következő
előző
tételek

Szakpolitikai eszközök – bevezetés

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2022. 05. 05.
4 min read
Környezetünk állapotának meghatározásában és javításában a különböző szakpolitikák kulcsszerepet játszanak. Az európai környezetvédelmi szakpolitika az első környezetvédelmi cselekvési program 1973. évi elindítása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Az azóta eltelt időszakban több száz, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó jogi aktust fogadtak el.

Az első európai környezetvédelmi szakpolitikák kidolgozása idején számos intézkedés fókuszált konkrét környezetvédelmi problémákra. Mivel egyetlen szakpolitikai eszköz sem képes arra, hogy minden problémára megoldást nyújtson, a szakpolitikák spektruma fokozatosan kiszélesedett, és egyre összetettebb környezetvédelmi és egészségügyi kérdéseket öleltek fel. Napjainkban számos környezetvédelmi intézkedés ötvözi az alábbiakat:

  • a hagyományos, olykor „ellenőrzési és irányítási intézkedéseknek” is nevezett szabályozási megközelítések (például a kibocsátási előírások, a mérgező anyagok tilalma és a földhasználat tervezésére szolgáló eszközök);
  • piaci alapú eszközök (pl. a környezetvédelmi adók és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kereskedelmi rendszere);
  • a figyelemfelkeltés (beleértve többek között az energiahatékonysági címkézést és a tájékoztató kampányokat).

Az EU legújabb, hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programja ezeket a szakpolitikai intézkedéseket egységes keretrendszerbe foglalja, és hosszú távú célként a „Jóllét bolygónk felélése nélkül” mottó beteljesítését tűzi ki maga elé.

A környezetvédelmi szakpolitikák értékelésével megtudhatjuk, mi és hogyan működik

Nagyjából félúton járunk az 1970-es évek elején kidolgozott európai szintű környezetvédelmi szakpolitikák és a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban 2050-re kitűzött cél, a fenntarthatóság elérése között. Az EU környezetvédelmi szakpolitikája a világ egyik legszigorúbb zöld politikájaként ismert. Környezetünk más lenne nélküle, ahogyan arra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Az európai környezet – Állapot és előretekintés 2020” című legutóbbi értékelése is rámutat. Ilyen értékelések alkalmával a környezetvédelmi szakpolitikák, valamint végrehajtásuk és kidolgozásuk fejlesztése céljából fel kell tennünk magunknak a kérdést: „mi működik?”, „hogyan működik?”, „milyen áron?” és „mi szükséges ahhoz, hogy működjön?”. A szakpolitikák értékelése e kérdések megválaszolásához nyújt segítséget.

Az értékelések jellemzően más és más szempontokat vesznek figyelembe. Ezek a szempontok a szakpolitikák jelentősége, hatékonysága, eredményessége és következetessége mellett általában az vizsgálják, hogy e szakpolitikák milyen hozzáadott értéket adnak  európai-, nemzeti-, és helyi szinten. E szempontok jelentőségét nemrégiben a jogalkotás minőségének javítását célzó uniós kezdeményezések keretrendszere, a „Minőségi jogalkotás” (Better Regulation) elnevezésű kezdeményezés is elismerte. A környezetvédelmi szakpolitikák e szempontok szerinti értékeléséhez számos értékelési eszköz és módszer áll rendelkezésre, köztük az Európai Bizottság által kiadott EVALSED, azaz a társadalmi-gazdasági fejlődés értékelésére szolgáló forrásgyűjtemény.

Mi az EEA szerepe a környezetvédelmi szakpolitika értékelésében?

Az EEA amellett, hogy környezetvédelmi adatokkal szolgálja ki a döntéshozókat és a nyilvánosságot, a környezetvédelmi szakpolitikák értékelésében is szerepet vállal. Az EEA számára kezdetben a szakpolitikák hatékonysága volt a legfontosabb szempont (például a környezetvédelmi intézkedésekről szóló jelentéssel kapcsolatos projekt esetében), mára azonban az alábbi kérdések is kiemelt figyelmet kapnak munkája során:

  • az értékelések módszertana: a szakpolitikák és az európai környezet állapotának változásai közötti összefüggések jobb megértése érdekében;
  • a szakpolitikák hatása olyan konkrét rendszerekre, mint például a mobilitás, hiszen ezáltal még érthetőbbé és értékelhetőbbé válik az a szerep, amelyet a szakpolitikák a fenntarthatóbb európai társadalom létrehozásában játszanak;
  • a környezetvédelmi szakpolitikák integrálása más szakpolitikai területekbe (például a közös halászati politikába).

Az EEA környezetvédelmi szakpolitikák értékeléséhez hozzájáruló kiadványai itt érhetők el. 

Hivatkozások

Permalinks

Geographic coverage

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések