszennyezés a polgárok egészségére és az ökoszisztémákra, és mennyire sürgető a leginkább érintettek védelme. A levegőminőség javítására irányuló új szakpolitikák és intézkedések támogatottsága azzal is növelhető, hogy a nyilvánosság pontosabb tájékoztatást kap a légszennyezés egészségügyi hatásairól.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél olyan anyagok széles körét kínáljuk, amelyek között megtalálhatók az éves elemzések és az adatkészletek ugyanúgy, mint a mutatók és a levegőminőségi alkalmazások, amelyekkel a felhasználók ellenőrizhetik a lakóhelyük levegőjének minőségét. Továbbra is elkötelezetten dolgozunk azért, hogy időszerű, lényeges és megbízható ismereteket biztosítsunk a szakpolitikai döntéshozóknak és az európai nyilvánosságnak.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, miért is fontos a tisztább levegő: mindenki számára egészségesebbé teszi az életet.

Mindannyiuknak kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok!