A minisztereknek össze kell fogniuk a páneurópai régió egészséges környezetének kialakítása érdekében

Az „Európa környezete - negyedik értékelés” című jelentést a szerbiai Belgrádban mutatták be az „Európa környezetéért” folyamat hatodik miniszteri konferenciájának nyitóülésén az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) égisze alatt.

Az elmúlt 15 év során az EEA által kiadott, páneurópai környezetről szóló értékeléssorozat új tagjaként ez a jelentés a környezeti fejlődést értékeli 53 országban– ahol, több mint 870 millióan élnek. A térségbe tartozik: Kelet-Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia (KEKKÁ), Délkelet-Európa (DKE), továbbá Nyugat- és Közép-Európa (NYKE).

A jelentés legfontosabb ajánlása a meglévő politikák jobb végrehajtására és az egyértelmű, reális célok kitűzésére vonatkozik. Sürgősen szükség van továbbá egy megosztott (közös) környezetvédelmi információs rendszerre, hogy orvosolhassuk a megbízható, hozzáférhető és összevethető környezetvédelmi adatok hiányát a térségben.

„Tovább kell erősítenünk a cselekvési szándékot a környezetvédelem terén az egész páneurópai régióban. Ehhez viszont jobban kell ismernünk a megoldandó problémákat, illetve ezek jellegét és eloszlását a társadalmakban és generációkon át. Az elemzés, értékelés, kommunikáció és oktatás segítségével megszüntethető ez az „információhiány” és jobban felkészíthetők azok, akiknek cselekedniük kell” – fejtette ki Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója.

A jelentés szerint a térségben a legsúlyosabb környezetterhelés az olyan gazdasági tevékenységek következménye, mint a mezőgazdaság, a turizmus, a közlekedés és az energiafelhasználás. A jelenlegi fogyasztási szokások és termelési formák szintén egyre több természeti erőforrást igényelnek, és ezzel további veszélyt jelentenek környezetünkre.

A járulékos hatások igen sokfélék: a víz-, a levegő- és a talajminőség jelentős eltéréseket mutat a páneurópai régióban. Több mint 100 millió ember nem jut biztonságos ivóvízhez és szennyvízelvezetéshez és -kezeléshez. A jelentés hangsúlyozza, hogy számos kelet-európai, kaukázusi, közép-ázsiai és délkelet-európai országban az ivóvíz-szolgáltatás és a csatornázás minősége romlott az elmúlt 15 évben, különösen a vidéki területeken.

Ugyan a légszennyezés terén megfigyelhető némi siker, de különösen a nitrogén-oxid, a finom por és a felszín közeli ózon jelenlegi koncentrációi a becslések szerint majdnem egy évvel rövidítik meg a nyugat- és közép-európai országokban a várható élettartamot, és veszélyeztetik a gyermekek egészséges fejlődését. Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában feltehetőleg szintén súlyos a helyzet, hiszen a gazdasági fellendülésnek köszönhetően 2000 óta a légszennyező kibocsátások mennyisége 10%-kal nőtt, megnövekedett a forgalom és a légszennyezés elleni politikák továbbra sem túl hatásosak.

A jelentés, amely tartalmazza a páneurópai régió tengeri környezetének átfogó értékelését, különösen aggasztónak ítéli a túlhalászást, az eutrofizációt és a tengerparti területek egyre növekvő terhelését. Az olajkiömléssel járó nagyobb balesetek száma csökkent az európai tengereken. A mindennapi tevékenységek miatt bekövetkező olajszennyeződés azonban továbbra is jelentős.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítására vonatkozó 2010-es célkitűzés nem érhető el további jelentős erőfeszítések nélkül. Élőhelyük elpusztítása, romlása és megzavarása miatt kipusztulás fenyeget több mint 700 európai fajt – köztük olyan jelképnek számító állatokat is, mint az ibériai hiúz.

Világszerte megfigyelhetők már az éghajlatváltozás társadalomra és természeti erőforrásokra gyakorolt hatásai. Ezek várhatóan tovább erősödnek még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása radikálisan csökkenne az egész világon. A jelentés kiemeli, hogy sürgősen figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásaiban rejlő esetleges jövőbeli kockázatokat.

„A belgrádi konferenciát a miniszterek a „teljesítés konferenciájának” nevezték. Jelentésünk szerint történt előrelépés. Csökkent egyes légszennyező anyagok kibocsátása és javult a szennyvízkezelés. A változás korszakában azonban továbbra is jelen vannak azok a nagyon komoly aggodalmak, amelyek pl. az éghajlattal, a biológiai sokféleséggel és a környezet által kiváltott egészségügyi kockázatokkal kapcsolatosak. Ezen összetett környezeti problémák kezelése érdekében szükség van a folyamatos együttműködésre az egész páneurópai térségben, továbbá célzott pénzügyi és szakmai támogatásra is” – hangoztatta McGlade professzor.

Megjegyzések a szerkesztők számára:

A teljes jelentés itt található:
http://www.eea.europa.eu/pan-european/fourth-assessment

Európa környezete - negyedik értékelés

A korábban nem tapasztalt mértékű információmegosztási együttműködés eredményeképpen létrejött „Európa környezete - negyedik értékelés” című jelentés célja, hogy friss és megbízható információkkal szolgáljon a környezet és a társadalom kölcsönhatásairól, továbbá hogy kiemelje a környezeti célkitűzések elérése érdekében tett páneurópai szintű előrehaladást.

Kijevtől Belgrádig

Az „Európa környezetéért” (EfE) folyamat már három kontinens 56 országát fogja össze a környezeti kihívások közös kezelése érdekében. Ez a folyamat a tagállamok egyedülálló partnerségét jelenti az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) térségén belül. Az EfE folyamatban részt vesznek továbbá a térségben reprezentált ENSZ szervezetek, más kormányközi szervezetek, regionális környezetvédelmi központok, nem kormányzati szervezetek és egyéb jelentős csoportok is.

A folyamat támogatása céljából az EEA környezeti értékelések sorát készítette el a páneurópai térségre, hogy a politikák szempontjából hasznos, aktuális és megbízható információkkal szolgáljon a környezet és a társadalom kölcsönhatásairól.

A páneurópai környezet állapotának első átfogó értékelését Szófiában mutatták be 1995-ben. Majd aktualizált értékeléseket mutattak be 1998-ban az århusi és 2003-ban a kijevi miniszteri konferencián.

Ez a sorozat negyedik jelentése. A dokumentum az előrelépést elsősorban az Európai Közösség hatodik környezetvédelmi cselekvési programjában és Kelet-Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia országainak környezetvédelmi stratégiájában meghatározott célok tükrében értékeli.

Az „Európa környezete - negyedik értékelés” című jelentés a következő 53 országra terjed ki: Albánia, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belarusz, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Orosz Föderáció, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Egyesült Királyság és Üzbegisztán.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről (EEA)

Az EEA székhelye Koppenhágában van. Az ügynökség célja, hogy hozzájáruljon az európai környezet jelentős és mérhető javulásához azzal, hogy a politikai döntéshozókat és a nyilvánosságot időszerű, célzott, hasznos és megbízható információkkal látja el.

Az EEA-ról szóló további információkért lásd weboldalunkat: http://www.eea.europa.eu

Kapcsolatfelvétel:

Brendan Killeen
Sajtófelelős

Telefon: +45 33 36 72 69
Mobil: +45 23 68 36 71

Marion Hannerup
Kommunikációs és vállalati ügyek vezetője

Telefon: +45 33 36 71 60
Mobil: +45 51 33 22 43