Interjú – Hogyan éri el Európa a szennyezőanyag-mentességet?

Sok szó esett a 2050-re vonatkozó uniós törekvésekről, az európai zöld megállapodásról és a nulla nettó kibocsátás eléréséről. Hogyan illeszkedik ezekbe az erőfeszítésekbe az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv?

Az európai zöld megállapodást számos ambiciózus kezdeményezés támasztja alá, köztük a kulcsfontosságú szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, amely az egészségünkre és ökoszisztémáinkra gyakorolt jelentős szennyezési hatások megelőzésére irányuló ütemtervet határoz meg.

A cselekvési terv szinergikusan kapcsolódik számos, az európai zöld megállapodás keretében hozott szakpolitikai intézkedéshez, például „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiához, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervhez, a biodiverzitási stratégiához, a talajvédelemről szóló tematikus stratégiához és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiához. A cselekvési terv egyik fő célkitűzése, hogy a környezetszennyezés megelőzését valamennyi releváns szakpolitikai területbe beépítse.

Bár az éghajlatváltozás nem tartozik kifejezetten a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv hatálya alá, egyértelmű, hogy a cselekvési terv céljainak elérése segíteni fog minket abban, hogy közelebb kerüljünk a nulla nettó kibocsátásra irányuló célkitűzésekhez,az éghajlatváltozás elleni küzdelem pedig hozzá fog járulni a szennyezési szintek csökkentéséhez.

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv olyan, szélesebb körű nemzetközi menetrendeket is támogat, mint például az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljai. Ezek elismerik, hogy a szennyezés nem áll meg a határokon, és hogy például fogyasztási szokásaink és hulladékgazdálkodási tevékenységeink Európában globálisan befolyásolják a szennyezés mértékét.

Konkrétan mit foglal magában a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv?

Ez egy igen széles körű és nehezen meghatározható téma, de egyik fő célkitűzése, hogy ösztönözze és előmozdítsa a környezetszennyezés megelőzésének az összes vonatkozó uniós szakpolitikába való beépítését. A terv további kulcsfontosságú elemei közé tartozik a szennyezésnek való kitettség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése, a végrehajtás és érvényesítés javítása, a kollektív fellépés és a társadalmi változások, a szennyezőanyag-mentesség felé való globális elmozdulás támogatása, valamint a szennyezés nyomon követésére vonatkozó integráltabb megközelítés kidolgozása.

A cselekvési terv azt is elismeri, hogy e célok elérése érdekében biztosítanunk kell, hogy a szakpolitikai intézkedések a szennyezés forrásnál történő megelőzésén alapuljanak, és az olyan koncepciók, mint a környezetszennyezés helyreállítása és a „end-of-pipe” felszámolás, kevésbé legyenek fenntarthatók, mint a hosszú távú intézkedések.

Maga a terv a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításának kezdeményezéséhez szükséges konkrét intézkedések átfogó listáját tartalmazza (ezen intézkedések időkereteivel együtt), valamint kilenc kiemelt intézkedést jelöl ki és határoz meg. Az 1. kiemelt intézkedés például „az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése a szennyezőanyag-mentesség révén”.

A cselekvési terv teljes időtartama 2050-ig tart. A terv azonban számos, 2030-ra vonatkozó célkitűzést is tartalmaz, hogy segítsen némi kezdeti lendületet adni a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításának.

Milyen szerepet játszik az EEA a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben?

Képesnek kell lennünk a szennyezőanyag-mentesség elérése terén tett előrelépések hatékonyan nyomon követésére ahhoz, hogy megértsük, hol állunk jól, hol lassabb az előrehaladás, és hol kell további ismereteket gyűjteni. Ez segíteni fogja a terv célkitűzéseinek megvalósítását az elkövetkező években.

A cselekvési terv előírja, hogy az EEA és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) készítsen értékelést a szennyezőanyag-mentesség nyomon követéséről és jövőbeni alakulásáról. Nevezetesen, az EEA felelős a nyomonkövetési értékelés elkészítéséért, és az első értékelést 2022 végén, az azt követőt pedig 2024-ben kell benyújtania.

Az értékelés integrált minősítést nyújt majd a jelenlegi szennyezési tendenciákról, valamint arról, hogy jelenlegi teljesítményünk mellett az EU képes lesz-e a 2030-ra kitűzött konkrét uniós szennyezőanyag-mentességi célok és más aktuális szakpolitikai célok elérésére. Értékelni fogja továbbá a 2050-re kitűzött, hosszabb távú célkitűzések elérésének megvalósíthatóságát is.

Pontosan hogyan fogja nyomon követni az EEA az előrehaladást?

Az idei év folyamán végzett értékelésünk kiindulási alapként szolgál majd a jövőbeli előrehaladás méréséhez. A jelentés a rendelkezésre álló „mutatókon” fog alapulni, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátások és azok hatásainak legújabb tendenciáiról tájékoztatnak bennünket. Ezen információk felhasználásával előzetes elemzést tudunk készíteni arról, hogy jó úton haladunk-e a 2030-ra kitűzött konkrét célok elérése felé, és hogy a más területeken kitűzött irány összhangban van-e a jelenlegi szakpolitikai célkitűzésekkel.

Fontos, hogy elemzésünk valószínűleg azonosítani fogja azokat a területeket is, ahol ismereteink hiányosak, és ahol a jövőbeli értékelésekhez jobb információkat és mutatókat kell kifejlesztenünk. Más információforrásokat (például országspecifikus értékeléseket vagy kutatást) is felhasználunk majd az újonnan felmerülő problémák azonosításához, és korai figyelmeztetést adunk a kezelendő legfontosabb jövőbeli kérdésekről.

A 2024-ben elkészítendő, második értékelés a 2022. évi jelentésre fog épülni, és további rendelkezésre álló mutatókat és információkat fog tartalmazni annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan haladunk a szennyezőanyag-mentességi célkitűzések megvalósítása felé. Ezt a munkát az Európai Bizottság arra fogja felhasználni, hogy szakpolitikai tájékoztatókat dolgozzon ki a környezetszennyezéssel kapcsolatos jövőbeli politika megalapozása és irányítása érdekében.

Mennyire reális, hogy valaha is elérjük a szennyezőanyag-mentességet?

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározott ambíciószint valóban nagyon magas, és néhányan megkérdőjelezhetik a szennyezőanyag-mentesség elérésének lehetőségét. A küszöb ilyen magas meghatározásával azonban világos képet kapunk arról, hogy rendszerszintű változásra és integráltabb megközelítésre van szükség a környezetszennyezés és annak hatása kezeléséhez.

Már most is bolygónk kapacitásán túl működünk. A levegő-, talaj- és vízszennyezés jelentős negatív hatást gyakorol egészségünkre és ökoszisztémáinkra. Az olyan tanulmányok, mint az IPBES biológiai sokféleségről és ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló globális értékelő jelentése, azt mutatják, hogy a jelenlegi emberi tevékenység pont azokra az ökoszisztémákra van negatív hatással, amelyektől függünk, és ez a helyzet egyértelműen nem fenntartható. Ezért, ha fenntarthatóbb társadalommá szeretnénk válni, keményen kell dolgoznunk a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek elérése érdekében.