Mennyire zöldek a biológiailag lebomló, komposztálható és bioalapú, nemrégiben bevezetett új műanyagtermékek?

Mennyire környezetbarátak ezek az új, biológiailag lebomló, komposztálható és bioalapú műanyagtermékek?

Először is meg kell értenünk a bio- és fosszilis alapú, illetve a biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok közötti különbségeket. A biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagok előállíthatók bio- vagy fosszilis alapú nyersanyagokból, illetve a bioalapú műanyagok tervezhetők úgy, hogy komposztáljanak vagy biológiailag lebomoljanak, de úgy is, hogy ne.

A bioalapú anyagok fenntarthatósága – a fosszilis alapú műanyagokhoz hasonlóan – a termelési gyakorlatoktól, valamint a termékek élettartamától és életciklus végi kezelésétől függ. A biológiailag lebomló és komposztálható műanyagtermékek bizonyos esetekben és bizonyos alkalmazások esetében hozzájárulhatnak a környezet műanyagokkal való szennyezésének csökkentéséhez. Ezek azonban önmagukban korántsem nyújtanak általános megoldást azokra a kihívásokra, amelyekkel Európának napjainkban szembe kell néznie a műanyagokkal kapcsolatban.

Mi a célja az EEA új tájékoztatójának? Miért olyan fontos a közvélemény figyelmének felkeltése?

Ezen műanyagtermékek jelentése és az általuk kínált lehetőségek körül sok a félreértés. Nagyon fontos, hogy az emberek ismerjék és megértsék ezeket a különbségeket. Ha a fogyasztók azt hiszik, hogy a „bioalapú” címkével ellátott csomagolás komposztálható és a biohulladék-tárolóba dobják, ezzel növelhetik a műanyagszennyezést. A tájékoztató célja, hogy felhívja a politikai döntéshozók és a nyilvánosság figyelmét az ilyen buktatókra, valamint arra, hogy egyértelműen kommunikálni kell ezeket a különbségeket és azt, hogy az egyes műanyagtípusokat hogyan kell megfelelően ártalmatlanítani.

A komposztálhatóságra vagy biológiai lebonthatóságra vonatkozó állításnak pontosnak kell lennie, és egyértelműen kapcsolódnia kell a tulajdonságok alkalmazási feltételeihez. Az iparilag komposztálható műanyagtermékeket például úgy tervezik, hogy azok ipari komposztáló üzemekben meghatározott, ellenőrzött körülmények között biológiailag lebomoljanak. Nem feltétlenül (teljes mértékben) komposztálnak otthoni komposztálókban, amelyek jellemzően csak alacsonyabb hőmérsékletet érnek el, és ahol az olyan körülmények mint a nedvesség és a mikroorganizmusok jelenléte erősen eltérőek.

Melyek az új műanyagtermékekkel kapcsolatos fő kihívások és lehetőségek?

Fontos kideríteni, hogy mely termékek esetében van értelme biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagokat használni, illetve mely esetekben okozhatnak nagyobb kárt, mint jót. Így például a komposztálható műanyag zacskók használata a háztartásokban az élelmiszer-hulladék gyűjtéséhez növeli az élelmiszer-hulladék begyűjtési arányát, mivel a fogyasztók kényelmesnek találják használatukat. Egyes települések és hulladékgyűjtők ezért a biohulladék gyűjtéséhez tanúsított komposztálható műanyag tasakok használatát ajánlják vagy írják elő, míg mások nem fogadják el azokat. Ez nagymértékben függ attól, hogy az egyes országokban milyen döntéseket hoztak a biohulladék-kezelési infrastruktúra tervezése és kiépítése során.

Másrészt a körforgásos gazdaságban minden műanyagot elsősorban új műanyagokká kell hasznosítani. Komposztálható vagy biológiailag lebomló műanyag termékek komposztálásával nem állíthatók elő új műanyagok, és az előállításához felhasznált összes energia elvész.

Az ezeknek az új műanyag termékeknek az ártalmatlanításával kapcsolatos félreértéseket figyelembe véve nem lenne jobb megakadályozni a műanyagok használatát?

A műanyaghulladék megelőzésének és csökkentésének valóban az elsődleges prioritásnak kell lennie, és fokoznunk kell a műanyaghulladék megelőzésére irányuló erőfeszítéseinket, mivel a műanyaghulladék mennyisége továbbra is növekszik. Sok termék esetében a műanyagok jó megoldást jelenthetnek. Ugyanakkor körforgásközpontúan kell terveznünk és használnunk ezeket a műanyagokat, és gondoskodnunk kell arról, hogy azok sokkal nagyobb mértékben legyenek újrafeldolgozhatók, illetve azokat sokkal nagyobb mértékben fel is dolgozzák.

Mit tesz az Európai Unió a műanyagokkal kapcsolatos probléma megoldása érdekében? Mi a helyzet ezekkel az új műanyag termékekkel?

Az Európai Bizottság 2018-ban közzétette a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát. A stratégia arra kötelezi az EU-t, hogy csökkentse a műanyaghulladék mennyiségét, biztosítsa a műanyagtermékek oly módon történő kialakítását, hogy azok újrafeldolgozhatók legyenek, valamint hogy beruházzon a műanyagok újrahasznosításába és egyéb intézkedésekbe. Ezen túlmenően az egyszer használatos műanyagokról szóló 2019. évi irányelv korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek uniós piacra jutását, és számos más termék esetében a fogyasztás csökkentését írja elő. Ezek a követelmények a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagtermékekre is vonatkoznak.

A biológiailag lebomló műanyagok tekintetében a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi uniós cselekvési terv egyértelmű szakpolitikai keret létrehozását irányozza elő, beleértve a komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok meghatározására és címkézésére vonatkozó harmonizált szabályokat, valamint annak feltárását, hogy az ilyen műanyagokat használó alkalmazások milyen környezeti előnyökkel járnak. Most arról kell gondoskodnunk, hogy ezeket a politikákat Európa-szerte megfelelően hajtsák végre.

Milyen munkát végez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a műanyaghulladékkal és a megelőzéssel kapcsolatban?

A műanyagok a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020. évi uniós cselekvési tervben meghatározott kulcsfontosságú értékláncok egyikét jelentik, ezért ez fontos munkaterület számunkra. A műanyagokat különböző szemszögből elemezzük. Amellett, hogy nemrégiben közzétettünk egy tájékoztatót, áttekintettük például az európai műanyaghulladék-megelőzési politikákat, és elemeztük Európa műanyaghulladék-kereskedelmét. Az idei év későbbi szakaszában pedig egy elemzést tervezünk közzétenni a műanyagok európai körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről, a textilanyagokban található műanyagokról és a műanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról.