Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma

Az EEA „Air quality in Europe – 2020 report” (A levegőminőség Európában – 2020. évi jelentés) című publikációja szerint 2018-ban hat tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a finomrészecskékre (PM_2,5) vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt. Az EEA jelentése megállapítja, hogy a levegőminőségre vonatkozó uniós jogi határértékek és a WHO-iránymutatások között továbbra is eltérések vannak, amely problémát az Európai Bizottság az uniós sztenderdeknek a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében történő felülvizsgálatával kívánja kezelni.

Az új EEA-elemzés a 2018-ban Európa-szerte, több mint 4000 megfigyelőállomáson gyűjtött, legfrissebb hivatalos levegőminőségi adatokon alapul.

Az EEA értékelése szerint a finomrészecskéknek való kitettség 2018-ban mintegy 417 000 idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. E halálesetek közül mintegy 379 000 az EU 28 tagállamában történt, míg 54 000, illetve 19 000 korai haláleset tulajdonítható a nitrogén-dioxidnak (NO₂), illetve a talajközeli ózonnak (O₃). (A három számadat különálló becslés, és a számokat a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében nem szabad összeadni.)

Az EEA jelentése szerint az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget. 2000 óta jelentősen csökkent a közlekedésből származó legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NO_x) kibocsátása annak ellenére, hogy nőtt a mobilitási igény és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.

A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban 2009-hez képest mintegy 60 000-rel kevesebben haltak meg idő előtt a finomrészecskék okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54%-kal csökkent. A környezetvédelmi és éghajlat-politikák Európa-szerte történő végrehajtásának folytatása kulcsfontosságú tényező a javulás szempontjából.

„Az EEA adatai azt bizonyítják, hogy a jobb levegőminőségbe való beruházás valamennyi európai polgár egészségének és termelékenységének a javulását szolgálja. Azok a szakpolitikák és intézkedések, amelyek összhangban állnak Európa szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseivel, hosszabb és egészségesebb életet és ellenállóbb társadalmakat eredményeznek" – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

„Jó hír, hogy az általunk végrehajtott környezetvédelmi és éghajlat-politikáknak köszönhetően javul a levegőminőség. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy Európában még mindig túl magas a légszennyezés miatti idő előtti halálozások száma. Az európai zöld megállapodássala szennyezőanyag-mentességet tűztük ki célul. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és teljes mértékben megvédhessük az emberek egészségét és a környezetet, tovább kell csökkentenünk a légszennyezést és szorosabban össze kell hangolnunk levegőminőségi normáinkat az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival. Ezzel a következő cselekvési tervünkben fogunk foglalkozni" – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Az Európai Bizottság nemrégiben tette közzé az európai zöld megállapodás részét képező, szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési terv ütemtervét.