következő
előző
tételek

Hírek

2019-ben a tisztább levegő legalább 178 ezer életet menthetett volna meg az EU-ban

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2022. 01. 12. Utolsó módosítás 2023. 02. 09.
7 min read
Photo: © Sam Schooler on Unsplash
A légszennyezés 2019-ben is jelentős terhet jelentett Európában az idő előtti halálozás és a betegségek tekintetében. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) elemzése azt mutatja, hogy a levegőminőségnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a közelmúltban ajánlott szintre történő javítása megelőzhetné a finomrészecskének való kitettség okozta korai halálesetek több mint felét.

Az EEA „A légszennyezés egészségügyi hatásai Európában” című tájékoztatója aktualizált becsléseket mutat be arról, hogy 2019-ben három fő szennyező anyag – a finomrészecske, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon – hogyan befolyásolta az európaiak egészségét. A tájékoztató azt is értékeli, hogy milyen lehetséges előnyökkel járna a légminőség javítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott új irányadó szintek felé. A tájékoztató pedig az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv azon célkitűzése felé tett előrehaladást méri, amely szerint 2030-ra több mint 55%-kal kell csökkenteni a finomrészecskéknek való kitettség miatti idő előtti halálesetek számát.

  • Az EEA legutóbbi becslései szerint 2019-ben 307 000 ember halt meg  az EU-ban a finomrészecske-szennyezésnek való kitettség miatt[1]. E halálesetek legalább 58%-a, azaz 178 000 haláleset elkerülhető lett volna, ha valamennyi uniós tagállam elérte volna a WHO új, 5 µg/m3 -es levegőminőségi irányadó szintjét.
  • Európában 2019-ben jobb volt a levegő minősége, mint 2018-ban, ami kevesebb negatív egészségügyi hatással is járt. A szennyezés csökkenése hosszú távú tendenciát követ, amelyet a kibocsátások csökkentésére és a levegőminőség javítására irányuló szakpolitikák ösztönöznek.
  • Az európai zöld megállapodás részeként az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célul tűzi ki, hogy a finomrészecskének való kitettség miatt bekövetkező korai halálesetek számát 2030-ig több mint 55%-kal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. Az EEA elemzése szerint az EU jelenleg jó úton halad a cél elérése felé, mivel az ilyen halálesetek száma 2005 és 2019 között mintegy harmadával csökkent. 

„A tisztább fűtésbe, mobilitásba, mezőgazdaságba és iparba való beruházás minden európai, de különösen a legkiszolgáltatottabbak számára jobb egészséget, termelékenységet és életminőséget biztosít. Ezek a beruházások életeket mentenek, és hozzájárulnak a szén-dioxid-semlegesség és az erőteljes biológiai sokféleség felé történő haladás felgyorsításához” - mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

„A tiszta levegő belélegzése alapvető emberi jog kellene, hogy legyen. Ez az egészséges és produktív társadalmak szükséges feltétele. Még ha az elmúlt években javult is a levegőminőség a régiónkban, még mindig hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy elérjük a WHO új globális levegőminőségi iránymutatásaiban meghatározott szinteket” - mondta Dr Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. „A WHO-ban üdvözöljük az EEA által végzett munkát, amely megmutatja, hogy az új levegőminőségi szintek elérése esetén mennyi életet lehetne megmenteni, és szilárd bizonyítékot szolgáltat a politikai döntéshozóknak arról, hogy sürgősen kezelni kell ezt az egészségügyi terhet.”

Az EEA tájékoztatóját közvetlenül a 2021. november 18-19-én megrendezésre kerülő Tiszta levegőt Európának fórum előtt tették közzé. A fórumon döntéshozók, érdekelt felek és szakértők vesznek részt, hogy megvitassák a hatékony európai, nemzeti és helyi levegőminőségi politikák, projektek és programok kidolgozását és végrehajtását, valamint tájékoztatást nyújtsanak az uniós szabályok folyamatban lévő felülvizsgálatáról, beleértve a WHO levegőminőségi iránymutatásaival való szorosabb összehangolásukat is.

Háttér

A légszennyezés a korai elhalálozás és megbetegedés fő okozója és a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázat Európában. A korai elhalálozás leggyakoribb, légszennyezéshez köthető okai a szívbetegség és a stroke, amelyeket a tüdőbetegségek és a tüdőrák követnek.

Az Európai Uniónak a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvei előírásokat határoznak meg a legfontosabb légszennyező anyagokra vonatkozóan. Ezek az értékek figyelembe veszik a WHO 2005. évi iránymutatásait, valamint az elfogadásuk idején fennálló műszaki és gazdasági megvalósíthatóság szempontjait.

Az EEA idén ősszel közzétett adatai azt mutatják, hogy a légszennyezettségi szintek a legtöbb európai országban továbbra is meghaladják az uniós jogszabályi határértékeket.

A WHO nemrégiben új globális levegőminőségi iránymutatásokat dolgozott ki a közegészség védelme érdekében. Ezek az iránymutatások a levegőszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok rendszerszintű áttekintésén alapulnak, ami azt mutatja, hogy a levegőszennyezés még annál alacsonyabb koncentrációban is károsítja az egészséget, mint ahogy azt korábban hittük.

Az uniós levegőminőségi előírások kulcsfontosságú szakpolitikai eszközök, és e szabványoknak a WHO ajánlásaival való szorosabb összehangolása fontos lépést jelentene a tisztább európai levegő felé, a szennyezés forrásánál történő csökkentésére irányuló jobb szakpolitikákkal együtt.

Az EEA potenciális előnyökre vonatkozó értékelése egy olyan forgatókönyvet feltételez, amely szerint az EU-27 valamennyi olyan területe, amely 2019-ben meghaladta a WHO finomrészecskére vonatkozó levegőminőségi iránymutatását, elérte volna az iránymutatást, míg minden más területen fennmaradt volna a 2019-ben mért koncentráció. Ez a forgatókönyv és a megfelelő becslések tehát a levegőminőség javulásából eredő lehetséges minimális előnyöket jelentik, mivel a korai halálesetek csökkenése valószínűleg azokon a területeken is bekövetkezik, ahol az iránymutatást már megvalósították, de amelyek valószínűleg a környező területeken is előnyösek lennének a tisztább levegő miatt.

A 2019. évi egészségügyi hatások EEA-elemzése a WHO által 2013-ban ajánlott koncentráció-válasz funkciók felhasználásával készült, hogy összhangban legyen az EEA korábbi évi becsléseivel. A jövő évtől kezdődően azonban az EEA azt tervezi, hogy elemzését teljes mértékben összehangolja a WHO új globális levegőminőségi iránymutatásaival.

Főbb források

Az európai levegőminőségi mutató közel valós idejű levegőminőségi adatokat mutat Európára vonatkozóan, így a felhasználók ellenőrizhetik a helyi levegőminőséget ott, ahol élnek vagy ahová utaznak.
Az európai városi levegőminőségi megjelenítő 323 európai városban hasonlítja össze a finomrészecskék átlagos szintjét az elmúlt két naptári évben.
A nemzeti levegőszennyező-kibocsátások adatmegjelenítője hozzáférést biztosít a legfrissebb légszennyezőanyag-kibocsátási adatokhoz, amelyeket az EU tagállamai a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokról szóló irányelv alapján jelentettek.
A légszennyezettségi adatközpont hozzáférést biztosít az európai légszennyezéssel kapcsolatos valamennyi releváns EEA-adathoz
A „Légszennyezés: hogyan hat az egészségünkre” című kiadvány bemutatja, hogy a finomrészecskéknek való kitettség hogyan járul hozzá a betegségekhez és a korai halálozáshoz Európában, és hogy ez a teher hogyan oszlik meg az európai társadalomban.

[1] A korábbi EEA-értékelésekkel ellentétben ez a szám nem tartalmazza az Egyesült Királyság értékeit.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Topics

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések