Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Hírek
Miután az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályai zömmel hatályba léptek, az EU és tagállamai a kitűzött célok elérésén munkálkodnak – derül ki a „” című jelentésből, amely részletesen ismerteti az elért eredményeket.
Párhuzamosan azzal, hogy a Covid19-világjárvány utáni 2021-es visszaesést követően az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét csökkenő pályára állt, a tagállamok a 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentés tekintetében magasabb szintű ambícióról, valamint az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében bevezetett több ezer nemzeti szakpolitikáról és intézkedésről számoltak be. Jóllehet a jelentés kiemeli az előrelépés néhány biztató jelét, azt is hangsúlyozza, hogy az évtized végére kitűzött ambiciózus célok eléréséhez legalább kétszeresére kell növelni az erőfeszítéseket.
Az EU az 1990-es szinthez képest 31%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását, többek között a nemzetközi légi közlekedésben is, miközben ezzel egyidejűleg elősegítette a gazdasági növekedést. A földgázárak ugrásszerű növekedése mellett 2022-ben 2%-kal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami az épületek ágazatában és az iparban elért jelentős csökkenésnek köszönhető, ugyanakkor az energiaellátásból és a közlekedésből származó kibocsátás növekedett.
Az EEA jelentése szerint a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátás éves csökkentésének ütemét több mint kétszeresére kell növelni Európában a 2005 óta elért éves fejlődéshez képest. Gyorsabb csökkentésre van szükség különösen a közúti közlekedésből, az épületekből, a mezőgazdaságból, a hulladékgazdálkodásból és a kisiparból származó kibocsátások esetében, amelyek mindegyike a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozik. Az energiafogyasztás csökkentésének és a megújulóenergia-felhasználás növekedésének még intenzívebben kell gyorsulnia ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött célokat, amelyeket a közelmúltban elfogadott energiahatékonysági irányelv és a megújulóenergia-irányelv tartalmaz.
A jelentés ugyanakkor egyes konkrét területeken észrevehető előrelépésről számol be. Míg 2005-ben a szél- és napenergia még szerény helyet foglalt el a villamosenergia-ágazaton belül, addig 2022-ben ezen ágazat becsült részaránya a villamosenergia-termelésben meghaladta a 20%-ot. Különösen figyelemre méltó a napenergia közelmúltbeli terjedése, amely 2022-ban 28%-os növekedést mondhatott magáénak. A jelentés arról is beszámol, hogy 2022-ben figyelemreméltóan felszökött a hőszivattyúk értékesítése, valamint nőtt az elektromos járművek aránya, amelyek tavaly 22%-os részarányt értek el az összes új gépjármű értékesítésében.
2023 márciusában a tagállamok több mint 3000 olyan szakpolitikáról és intézkedésről számoltak be, amelyek célja az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérése. Előrejelzéseik szerint az Európa-szerte már bevezetett intézkedésekkel 2030-ra 43%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok teljes nettó kibocsátása, a nemzetközi légi közlekedésre is kiterjedően, míg a jelenleg tervezett további intézkedésekkel 48%-ra növelhető a csökkentés mértéke. Tavaly a tagállamok még csak 41%-os csökkentést prognosztizáltak, ami azt jelzi, hogy az elmúlt évben összességében egész Európában fokozódtak a törekvések. Ez azonban még mindig hét százalékpontos elmaradást jelent a 2030-ra kitűzött 55%-os uniós éghajlatváltozási célhoz képest.
Ami a 2030 utáni időszakot illeti, az EEA jelentése szerint nagyobb a szakadék a szakpolitikák és intézkedések előre jelzett hatása és a célok között. Figyelmeztet arra, hogy a megfelelő döntések és technológiák bevezetésére rendelkezésre álló idő korlátozott, ezért elengedhetetlen, hogy számos ágazati szakpolitikában figyelembe vegyék a klímasemlegességet. A jelentés különösen kiemeli, hogy 2050-ig sürgősen fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a szállítmányozásban és a mezőgazdaságban, amelyek eddig lemaradtak a kibocsátáscsökkentésben más ágazatokhoz képest, és megemlíti a földhasználati, földhasználat-változtatási és erdőgazdálkodási ágazatban rendelkezésre álló CO2-eltávolítási kapacitás növelésének döntő hozzájárulását.
A tagállamok frissített nemzeti energia- és klímatervei (NEKT-ek) – amelyek tekintetében a tervezetek benyújtása 2023 nyara óta folyik, a végleges frissített NEKT-ek pedig 2024. június 30-ig várhatók –, lehetőséget nyújtanak a tagállamok számára, hogy határozottabb szakpolitikákat és intézkedéseket állapítsanak meg és növeljék az ambíció szintjét. A jelentés szerint e tervek aktualizálása, valamint az uniós szinten elfogadott intézkedések gyors végrehajtása a célok elérésének kulcsfontosságú elemei.
Az EEA egyidejűleg kiadja az is, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti politikák jelenlegi helyzetét mutatja be. A két dokumentum egyszerre jelenik meg az európai klímarendelettel kapcsolatos eredmények értékelésének keretében, amely az uniós tagállamok által az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett erőfeszítéseket egyaránt vizsgálja.
Do you want to know more about the EU's progress towards its 2030 climate and energy goals?
Explore our Climate and Energy platform
© Image by Manh Ngoc Nguyen, Well with Nature /EEA
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/highlights/az-elmult-evben-csokkent-az or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 23., 01:24
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal