következő
előző
tételek
European Union flag
Home
Topics
Analysis and data
Countries
Newsroom
About us

Hírek

Trendek és előrejelzések: korlátozott mértékű növekedés az uniós kibocsátások terén a világjárványt követő helyreállítás és az energiaválság közepette

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2022. 11. 24. Utolsó módosítás 2023. 08. 03.
6 min read
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által a mai napon közzétett legfrissebb „Trendek és előrejelzések” című jelentés szerint 2021-ben – főként a világjárványt követő európai helyreállítás miatt – emelkedett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az energiafogyasztás. A legtöbb európai uniós tagállam sikeresen teljesítette az Unió 2020-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljait, és most a klímasemlegesség felé törekszik, miközben a jelenlegi energiaellátási válságot is kezeli. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, ambiciózusabb éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez több mint kétszeresére kell növelni a megújuló energiaforrások alkalmazása, illetve az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén elért éves előrehaladást.

Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megerősítése nemcsak a jelenlegi energiaválság kezelése, hanem a klímasemlegesség elérése szempontjából is döntő fontosságú

Az EEA „Trendek és előrejelzések Európában 2022-ben” című jelentésében szereplő adatok szerint Európában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú ideig tartó csökkenését követően, a Covid19-világjárvány miatti lezárások utáni gazdasági fellendülés a kibocsátások növekedéséhez vezetett, különösen a közlekedési, az ipari és az energiaellátási ágazatban. A küszöbön álló energiaválság és különösen a magas gázárak miatt az energiaellátási ágazatban részben áttértek a karbonintenzívebb üzemanyagokra, míg a megújuló energia utóbbi években megfigyelt erőteljes térnyerése 2021-ben alábbhagyott. E fejlemény ellensúlyozása érdekében alapvető fontosságú, hogy az energetikai infrastruktúrát érintően napjainkban hozott döntések a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülésének elkerülése érdekében figyelembe vegyék a jövő klímasemlegességi célkitűzését.

„Az elkövetkező hónapokban és években kritikus fontosságú intézkedésekre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az európai uniós tagállamok ambiciózus kibocsátáscsökkentési terveket valósítsanak meg az uniós éghajlatpolitikai célok elérése érdekében. Bár idén télen rövid távú intézkedésekre van szükség az energiaellátás javítása érdekében, ezek a beruházások nem idézhetik elő azt, hogy Európa több éven át a fosszilis tüzelőanyagoktól függjön. Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megerősítése nemcsak a jelenlegi energiaválság kezelése, hanem a klímasemlegesség elérése szempontjából is döntő fontosságú” – jelentette ki Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

 

Kibocsátás-növekedés; az energiafogyasztás emelkedése

Az európai uniós tagállamok által szolgáltatott előzetes adatok alapján az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2021-ben 2020-hoz képest 5%-kal nőtt, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. A kibocsátások azonban jóval a Covid19 előtti szint alatt maradnak.

A becslések szerint az energiafogyasztás 2021-ben a primerenergia-fogyasztás tekintetében 6%-kal, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 5%-kal nőtt 2020-hoz képest. A primerenergia-fogyasztás az energiaigényt jelzi, míg a végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók általi tényleges felhasználásra utal. Az energiafelhasználás eme növekedése nagyrészt a gazdasági fellendülésnek tulajdonítható. 2021-ben az emelkedő energiaáraknak az éves fogyasztási adatokra gyakorolt hatása még nem volt szembeszökő. Ez a hatás 2022-ben várhatóan nyilvánvalóbb lesz.

Az előzetes adatok arra engednek következtetni, hogy a megújuló energiaforrások teljes európai részaránya 2021-ben továbbra is az energiafogyasztás 22%-a maradt, ami lassulást jelent az elmúlt évek egyébként erőteljes növekedéséhez képest. Ez azzal magyarázható, hogy 2021-ben a szél- és a vízenergia kisebb részarányt képviselt, míg az energiafogyasztás ismét fellendült.

 

A 2030-ra vonatkozó célok elérése szempontjából kritikus év áll előttünk

Ahhoz, hogy hosszú távon megvalósuljon a klímasemlegesség, a következő években minden évben jelentős kibocsátás-csökkentést kell fenntartani. Az európai klímarendelet az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésre módosította a 2030-ra vonatkozó célt. Az Európai Parlament és a tagállamok jelenleg tárgyalják az átfogó „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, figyelembe véve ugyanakkor a 2022. évi RePowerEU tervet is.

A 2030-ra kitűzött 55%-os nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elérése érdekében a 2021. évi becsült szinthez képest a kibocsátást évente átlagosan 134 millió tonna szén-dioxiddal (MtCO2 eq) kellene csökkenteni. Ez több mint kétszerese az 1990 és 2020 között elért átlagos éves csökkenésnek. Minden ágazatnak jelentősen fokoznia kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Emellett növelni kell a földhasználat, a közvetett földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás révén történő szén-dioxid-eltávolítás szintjét, megfordítva a szénelnyelők csökkenésének jelenlegi tendenciáját az EU-ban.

Ugyanakkor az energiafelhasználásnak a következő években jelentősen csökkennie kell – a REPowerEU terv keretében 2030-ra vonatkozóan újonnan javasolt cél a 2022–2030-as időszakban az éves energiamegtakarítás több mint megkétszerezését teszi szükségessé. Ugyanez vonatkozik a megújuló energiaforrásokra is: 2005 óta a megújuló energia részaránya Európa teljes bruttó energiafogyasztásában évente átlagosan 0,8 százalékponttal nőtt. Ennek a számnak 2030-ig évente 2,5 százalékpontra kell emelkednie annak érdekében, hogy teljesüljön a megújuló energiára vonatkozóan a REPowerEU tervben javasolt, megnövelt 45%-os célkitűzés.

Bár tagállami szinten már jelentős előrelépés történt, a jelenlegi szakpolitikák és intézkedések nem elegendőek az ambiciózus új éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez. A tagállamok 2023 közepéig benyújtják nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveik módosítástervezetét. Ez lehetőséget biztosít számukra arra, hogy fokozzák intézkedéseiket, és olyan terveket dolgozzanak ki a 2030-ig tartó időszakra, amelyek tükrözik az új uniós törekvéseket és a klímasemlegesség célját.

 

EEA’s climate and energy package:

Updated climate and energy indicators:

Kapcsolódó tartalom

Adatokon alapul

Data Greenhouse gas emissions under the Effort Sharing Decision (ESD) The Effort Sharing Decision (ESD) No 406/2009/EC establishes annual greenhouse gas emission targets for Member States for the period 2013–2020. These targets concern emissions from most sectors not included in the EU Emissions Trading System (ETS), such as transport, buildings, agriculture and waste. Emissions from land use, land use change and forestry (LULUCF) and international shipping are not included. Every year, the EEA coordinates the ESD review of Member States’ greenhouse gas inventories, so that the European Commission can determine compliance with the annual ESD targets on the basis of accurate, reliable and verified emission data. Review reports and final ESD emissions are published by the European Commission. ESD emissions for the period 2005–2012 and for the latest year ("Y-1") are estimated by EEA on the basis of national GHG inventory data and ETS emissions.
Data Approximated estimates for greenhouse gas emissions The Governance Regulation ((EU) 2018/1999) requires Member States to annually report approximated greenhouse gas inventories by 31 July. A Union approximated greenhouse gas inventory is annually compiled on the basis of the Member States’ approximated greenhouse gas inventories or, if a Member State has not communicated its approximated inventories by that date, on the basis of own estimates.
Data Approximated estimates for the primary and final consumption of energy in 2021 (EEA 2021 proxies on primary and final energy consumption) The Energy Efficiency Directive 2012/27/EU (EED) and amending directive 2018/2002/EU establish a common framework for the promotion of energy efficiency within the Union in order to ensure the achievement of the Union’s target of 20 % reduction in energy consumption by 2020 and 32 % by 2030, and to pave the way for further energy efficiency improvements beyond that date. It also calls on Member States to set their own indicative national energy efficiency targets. Since early access to the most recent information on energy consumption is relevant for all stakeholders, the EEA and its European Topic Centre for Climate Change Mitigation and Energy (ETC/CME) produce each year a set of early estimates concerning the consumption of primary and final energy in the previous year, across the EU as a whole and in each Member State. These estimates are compatible with the scope of the energy efficiency targets for 2020 and 2030, and they correspond to the indicator codes PEC2020-2030 and FEC2020-2030 from Eurostat. The current data set concerns the EEA 2021 proxies on primary and final energy consumption (PEC2020-2030; FEC2020-2030).
Data Approximated estimates for the share of gross final consumption of renewable energy sources in 2021 (EEA 2021 RES share proxies) The Renewable Energy Directive 2009/28/EC and its recast 2018/2001/EU commit the EU to achieving a 20 % share of renewable energy sources (RES) in its gross final energy consumption by 2020, and 32 % by 2030. They also set a target of 10 % share of renewable energy in transport by 2020, and 14% by 2030. Since early access to the most recent information on the growth of RES is relevant for all stakeholders, the EEA and its European Topic Centre for Climate Change Mitigation and Energy (ETC/CME) produce each year a set of early estimates concerning the RES shares achieved by the countries and the EU as a whole in the previous year. The current data set concerns the EEA 2021 RES share proxies. The cut-off date for most data sources incorporated in the calculation of the approximated RES shares is 31 July of the publication year.
Data Member States' greenhouse gas (GHG) emission projections The Governance of the Energy Union and Climate Action ((EU) 2018/1999) requires Member States to report national projections of anthropogenic GHG emissions. Every two years, each EU Member State shall report GHG projections in a ‘with existing measures’ scenario for the years 2020, 2025, 2030, 2035 and 2040, by gas (or group of gases) and by sector. National projections shall take into consideration any policies and measures adopted at Union level. The reported data are quality checked by the EEA and its European Topic Centre for Climate Change Mitigation and Energy (ETC/CME).

Hírek és cikkek

Related briefings

Jelentéstétel Managing non-packaging plastics in European waste streams — the missing part of the plastic puzzle Plastic is used in many ways and in large quantities across Europe. Environmental concerns make this a key focus for policy. Currently, most policy actions focus on plastic packaging, even though a large proportion of plastics are used for non-packaging applications, such as construction, furniture and consumer electronics. Improved reporting on the flows of non-packaging plastics is needed to inform the development of effective policies and measures that target this significant waste stream and increase resource efficiency, in line with the aims of the circular economy action plan.
Jelentéstétel Methane emissions in the EU: the key to immediate action on climate change This briefing provides an overview of the key sources of methane (CH4) in the EU and the trends in and drivers of emissions since 1990. It looks at projections, policies and measures implemented, and relevant EU legislation in force and forthcoming. It also describes the main EU and international policy processes for reducing CH4 emissions, which contribute to achieving the objectives of the Paris Agreement and climate neutrality. The EEA has developed a ‘methane emissions’ visualisation tool to underpin the briefing, where users can see countries’ CH4 emissions as reported in their greenhouse gas inventories.

Vonatkozó mutatók

Indicator Assessment Greenhouse gas emissions from agriculture in Europe Greenhouse gas emissions from the agriculture sector are covered by national annual emission targets. Between 2005 and 2019, the EU’s agriculture emissions remained stable. Current national projections only foresee a modest decline of 2% by 2030, compared with 2005 levels, and a 5% reduction with the implementation of currently planned measures. This projected progress remains largely insufficient and highlights the need for further action if Member States are to reach their binding annual targets and the EU its climate neutrality goal by 2050.
Indicator Assessment Primary and final energy consumption in Europe The Covid-19 pandemic had a profound impact on energy consumption in the European Union. In 2020, the EU’s primary energy consumption (for all energy uses) experienced a historical drop following 2 years of moderate reductions. Final energy consumption (by end users) also saw a significant decrease, albeit less pronounced. This contributed to the EU meeting their 2020 energy efficiency targets for both primary and final energy consumption. A rebound must be avoided; and long-term reductions remain necessary to achieve the EU’s energy and climate objectives for 2030 and 2050.
Indicator Assessment Share of energy consumption from renewable sources in Europe With a 21.3% share of energy consumed from renewable sources in 2020, the EU has reached its headline target (20%) for 2020, according to EEA early estimates. This success builds upon years of consistent work by all Member States, even if national progress is uneven. The exceptional circumstances of 2020, marked by disruptions in all economic sectors due to the pandemic, have facilitated meeting the renewable energy target by lowering total energy consumption. An unprecedented transformation in the energy system will still be necessary to meet the 32% renewable energy target set for 2030.
Indicator Assessment Greenhouse gas emission intensity of fuels and biofuels for road transport in Europe In 2019, the EU was not on track to meet its target to reduce the greenhouse gas emission intensity of fuels sold for road transport to 6% below 2010 levels by 2020. Between 2010 and 2019, emission intensity decreased by 4.3%, mostly due to the increased use of biofuels. Finland and Sweden are the only Member States whose emission intensities decreased by more than 6%, with the Netherlands reporting a 5.8% reduction in 2019. If the indirect land use change (ILUC) effects of biofuel production are considered, the emission intensity of fuels sold in the EU also decreased between 2018 and 2019, due to the limited substitution of oil crops as feedstocks by sugars.
Indicator Assessment Use of renewable energy for transport in Europe The share of energy from renewable sources used for transport in the EU increased from under 2% in 2005 to almost 9% in 2019. Preliminary EEA data indicate that in 2020, this increased further to 10.1%. This suggests that collectively the EU countries reached the 10% target for share of energy from renewable sources in all forms of transport. However, EEA preliminary estimates show that this target was actually achieved by less than half of EU Member States.
Indicator Assessment Greenhouse gas emissions from transport in Europe Greenhouse gas emissions from the EU’s transport sector increased steadily between 2013 and 2019, a trend that diverges significantly from those in other sectors during that period. Preliminary estimates for 2020 indicate a substantial drop in transport emissions, due to decreased activity during the Covid-19 pandemic. It is anticipated that transport emissions will rebound after 2020. National projections compiled by the EEA indicate that even with measures currently planned in the Member States, domestic transport emissions will only drop below their 1990 level in 2029. International transport emissions (aviation and maritime) are projected to continue increasing.
Indicator Assessment Greenhouse gas emission intensity of electricity generation in Europe The greenhouse gas emission intensity of power generation in the EU has been continuously decreasing over the last three decades: generating 1 kilowatt hour in 2020 emitted, on average, half as much CO 2 as in 1990. Policies have been playing an important role in driving this shift towards less carbon-intensive energy sources, in particular those addressing climate change, renewable energy supply and efficient energy use, and industrial emissions. The Covid-19 pandemic hardly affected electricity use in 2020, but the continued growth of renewable electricity caused a further drop in the greenhouse gas emission intensity of electricity generation.
Indicator Assessment New registrations of electric vehicles in Europe The uptake of electric vehicles in Europe is increasing, in line with the EU’s policy objective of reducing greenhouse gas emissions from transport. However, market penetration remains relatively low. In 2019, electric car registrations were close to 550 000 units, having reached 300 000 units in 2018. This represents an increase from 2 to 3.5 % of total car registrations. The uptake of electric vans also increased, from 0.8 % of total registrations in 2018 to 1.3 % in 2019. Battery electric vehicles, rather than plug-in hybrid, accounted for the majority of electric vehicle registrations in 2019 for cars and vans.

Kapcsolódó kiadványok

Lásd még

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/highlights/trendek-es-elorejelzesek-korlatozott-merteku or scan the QR code.

PDF generated on 2024. november 26., 14:05

EEA Page URL QR

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18

Software version: EEA Plone KGS 23.9.14

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login