Európa nincs felkészülve a gyorsan növekvő éghajlati kockázatokra

Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőség, aszály, erdőtüzek és árvizek még a globális felmelegedéssel kapcsolatos legoptimistább forgatókönyvek esetén is súlyosbodni fognak Európában, és az egész kontinensen hatással lesznek az életkörülményekre. Az EEA közzétette az első European Climate Risk Assessment (EUCRA) (európai éghajlati kockázatértékelési jelentést), hogy segítsen meghatározni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozásra érzékeny ágazatok szakpolitikai prioritásait.

Az értékelés szerint az európai szakpolitikák és alkalmazkodási intézkedések nem tartanak lépést a gyorsan növekvő kockázatokkal. Sok esetben a fokozatos alkalmazkodás nem lesz elegendő, és mivel az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozását célzó számos intézkedés hosszú időt igényel, sürgős cselekvésre van szükség a még nem kritikus kockázatok esetében is.

Egyes európai régiók számos éghajlati kockázat szempontjából kritikus helyzetben vannak. Dél-Európát különösen veszélyeztetik az erdőtüzek, valamint a hőség és a vízhiány hatásai a mezőgazdasági termelésre, a szabadban végzett munkára és az emberi egészségre. Az áradások, az erózió és a sós víz betörése fenyegeti Európa alacsonyan fekvő tengerparti régióit, köztük számos sűrűn lakott várost.

Új elemzésünk azt mutatja, hogy Európa sürgető éghajlati kockázatokkal szembesül, amelyek gyorsabban növekednek, mint a társadalmi felkészültségünk. Társadalmaink ellenálló képességének biztosítása érdekében az európai uniós és nemzeti szakpolitikai döntéshozóknak most kell cselekedniük annak érdekében, hogy csökkentsék az éghajlati kockázatokat mind a gyors kibocsátáscsökkentés, mind pedig az erőteljes alkalmazkodási politikák és intézkedések révén.

Leena Ylä-Mononen
Az EEA ügyvezető igazgatója

Európában számos éghajlati kockázat sürgős fellépést igényel

Az értékelés 36 jelentős éghajlati kockázatot azonosít Európa számára, a következő öt átfogó klaszterbe rendezve: ökoszisztémák, élelmiszerek, egészség, infrastruktúra, valamint gazdaság és pénzügyek. A jelentésben azonosított legfontosabb éghajlati kockázatok több mint fele több fellépést igényel, és közülük nyolc különösen sürgős; ezek elsősorban az ökoszisztémák megőrzése, az emberek szélsőséges hőmérséklet elleni védelme, az emberek és az infrastruktúra árvizekkel és erdőtüzekkel szembeni védelme, valamint az európai szolidaritási mechanizmusok, például az EU Szolidaritási Alapja működésének biztosítása érdekében.

Ökoszisztémák: Az ökoszisztéma-klaszter szinte valamennyi kockázata sürgős vagy több intézkedést igényel, és a tengeri és tengerparti ökoszisztémákat érintő kockázatokat különösen súlyosnak értékelték. Az EEA jelentése emlékeztet arra, hogy az ökoszisztémák többféle módon szolgálják az embereket, ezért ezek a kockázatok nagy valószínűséggel más területekre is átterjedhetnek, beleértve az élelmiszereket, az egészséget, az infrastruktúrát és a gazdaságot.

Élelmiszerek: A hőség és az aszály által a növénytermesztésre jelentett kockázatok Dél-Európában már kritikus szintet értek el, de a közép-európai országok is veszélyben vannak.  Különösen a nagy területeket érintő, elhúzódó aszályok jelentenek jelentős veszélyt a növénytermesztésre, az élelmezésbiztonságra és az ivóvízellátásra . Egyik megoldásként az állati eredetű fehérjékről a fenntartható módon termesztett növényi eredetű fehérjékre való részleges áttérés csökkenthetné a mezőgazdaság vízfogyasztását és az importált takarmányoktól való függőséget.

Egészség: A hőség a legsúlyosabb és legsürgetőbb éghajlati kockázati tényező az emberi egészség szempontjából. A legnagyobb kockázatnak a lakosság olyan sajátos csoportjai vannak kitéve, mint a szélsőséges hőhatásnak kitett, szabadban dolgozó munkavállalók, az idősek és a rosszul megépített lakásokban élők, olyan területeken, ahol erős a városi hőszigethatás, vagy nem megfelelő a hűtéshez való hozzáférés. Az egészséget fenyegető éghajlati kockázatok csökkentésének számos eszköze a hagyományos egészségügyi politikán kívül esik, például a várostervezés, az építési szabványok és a munkajog terén.

Infrastruktúra: A gyakoribb és szélsőségesebb időjárási események növelik az Európa épített környezetére és kritikus szolgáltatásaira (többek között az energiára, a vízre és a közlekedésre) irányuló kockázatokat. Bár a part menti árvízkockázatokat Európában viszonylag jól kezelik, a tengerszint emelkedése és a viharok mintázatainak változásai pusztító hatással lehetnek az emberekre, az infrastruktúrára és a gazdasági tevékenységekre. Dél-Európában a hőség és az aszályok jelentős kockázatot jelentenek az energiatermelésre, -szállításra és -keresletre. A lakóépületeket is hozzá kell igazítani a fokozódó hőséghez.

Gazdaság és pénzügyek: Az európai gazdaság és a pénzügyi rendszer számos éghajlati kockázattal szembesül. Például az éghajlati szélsőségek növelhetik a biztosítási díjakat, veszélyeztethetik az eszközöket és a jelzáloghiteleket, valamint növelhetik a közkiadásokat és a hitelköltségeket. Az EU Szolidaritási Alapjának életképességét már most is kritikus mértékben veszélyeztetik az elmúlt években bekövetkezett költséges áradások és erdőtüzek. Az éghajlati hatások súlyosbodása a magánbiztosítási különbségeket is növelheti, és az alacsony jövedelmű háztartásokat kiszolgáltatottabbá teheti. 

A szorosabb együttműködés kulcsfontosságú

Az EU és tagállamai jelentős előrelépést tettek az őket fenyegető éghajlati kockázatok megértése és az azokra való felkészülés terén. A nemzeti éghajlati kockázatértékeléseket egyre gyakrabban veszik figyelembe az alkalmazkodási politika kidolgozása során. A társadalmi felkészültség azonban nem elégséges, mivel a szakpolitikák végrehajtása nem tud lépést tartani a kockázati szintek gyors növekedésével. 

A jelentésben azonosított legnagyobb éghajlati kockázatok többsége egyaránt érinti az EU-t, a tagállamokat és egyéb kormányzati szinteket. Az EEA értékelése hangsúlyozza, hogy az európai éghajlati kockázatok kezelése és csökkentése érdekében  az EU-nak és tagállamainak együtt kell működniük, és be kell vonni a regionális és helyi szinteket is, amikor sürgős és összehangolt fellépésre van szükség.

Még mindig sok ismeretbeli hiányosság tapasztalható az EEA jelentésében azonosított jelentős éghajlati kockázatokkal kapcsolatban. A jelentés megállapítja, hogy az EU kulcsszerepet játszhat az éghajlati kockázatok jobb megértésében és a kockázatviselés javításában, valamint abban, hogy ezeket hogyan lehet jogszabályok, megfelelő  kormányzási struktúrák, nyomon követés, finanszírozás és technikai támogatás révén kezelni. Az ilyen új ismeretek az európai éghajlati kockázatértékelés nyomon követéséhez is fontos bemeneti adatokat jelentenének.