Háztartási fogyasztás

Az áruk és szolgáltatások fogyasztása az EEA tagországaiban a globális erőforrások felhasználásának, valamint a kapcsolódó környezeti hatásoknak az egyik legfőbb mozgatórugója. Az európai fogyasztás (étel és ital, lakhatás, mobilitás és turizmus) a kibontakozó világkereskedelem következtében növekvő  arányban járul hozzá a világszerte érezhető környezeti hatásokhoz és terhelésekhez. E hatások jelentős csökkentése csak a magán-, illetve közfogyasztási szokások megváltoztatásával érhető el annak érdekében, hogy ki tudjuk egészíteni a fejlettebb termelési technológiák és folyamatok révén elért eredményeket.

Az EU-27 tagállamaiban a fogyasztói kiadások 1990 és 2010 között 33%-kal emelkedtek. A Nyugat-Balkán országai és Törökország ugyanebben az időszakban meredekebb emelkedést (120%, illetve 63%) tapasztalt. A háztartások az állami szféránál kétszer-hatszor többet költenek. Az európaiak által elfogyasztott áruk által okozott negatív környezeti hatások a világon mindenütt érezhetőek – az erőforrás-kitermelés, az előállítás, a feldolgozás és a szállítás a világ más régióira is kifejti hatását.

Étkezési és ivási szokásaink jelentős terhet rónak a környezetre. Ezeket részben közvetlenül, az üzletekbe való utazással, a tárolással, a főzéssel és a hulladéktermeléssel okozzuk. Ami még ennél is fontosabb, léteznek közvetett, az élelmiszerek termeléséhez, feldolgozásához és szállításához köthető hatások is.

Egyre nagyobb számban vásárolunk olyan elektromos és elektronikai árucikkeket, mint a TV-k, személyi számítógépek, laptopok, mobiltelefonok és konyhai eszközök, sőt, ezeket gyakrabban is cseréljük le. A háztartási villamosenergia-fogyasztás szintén növekvőben van. Otthonaink energiahatékonyabbá válnak, ugyanakkor nagyobb otthonokat építünk kevesebb ember számára, így a helyiségek fűtésére használt energia mennyisége csak lassan csökken. Minden európai polgár évente átlagosan 445 kg háztartási hulladékot dobott el 2008-ban.

A személygépkocsik és a légi járművek forgalma továbbra is növekvőben van, ami az energiafogyasztásnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a fokozódásával jár együtt. A fokozott személygépkocsi-forgalom a légszennyezés egyik jelentős oka, emellett felelős a városok zajproblémáiért is. Az új, ritkán lakott városi területeken való élet felé mutató jelenlegi tendencia a városok terjeszkedését váltja ki, ennek révén pedig fokozott energiafogyasztást és erőforrás-felhasználást, forgalmat és földhasználatot okoz.

Az idegenforgalom rohamosan növekvő ágazat. Az úti célok elérésének, az onnan való visszatérésnek az eszköze leggyakrabban a személygépkocsi vagy a repülőgép. Az idegenforgalmi célpontokon a víz- és energiafogyasztás, a földhasználat, a hulladék- és szennyvíztermelés mind jelentős környezeti hatással jár.

Uniós szakpolitikák

Az európai szakpolitikák csak nemrég kezdtek foglalkozni a tarthatatlan fogyasztási szokások által támasztott kihívással. Az olyan európai kezdeményezések, mint az Integrált termékpolitika vagy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK irányelv) célja a termékek által teljes életciklusuk során okozott környezeti hatások, köztük a termékek energiafogyasztásának csökkentése. Emellett az uniós szakpolitikák az EU „vezető piacok” kezdeményezésével szintén ösztönzik az innovációbarát piacokat. Az Európai Bizottság által 2008-ban kiadott A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv, amelyet 2012-ben vizsgálnak felül, megerősíti az életciklusban való gondolkodást, erősíti a zöld közbeszerzést és cselekvéseket kezdeményez a fogyasztói viselkedésminta kezelésére vonatkozóan. A jelenlegi szakpolitikák azonban gyakran önkéntes eszközökön alapulnak, még nem foglalkoznak kellő mértékben a tarthatatlan fogyasztás alapjául szolgáló okokkal, és inkább a hatások csökkentésére összpontosítanak.

Az Európai Bizottság 2011 szeptemberében elfogadta Az erőforrás-hatékony Európa megvalósítására vonatkozó ütemtervet. Ez többek között a zöld közbeszerzés megerősítésére és a termékek környezeti lábnyomának kezelésére irányuló javaslatokat tartalmaz. Az ütemterv célja továbbá kidolgozni egy olyan közös módszertani megközelítést, amely lehetővé teszi az egyes termékek, szolgáltatások és vállalatok környezetvédelmi jellemzőinek felmérését, közzétételét és összehasonlítását, valamint gondoskodni a fogyasztói viselkedésminták jobb megértéséről. Az ütemterv az étkezés, a lakásépítés és a mobilitás fogyasztási területei által okozott környezeti hatások csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz.

A fenntartható fogyasztás szintén kulcsfontosságú eleme a fenntartható fejlődés cselekvési tervnek, vagyis az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján 1992-ben Rio de Janeiróban elfogadott Agenda 21 programnak. Az Egyesült Nemzetek 2012-ben tartandó Fenntartható Fejlődés Konferenciájának (Rio+20) célja, hogy a résztvevők megegyezzenek a fenntartható fogyasztás és termelés programjainak globális keretrendszerében. Számos kezdeményezést és cselekvést indítanak nemzeti, regionális, valamint helyi szinten is, többek között a regionális fenntartható fejlesztési stratégiákon belül vagy az Agenda 21-folyamatok részeként.

A fenntartható fogyasztás egy olyan közös kihívás, amelyben minden résztvevőnek, így a közhatóságoknak, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is felelősséget kell vállalniuk.

Az EEA cselekvései

Az EEA fogyasztásra vonatkozó munkája többek között a következőkből áll:

• Mutatók: A fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó mutatók keretrendszerének kifejlesztése; több mutatót töltenek fel fokozatosan az EEA honlapjára 2012-ben.
• Elemzés és értékelés: A fogyasztás, valamint a fogyasztás Európára és egyéb területekre gyakorolt környezeti hatásainak elemzése beviteli és kimeneti elemzőeszközök segítségével; a fogyasztás környezeti hatásainak értékelése (például az Európai környezet – Helyzetkép. A 2010. évi a fogyasztás és a környezet tematikus értékelése és az Európai környezet – Helyzetkép 2010. évi szintézisében foglalt, természeti erőforrásokról és hulladékról szóló fejezet).
• Szakpolitikai elemzés: Konferenciák és workshopok szervezése (például az EEA és az Üzleti Világtanács által 2011 márciusában közösen rendezett workshop a fenntartható fejlődésről, amely a fenntartható életstílusokra vonatkozó jövőképet fogalmazott meg).
• Információ gyűjtése és az EEA-tagországok nemzeti szakpolitikáinak elemzése (például tájékoztatók az országok fenntartható fogyasztási és termelési szakpolitikáiról, 31 ország profilja az erőforrás-hatékonysági szakpolitikákat illetően, valamint elemző jelentés az erőforrás-hatékonysági szakpolitikákról).

Az EEA-t ezen a területen végzett munkájában Európa Fenntartható Fogyasztással és Termeléssel Foglalkozó Témaközpontja (ETC/SCP) segíti.

Kitekintés

2012-ben az EEA egy sor olyan mutató online közzétételével fogja támogatni az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, az EEA-tagországokat, valamint az együttműködő országokat, amelyek a fenntartható fogyasztás és termelés felé való elmozdulást mérik, továbbá a 2010. évi fogyasztásra és környezetre irányuló értékelés frissített változatát is közzé fogja tenni honlapján. Ezen túlmenően az EEA a Rio+20 Föld-csúcstalálkozót is támogatja majd a fenntartható életről, a fenntartható üzleti modellekről és egyéb témákról szóló változatos tevékenységeivel.

Kapcsolódó linkek

• Európa Fenntartható Fogyasztással és Termeléssel Foglalkozó Témaközpontja (ETC/SCP)
• Természeti Erőforrásokkal és Termékekkel Foglalkozó Környezetvédelmi Adatközpont (EDCNRP)
• Európai Bizottság
• Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Részlege
• Az ENSZ Környezetvédelmi Programja
• Az ENSZ 2012. évi Fenntartható Fejlődés Konferenciája (Rio+20)
• Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

• Az EU fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terve
• Az erőforrás-hatékony Európa megvalósítására vonatkozó ütemterv

• Fenntartható Fogyasztási és Termelési Mutatók Keretrendszere
• A 2010. évi Európai környezet – Helyzetkép. A fogyasztás és a környezet tematikus értékelése
• Európai környezet – állapot és előretekintés 2010: Szintézis
• Az EEA és az Üzleti Világtanács közös workshopja a fenntartható fejlődésről
• Tájékoztatók az országok fenntartható fogyasztási és termelési szakpolitikáiról
• Erőforrás-hatékonyság Európában – Szakpolitikák és megközelítések 31 EEA-tagországban és együttműködő országban
• Erőforrás-hatékonysági szakpolitikák és megközelítések felmérése – 31 ország profilja