Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az ukrajnai orosz katonai agresszió egyik napról a másikra változtatta meg az ukránok életét. Ennek az indokolatlan háborúnak a hatásai nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajna határain túl is érezhetők, és mindannyiunkat évekig, sőt generációkig érinteni fognak.
2021-et a Covid19 és az éghajlatváltozás hatásai jellemezték. A magasabb energiaárakkal és az egészségügyi problémákkal szembesülő Európában a helyreállítás érdekében 2022-ben nehéz döntéseket kell meghozni. Valószínűbb, hogy a késlekedés vagy a szerényebb célok hosszú távon nagyobb társadalmi és gazdasági költségekkel járnak. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése ebben a fenntarthatósági átmenetben egy, mindannyiunk számára jobb jövő kulcsa.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számos országgal folytat együttműködést, ide értve a Nyugat-Balkán országait is. Miként mozdítja elő ez az együttműködés az EU környezetvédelmi tevékenységeit, illetve milyen előnyökkel jár Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Koszovó számára? Találkoztunk a koordinációs, hálózati és stratégiai program vezetőjével, Luc Bas-val, hogy megvitassuk, hogyan működik együtt az EEA ezekkel az országokkal a környezet javítása érdekében.
Amellett, hogy megbízható információkat nyújt környezetünkről és az éghajlatról, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint szervezet saját környezeti teljesítményének javításán is dolgozik. Interjút készítettünk Melanie Sporerrel, aki az EEA-nál az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) segítségével koordinálja ezeket az erőfeszítéseket.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt prioritás az Európai Unióban. Mi készteti a városokat arra, hogy fontos intézkedések végrehajtásával mérsékeljék az ilyen hatásokat, egyben ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegyék a városközpontokat? Ivone Pereira Martins-szal, az EEA városi fenntarthatósággal foglalkozó szakértőjével arról beszélgettünk, mit tesz az ügynökség e létfontosságú munka támogatása érdekében.
Együttes stratégiánk kijelöli az utunk irányát. Új módszert hoz a közös munkában és a tudás megteremtésében – agilisebb, intelligensebb, proaktívabb, közvetlenebbül hasznosítható módszert, igazodva a ránk váró kihívásokhoz és a tudásanyaghoz, amelyre az előttünk álló évtizedben szükségünk lesz.
Az európai polgárok mindennapi egészségére és jóllétére a légszennyezés, a zajszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai nagy veszélyt jelentenek. Catherine Ganzlebennel, a légszennyezésért, környezetért és egészségért felelős csoport vezetőjével, Alberto Gonzálezzel, az EEA levegőminőségi szakértőjével és Eulalia Perisszel, az EEA zajszennyezési szakértőjével beszélgettünk, hogy megtudjuk, mit tesz az EEA az ismeretterjesztés érdekében ezen a fontos munkaterületen.
Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.
A 2019-es évre fordulópontként fogunk visszaemlékezni a klíma és a környezetvédelem érdekében való cselekvés szempontjából Európában. Európaiak milliói és világszerte sokan mások tiltakoztak és sürgették a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek valamit. Bizonyítékokon alapuló tudományos értékelések – többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a környezet állapotáról szóló jelentése (SOER 2020) – hangsúlyozták az előttünk álló kihívások nagyságrendjét és a cselekvés sürgősségét. Ezen felhívások hatására új szakpolitikai ütemtervek készülnek. Az Európai Bizottság által bemutatott európai zöld megállapodás ígéretes kezdete az előttünk álló, kritikus fontosságú évtizednek.
2019 decemberében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiadta az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban (SOER 2020)” c. jelentését. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben Európa a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását, nem fogja teljesíteni a 2030-ra kitűzött céljait. Emellett néhány kulcsfontosságú megoldást is javasoltak, amelyek segítenének visszaterelni Európát arra az útra, amelyen át teljesíthetők ezek a célok. Tobias Lunggal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség SOER koordinációs és értékelési szakértőjével találkoztunk, hogy megvitassuk vele a SOER 2020 szerepét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke kijelölte csapatának az elkövetkező öt évre vonatkozó politikai prioritásait. Programjának középpontjában az európai zöld irányvonal áll, amely ambiciózusabb fellépést ígér az éghajlat és a biológiai sokféleség válsága ügyében. Az európai politika régóta foglalkozik a környezet romlásával és az éghajlatváltozással, és ennek során sikereket és kudarcokat egyaránt elkönyvelhetett. Most, hogy már a lakosság is egyre inkább sürgeti a fellépést, az új politikai ciklus – az új Európai Bizottsággal és Európai Parlamenttel – egyedülálló lehetőséget kínál az igazságos és zöld európai átmenet hatókörének és sebességének növelésére.
Az idei nyári hőhullámok és a szélsőséges időjárási események új meteorológiai rekordokat állítottak fel Európában, ismételten rámutatva arra, hogy mennyire fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Blaz Kurnikkal, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodással foglalkozó szakértőjével beszélgettünk, melynek során megvitattuk az EEA-nek a hónap első felében megjelent új jelentését az éghajlatváltozásnak az európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.
Milyen lesz az európai környezet 25 év múlva? Meg tudjuk-e valósítani közös jövőképünket, azaz „a bolygónk felélése nélküli jólétet”? Képesek leszünk-e megfékezni a globális felmelegedést és egészséges környezettel körülvett, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes városokat építeni? A közelmúltbeli európai parlamenti választások az európai polgárok egyre növekvő aggodalmára vetettek fényt. Európa következő generációja is sürgős fellépésre szólít fel; de hogyan fogják a fenntartható jövő iránti igényeik alakítani Európa környezeti és társadalmi-gazdasági szakpolitikáit? A 25. évfordulón felidézzük, hogy az európai környezetvédelmi ismeretek és szakpolitikák hogyan fejlődtek az elmúlt 25 évben, és az EEA hálózataival együttműködésben hogyan támogathatja a fenntarthatóságot célzó erőfeszítéseket a következő 25 évben.
A műanyag hulladék továbbra is óriási, egyre nagyobb problémát jelent. De mit tesz az Európai Unió a probléma kezelése érdekében? Ioannis Bakas, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hulladékmegelőzési szakértője rövid áttekintést nyújt az Ügynökség e hónapban közzétett, a műanyag hulladék keletkezésének megelőzéséről szóló jelentéséről.
Bolygónk példátlan környezetvédelmi és éghajlati kihívásokkal néz szembe, amelyek együttesen a jóllétünket fenyegetik. Mindazonáltal nincs még késő ahhoz, hogy megtegyük a döntő lépéseket. A feladat ijesztőnek tűnhet, azonban még van lehetőség arra, hogy néhány kedvezőtlen tendenciát visszafordítsunk, a károk minimalizálása érdekében alkalmazkodjunk a körülményekhez, helyreállítsunk létfontosságú ökoszisztémákat, és erőteljesebben védjük azt, amink még megvan. A hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez a környezetet, az éghajlatot, a gazdaságot és a társadalmat egy összefüggő egység elválaszthatatlan részeinek kell tekintenünk.
Az Európai Uniónak vannak az egyik legambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései a világon, amelyek a levegőminőségtől kezdve a hulladékgazdálkodáson és vízminőségen át az energiaügyig és közlekedésig bezárólag számos politikai területet felölelnek. A tagállamoktól származó adatok alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EEA) segít az előrehaladás nyomon követésében és azon területek azonosításában, ahol további erőfeszítésekre van szükség. 25 évvel ezelőtti megalakulása óta az EEA folyamatosan fejleszti adat- és ismeretanyagát azért, hogy támogassa a szakpolitikai döntéshozatalt Európában.
Az Európai Bizottság nemrégiben jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el az Európai Unió (EU) fenntartható finanszírozásának fellendítésére. A Bizottság javaslatai a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaira épülnek, amelyek a civil társadalom, a pénzügyi szektor, a tudományos körök, valamint az európai és nemzetközi intézmények szakértőiből állnak. Ezen szakértői csoportban az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) képviselő Andreas Barkmannal beszélgettünk, aki az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos stratégiai tanácsadással foglalkozik.
Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.
A körkörös gazdaság az emberek többsége számára elvont, mi több, a valóságtól elrugaszkodott fogalom. Miközben a „zölddé válás” koncepciója világszerte egyre népszerűbbé válik, sokunkban még mindig nem tudatosultak azok az életmódunkat érintő nagyobb változások, amelyeket a fenntartható jövő és a hosszú távú jólét biztosítása érdekében életbe kell léptetnünk.
Az elmúlt négy évtizedben az európai környezetvédelmi adatok köre jelentősen megváltozott. A környezetkárosodás összetettsége rendszerszintűbb elemzést kíván meg, amelyet megfelelő adatokkal kell alátámasztani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az elmúlt években végzett munkája során egyre több rendszerszintű elemzést végzett el. Az EEA továbbra is folytatja a felmerülő problémák azonosítását, és segíteni fogja Európa környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/themes/policy/articles/articles_topic or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 23., 01:14
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal