Műanyagok: Hogyan fordíthatja vissza Európa az általuk jelentett egyre nagyobb környezeti és éghajlati problémát?

Bár az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy miként ártalmatlanítjuk a hulladékot a tengeri környezetben és másutt, fokozottabban foglalkozunk a témával elméletben és gyakorlatban egyaránt, a műanyagoknak ennek ellenére számos kevésbé ismert következménye van. Ilyen például az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk, valamint a Covid19-világjárvány kapcsán megjelenő új kihívások, melyekről az EEA „Plastics, the circular economy and Europe′s environment — A priority for action” (Műanyagok, a körforgásos gazdaság és az európai környezet – Kiemelt intézkedési terület) című jelentése is beszámol.

A jelentés a műanyaggyártást, -fogyasztást és -kereskedelmet, a műanyagok életciklusuk során kifejtett környezeti és éghajlati hatásait vizsgálja, illetve a szakpolitikai döntéshozók, az ipar és a fogyasztók bevonásával három szemszögből tanulmányozza a körforgásos műanyag-gazdálkodásra való átállást.

„A műanyagok jelentette kihívások jórészt azért merülnek fel , mert sem a gyártási, sem a fogyasztási rendszereink nem fenntarthatók. A Covid19-világjárvány és az éghajlatváltozás miatt a lakosság fokozott figyelmet fordít a műanyaghulladékok okozta válságra, amellyel szembe kell néznünk. Egyértelmű, hogy a legjobb lenne, ha átállnánk az alapvetően fenntartható és körforgásos műanyag-gazdálkodásra, amelynek keretében a műanyagokat bölcsebben használjuk, és hatékonyabban hasznosítjuk újra őket. Emellett fontos, hogy a megújuló nyersanyagokból történő műanyaggyártás legyen a kiindulópont” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

A jelentés azt mutatja, hogy a műanyagok gyártása, felhasználása és kereskedelme folyamatosan növekszik. Egyre több uniós szakpolitika és kezdeményezés létezik már a műanyagok okozta kihívások kezelésére, különös tekintettel azokra, amelyeket az egyszer használatos műanyagtermékek jelentenek. 2018-ban az Európai Bizottság a világon először terjesztett elő átfogó stratégiát a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban, amely a műanyagok jelentette kihívások kezelésére vonatkozó uniós megközelítést ismerteti. A stratégiát 2019-ben az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv követte.

Az EEA jelentése három lehetséges utat vázol a jövőre nézve: ide tartozik a műanyagok intelligensebb használata, a körforgásos jelleg fokozása, valamint a megújuló nyersanyagok használata. Ezek együttesen segíthetnek a fenntartható és körforgásos műanyaggazdálkodási rendszer megvalósításában. A jelentés mellett az Ügynökség ma két tájékoztató anyagot is megjelentet: egyet a műanyagokkal és a textíliákkal kapcsolatban, a másikat pedig a körforgásos üzleti modellek kialakításáról.

A Covid19-világjárvány és a műanyagok

A koronavírus-világjárvány változásokat hozott a műanyagok gyártása és fogyasztása, illetve a műanyaghulladékok ártalmatlanítása terén. A műanyag maszkok létfontosságúak a Covid19 terjedésének korlátozásában. A maszkok és kesztyűk iránti kereslet növekedésének hatására megugrott a műanyaghulladék mennyisége, ez pedig az egyszer használatos műanyagtermékek (például az elvitelre szánt ételek dobozai vagy az interneten vásárolt termékek műanyag csomagolóanyagai) megváltozott előállítása és használata mellett rövid távon veszélyeztetheti a műanyagszennyezés megfékezésére, valamint a fenntarthatóbb és fokozottan körforgásos műanyaggazdálkodási rendszerre történő átállásra irányuló uniós törekvéseket.

Az ipari műanyaggyártás fokozza az éghajlatváltozást

A műanyagok előállítása és fogyasztása nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag felhasználásával jár, ami kedvezőtlenül hat a környezetre és az éghajlatváltozásra. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a gazdasági tevékenység csökkenése a globális olajárak meredek esését eredményezte, ami jelentősen olcsóbbá tette a gyártók számára, hogy az újrahasznosított műanyagok használata helyett primer, fosszilis alapú anyagokból állítsanak elő műanyagtermékeket. Ha a műanyaggyártás és -felhasználás az előrejelzéseknek megfelelően fokozódik tovább, a műanyagipar 2050-re a világ olajfelhasználásának 20%-áért felel majd, ami a mai 7%-hoz képest növekedést jelent.

Az EEA üvegházhatásúgáz-leltárából származó adatok azt mutatják, hogy az EU műanyagtermeléséhez kapcsolódó éves CO₂-kibocsátások mintegy 13,4 millió tonnára rúgnak, ami az uniós vegyianyag ágazati kibocsátás mintegy 20%-ának felel meg. A műanyag-újrafeldolgozás európai és globális piacának gazdasági életképességére jelenleg jelentős nyomás nehezedik. Az újrafeldolgozott műanyagok iránti alacsonyabb piaci kereslet számos európai település arra irányuló erőfeszítéseit is megnehezíti, hogy fenntartható módon kezeljék hulladékgazdálkodási gyakorlataikat, így jelentős mennyiségű műanyaghulladék esetében kevésbé kívánatos hulladékártalmatlanítási lehetőségeket alkalmaznak.

Figure: the environmental impacts across the life cycle of plastics

Source: EEA, 2020

A szintetikus textíliák egyre nagyobb problémát jelentenek

A szintetikus szálakból, például poliészterből és nejlonból készült textíliák is hozzájárulnak a műanyagokkal kapcsolatos problémához. Az EEA textilipari műanyagokat vizsgáló külön tájékoztatója szerint az uniós fogyasztók évente mintegy 5,8 millió tonna – személyenként körülbelül 11 kg – textilt dobnak el, amelynek körülbelül kétharmada szintetikus szálakból áll. A rendelkezésre álló, 2017-es adatok szerint az európai háztartások körülbelül 13 millió tonna textilterméket (ruházatot, lábbelit és háztartási textíliákat) fogyasztottak. A ruházat mindegy 60%-a, a háztartási textíliáknak pedig 70%-a műanyag alapú textíliából készül. A fenntartható anyagválasztás előmozdítása és a mikroműanyag-szennyezés kontrollálása, valamint az elkülönített gyűjtés, az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás fokozása a körforgásos gazdaságban növelheti a szintetikus textíliák fenntarthatóságát és körforgásos jellegét.

A körforgásos üzleti modellek segíthetnek a műanyagok fenntarthatatlan termelésének és fogyasztásának kezelésében

A hagyományos üzleti modellek körforgásossá alakítása egyre több haszonnal kecsegtet, ezért egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A körforgásos üzleti modellek lehetővé teszik az anyagok és termékek újrafelhasználását, valamint hogy azok a lehető leghosszabb ideig a gazdaságban maradjanak. Az EEA „A Framework for enabling circular business models in Europe” (A körforgásos üzleti modelleket támogató európai keretrendszer) című, szintén ma közzétett tájékoztatója ismerteti a körforgásos üzleti modellek hatékony végrehajtása érdekében hozható intézkedéseket. Megnevezi azokat a tényezőket is, amelyek a körforgásos gazdaságra való várható átállás részeként széles körben fejleszthetik ezeket a modelleket. Az átálláshoz olyan megfelelő támogató szakpolitikákra és magatartásformákra van szükség, amelyek változást eredményeznek a fogyasztásban és az oktatásban.