A légszennyezésnek való kitettség továbbra is Európai-szerte jelentős egészségügyi és környezeti hatásokat von maga után

A légszennyező anyagoknak való kitettség csökkentésével kapcsolatos nehézségek ellenére az adatok megerősítik azt a tendenciát, hogy a három legfőbb légszennyező anyagnak (finomrészecskék, nitrogén-dioxid és ózon) való hosszú távú kitettség által okozott becsült egészségügyi hatás javul – derül ki az EEA „Harm to human health from air pollution in Europe: burden of disease status 2024” (A légszennyezés okozta egészségkárosodás Európában: a betegségteher helyzete 2024-ben) című tájékoztatójából.

A finomrészecskéknek vagy Pm_2,5-nek tulajdonítható halálesetek száma az EU-ban 2005 és 2022 között 45%-kal csökkent, tehát sz EU jó úton halad a 2030-ra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervében meghatározott 55%-os csökkentési cél elérése felé.

Minden polgár számára jó hír, hogy mától kezdve szigorúbb uniós levegőminőségi szabályok lépnek életbe, de Európa-szerte, és különösen a városokban még mindig túl sok embert érint a rossz levegőminőség, amely betegségekhez és korai halálozásokhoz vezet, amelyek nagyrészt megelőzhetők lennének, ha csökkentenénk a szennyező anyagok szintjét a környezetben. A légszennyezés szélesebb körű negatív hatásokkal is jár, mivel károsítja ökoszisztémáink egészségét, ezért még fontosabb, hogy megkettőzzük a tisztább levegő érdekében tett erőfeszítéseinket.

Leena Ylä-Mononen
Az EEA ügyvezető igazgatója

Új uniós levegőminőségi szabályok léptek hatályba

A környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelv, amely ma lépett hatályba, közelebb hozza az uniós levegőminőségi határértékeket a WHO előírásaihoz, ezzel támogatja a légszennyezés egészségügyi hatásainak további csökkentését az elkövetkező években. Ennek ellenére az európaiak számára még mindig a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot (ezt olyan más tényezők követik, mint például a zajnak és a vegyi anyagoknak való kitettség, valamint az éghajlattal összefüggő hőhullámok fokozódó egészségügyi hatásai), amely különösen a városokban és a városi területeken idéz elő krónikus betegségeket és haláleseteket.

Az EEA legfrissebb becslései szerint 2022-ben az EU-ban legalább 239 ezer halálesetet lehetett visszavezetni a WHO által ajánlott 5 µg/m³-es koncentráció feletti finomrészecske-szennyezésnek (PM_2,5) való kitettségre. 70 ezer haláleset az ózonszennyezésnek (O₃) való kitettségnek, 48 ezer haláleset pedig a nitrogén-dioxid-szennyezésnek (NO₂) való kitettségnek tulajdonítható.

Ezeket a légszennyezés számlájára írható haláleseteket el lehetett volna kerülni a WHO irányadó értékeinek 2022-es betartásával. Ez a sajtóközlemény külön mellékletben tartalmazza az egyes országokra vonatkozó legfontosabb információkat, köztük az egészségügyi és ökoszisztémára gyakorolt nemzeti szintű hatásokra vonatkozó információkat.

A korai halálozások mellett a légszennyezéssel összefüggő betegségekkel való együttélésből eredő hatások is jelentősek. Az EEA tájékoztatója szerint ezeket a hatásokat feltétlenül figyelembe kell venni a légszennyezés jelentette általános egészségügyi teher, valamint a tisztább európai levegőből eredő előnyök értékelése során.

A légszennyezés hatása a természetre

A légszennyezés a természetre is negatív hatással van. Az EEA „Impacts of air pollution on ecosystems in Europe” (A légszennyezés hatásai az európai ökoszisztémákra) című külön tájékoztatója azt vizsgálja, hogy a növényzet mennyire van kitéve a legfontosabb légszennyező anyagoknak, és ez hogyan jelenik meg a terméshozamokban és gazdasági veszteségekben.

Az EEA tájékoztatója megállapította, hogy a levegőben lévő nitrogén, amely az ökoszisztémákban lerakódik, növeli a tápanyagterhelést (eutrofizáció), ami változásokat indít el az ökoszisztéma szerkezetében és működésében (megváltoznak a területen termeszthető növényfajok). Az EU ökoszisztémáinak 73%-át az eutrofizáció szempontjából a kritikus szint feletti terhelés érte 2022-ben.

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben szerepel az a célkitűzés, hogy a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 25%-kal kell csökkenteni azoknak az ökoszisztémáknak a területét, ahol a nitrogénlerakódás mértéke meghaladja a kritikus terhelést. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a célkitűzés valószínűleg nem fog teljesülni, mivel 2005 és 2022 között 13%-os csökkenést sikerült elérni. 

Emellett Európa mezőgazdasági földterületeinek mintegy harmada a talajközeli ózon olyan koncentrációinak van kitéve, amelyek meghaladják az uniós szabályok által a növényzet védelme érdekében meghatározott küszöbértéket. Ez terméskárokat, csökkent terméshozamot és legalább 2 milliárd EUR becsült gazdasági veszteséget eredményezett. Az ózon károsítja az erdőket és a növényeket azáltal, hogy visszafogja a növekedést, csökkenti a terméshozamot és negatív hatással van a biológiai sokféleségre. Az erdők ózonnal szembeni védelme érdekében meghatározott kritikus szintet 2022-ben a 32 EGT-tagország teljes erdőterületének 62%-a meghaladta. A savasodás problémáját a kén-dioxid (SO₂) kibocsátásának az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelentős csökkenése nagyrészt kezelte.

Háttér

Az EEA-tájékoztatók: „Harm to human health from air pollution in Europe: burden of disease status 2024” (A légszennyezés okozta egészségkárosodás Európában: a betegségteher szerinti helyzet 2024-ben) és az „Impacts of air pollution on ecosystems in Europe” (A légszennyezés hatásai az európai ökoszisztémákra) az EEA európai levegőminőségre vonatkozó 2024-es csomagjának részei.

Az EEA 2014 óta készít becsléseket a légszennyezésnek való kitettségnek tulajdonítható halálesetek számáról. Az EEA a WHO 2021-es levegőminőségi iránymutatásaiban az egészségre gyakorolt hatások tekintetében meghatározott ajánlásokat használja. A korábbi évekhez hasonlóan a különböző légszennyező anyagok egészségügyi hatásait nem szabad összeadni, hogy el lehessen kerülni az adatok bizonyos átfedéseiből eredő kétszeres beszámítást. Ez a halandóságra és a betegségekre egyaránt vonatkozik.

Ezen a két tájékoztatón kívül mindegyik országról naprakész légszennyezettségi tájékoztatókat tettek közzé. Ezek a tájékoztatók összefoglalják a légszennyező kibocsátásokkal és a levegőminőséggel kapcsolatos legfontosabb adatokat, beleértve a szennyezés időbeli alakulását és a szennyezés hatásaival összefüggő egészségügyi hatásokat az egyes országokban.

A felülvizsgált levegőminőségi irányelv, az (EU) 2024/2881 irányelv a 2024. október 23-i elfogadását követően a mai napon, 2024. december 10-én lép hatályba. Az irányelv a WHO ajánlásaihoz jobban igazodó új, 2030-ig elérendő levegőminőségi előírásokat vezet be, és ellenőrzési kötelezettséget ír elő további szennyező anyagok, például az ultrafinom részecskék, a korom és ammónia esetében.

A felülvizsgált irányelvről további információk a hírben és az Európai Bizottság videójában találhatók.